Jugoszlávia (Szerbia-Montenegró)
A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG (102 000 km2, 10,6 millió fő) öt történeti egységre: Közép-Szerbiára, Vajdaságra, Koszovóra, Szandzsákra és Montenegróra osztható. Területe az Alföld déli részétől a tengerpartig keresztmetszetét adja a volt Jugoszlávia tájainak. A Száva-Duna vonaltól északra a Vajdaság a Kárpát-medence része; ettől délre változatos, medencékkel megszakított hegyvidék húzódik, melynek legmagasabb tagja a Šar-planina (Koszovó és Macedónia határán, 2764 m). A dél-szerbiai Kopaonik (Trepča) és a Kelet-szerbiai-érchegység (Bor, Majdanpek) a Balkán ércekben leggazdagabb hegységei közé tartoznak. Jugoszlávia vizei néhány kisebb folyó kivételével a Duna vízrendszeréhez tartoznak. A legfőbb közlekedési vonal a Morava völgyét követi: elágazással Szkopje-Szaloniki-Athén, Szófia-Isztambul, illetve a montenegrói tengerpart felé.
Szerbia több mint 400 évig állt török uralom alatt. 1830-tól autonóm fejedelemség; 1867-ben nyerte el függetlenségét. 1918 után a Jugoszláv Királyságban a szerbek vezető szerepet vittek. 1941-ben Szerbiát németek szállták meg. 1945-ben Jugoszlávia legnagyobb köztársasága lett; két autonóm tartományát csaknem köztársasági jogokkal ruházták fel. A nyolcvanas években az autonóm tartományokat felszámolták. A Szerb Köztársaságban a 2/3-os szerb többség mellett az albánok, a magyarok, a muzulmánok, a szlovákok, a románok, a bolgárok, a ruszinok, a törökök és a cigányok is számottevő kisebbséget képeznek.
Mivel az általunk választott régiónak a Duna és a Dráva a déli határa, adatállományunkban nem az egész Vajdaság5 szerepel, kimaradt a Szerémség6.
Szerbia és Jugoszlávia fővárosa, Belgrád (Beograd) a Duna-Száva összefolyásánál fekszik. Nándorfehérvár vára 1456-ban Hunyadi János törökök feletti győzelmének helye; 1521-től 1867-ig volt török uralom alatt. A múlt században még alig néhány ezer lakosú város mára 1,5 millióssá növekedett. A várostól délre, az Avala-hegyen áll az első világháború szerb hőseinek emlékműve.
5 Vajdaság Szerbia autonóm tartománya volt 1945-1988 között. Három természeti-történeti egységből: Bácskából, Bánságból és Kelet-Szerémségből állt. A tartomány székhelye, Újvidék ad otthont a jugoszláviai magyarság legfontosabb intézményeinek. Hasonló intézmények a többi nemzetiség számára is alakultak. 1945 után kapott autonómiája a titói korszakban megközelítette a tagállamok jogkörét; 1988-ban a Vajdaság önkormányzatát megszüntetve területét Szerbiába olvasztották. A Vajdaságban sok nemzetiség él (szerb, crnagorai, magyar, horvát, szlovák, román, ruszin).

6 A Szerémség a Duna-Száva közén található: a Fruška Gora lejtőin volt a középkori Magyarország leghíresebb borvidéke. A török előtti sűrű magyar lakosság helyére délszlávok költöztek; a Szerémséget Szlavóniához, majd Horvát-Szlavónországhoz számították. 1945 után Kelet-Szerémség - a Baranyai-háromszögért cserébe - Szerbiához került, Nyugat-Szerémség Horvátország része maradt.

4bal.gif - 1.0 K 4fel.gif - 1.0 K 4jobb.gif - 1.0 K
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!