Magyarország
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 93 032 km2 területű, 10,3 millió lakosú ország az európai kontinens szívében, a Kárpát-medence közepén. Szomszédaink: északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten Románia, délen Jugoszlávia, délnyugaton Horvátország és Szlovénia, nyugaton Ausztria.
Magyarország mai határai az első világháború végén alakultak ki. 1918 előtt az ország a mainál több mint háromszor nagyobb területet foglalt magában: lényegében az egész Kárpát-medencét, hegységkeretével együtt.
A Magyar Királyság megalakulásakor délen a Száváig terjedt. 1095-ben hódította meg Szent László királyunk az Adriai-tenger mellékén elterülő Horvátországot, amely később 1918-ig Magyarország autonóm társországaként szerepelt. 1541-ben az ország három részre szakadt: Buda és az ország középső harmada török hódoltság alá került, a Királyi Magyarországban a Habsburgok uralkodtak, míg az ország keleti részén külön állammá alakult az Erdélyi Fejedelemség. A XVIII. század elejére a törököt kiszorították, az ország területi egysége azonban sokáig nem állhatott helyre: elkülönítve igazgatták Horvátországot, Szlavóniát, Erdélyt és a déli határszélen létrehozott Katonai Határőrvidéket. Az ország egységének helyreállítására az 1848-as szabadságharc kísérletet tett ugyan, az egység azonban csak 1867-ben valósulhatott meg. Ekkor Erdély egyesült Magyarországgal, Horvát-Szlavónország autonóm társország, Fiume kikötőváros Magyarország exklávéja lett, a Határőrvidéket pedig polgárosították. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország lényegében szuverén államot képezett, bár a külföld szemében továbbra is az ausztriai birodalom része volt.
Az első világháború maga alá temette a történelmi Magyarországot, melyből Erdély Romániához, a Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, Horvát-Szlavónország, Muraköz, Muravidék, Baranya, Bácska és a Bánság egy része Jugoszláviához, Burgenland Ausztriához, Fiume Olaszországhoz, Árva és Szepes megye kis része Lengyelországhoz került. A megmaradt Magyarországban a magyar ajkúak a korábbi 50 %-kal szemben a lakosság 90 %-át tették ki, a magyarság harmada azonban a határon túlra került.
A második világháború előtt és alatt újabb területi változások történtek: 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz a Felvidék többségében magyarok lakta déli szegélyét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben Észak-Erdélyt, majd 1941-ben Bácskát, Baranyát, Muraközt és Muravidéket.
A második világháború után - a Csehszlovákiához csatolt, három faluból álló Pozsonyi-hídfőtől eltekintve - az 1938-as határokat állították helyre.
Az ország teljes területével beleesik az általunk vizsgált területbe.
Budapest, Magyarország közel 2 millió lakosú fővárosa a Duna két partján fekszik. Három város - Pest, Buda, Óbuda - egyesítéséből született 1873-ban. Helyzetéből adódóan nemcsak az országon belül, de az egész Kárpát-régióban központi szerepet tölt be.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!