Ukrajna
UKRAJNA (604 000 km2, 52 millió fő) legnagyobb szomszédunk, a Szovjetunió második legnépesebb utódállama.
Az ukránok az oroszokkal és a fehéroroszokkal (beloruszokkal) együtt a keleti szlávok csoportját alkotják. Kora középkori közös államuknak - az ún. Kijevi-Rusznak - a súlypontja volt a mai Ukrajna; a tatár hódoltság után fölemelkedő moszkvai orosz cárság szempontjából azonban már csak "határvidék" - innen származik az ukrán népnév: határvidéki. Az ukrán földek a XVII-XVIII. század folyamán tagozódtak be a cári birodalomba (1654: Dnyeper bal partja, 1783: Fekete-tenger melléke, 1793-1795: Dnyeper jobbb partja, 1812: Besszarábia).
Az első világháború végén Nyugat-Ukrajna lengyel, Besszarábia és Bukovina román, Kárpátalja csehszlovák uralom alá került. A többi terület a Szovjetunió tagköztársasága lett. 1939-40-ben Szovjet-Ukrajnához csatolták Lengyelország és Románia ukrán többségű részeit. Ugyanakkor az 1924 óta Ukrajnán belül létező Moldvai ASZSZK tagállammá lépett elő. A Nagy Honvédő Háború súlyos harcai után 1945-ben Kárpátaljával, majd 1954-ben a Krímmel bővítették Ukrajna területét. A második világháborús helytállás alapján Ukrajna külön tagságot kapott az ENSZ-ben, aminek azonban 1991-ig csak formai jelentősége volt.
Az országból a Kárpát-Pannon-térségbe eső rész a Zakarpatszka oblaszty, melynek határa a Kárpátok gerince. Adatállományunkban is ezt a területet, Kárpátalját ábrázoltuk, mivel Ukrajnában itt él magyar kisebbség, és ez a terület mindig része volt a történelmi Magyarországnak.
Kijev, Ukrajna 2,5 millió lakosú fővárosa a Dnyeper partján épült. A kora középkori Rusz államalakulat központja. Ma fontos ipari központja az országnak. Műemlékei - köztük a XI-XVIII. századi Lavra-kolostor - Kelet-Európa egyik vonzó turistacélpontjává teszik.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!