Szlovákia
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG (49 000 km2, 5,3 millió fő), a nyugati szláv szlovákok és a velük élő nemzetiségek - köztük 600 000 magyar - hazája 1918-ig Magyarország szerves részét képezte.
A Kárpát-medence északi részének szláv lakosságából néppé formálódó szlovákoknál a nemzeti ébredés a XVIII. század végén az irodalmi nyelv megteremtésében (korábban a cseh nyelvet használták), majd a XIX. században a területi autonómia követelésében nyilvánult meg. Az első világháború végén a Szlovák Nemzeti Tanács a csehekkel való egyesüléstől remélte a szlovák nép fölemelkedését. Az első Csehszlovák Köztársaságban azonban alárendelt helyzetbe kerültek; emiatt a szlovák autonómiatörekvések Csehszlovákia fölbomlásához vezettek (1939).
Az első "önálló" szlovák állam (1939-45) Hitler védnöksége alatt alakult meg; az 1944-es Szlovák Nemzeti Fölkelés viszont megépítette az "aranyhidat" a győztesek oldalán való szerepléshez. 1945 tavaszán Kassán meghirdették Csehszlovákia újjászületésének programját, amely a magyarok jogfosztását és kitelepítését is előirányozta. Bár a súlyos jogsértéseket később korrigálták, a "benesi dekrétumok" körüli vita a mai napig mérgezi a két szomszédnép viszonyát.
A szocialista korszakban Szlovákia valamelyest közeledett a cseh országrész fejlettségi szintjéhez. Az 1969-ben létrehozott föderatív intézményekre építkezett az 1989 -es rendszerváltás után kibontakozó önállósulási mozgalom, amely - párosulva a csehek hasonló törekvéseivel - 1993-ban új lapot nyitott a szlovák történelemben.
Szlovákia teljes egészében megtalálható az adatbázisunkban, mivel az ország határai a Kárpáti-régión belül vannak. Szlovákia része volt a történelmi Magyarországnak.
A legfiatalabb dunai főváros, Pozsony a Kárpát-medence kapujában (Dévényi-kapu = Porta Hungarica) fekszik. A török terjeszkedés és Bécs közelsége tette először Magyarország fővárosává (1541-1848). 1918 végén Csehszlovákiához csatolták. Az utóbbi évtizedekben Csehszlovákia második nagyvárosává fejlesztették. A város funkciói közül a politikai-igazgatási, az oktatási-kulturális (Comenius Egyetem, Nemzeti Színház), valamint az ipari-közlekedési a legjelentősebb.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!