2.2.2. A megjelenítés vizsgálata


A szelvények mérete. Térképeink szelvénymérete szelvényezési rendszerünk egyenes következménye, mely a nemzetközi 1:1 000 000 méretarányú 60x40-os beosztású térkép szelvényezéséből ered. Maga a szelvényezési rendszer közismert, csupán ismétlésül a vizsgált méretarányokban az egyes szelvények mérete és az általuk lefedett terület nagysága a következő:

2.sz. táblázat

Méretarány               Közelítő terület (km2)       Közelítő méret (cm)
1:200 000 5650 38x37
1:100 000 1400 38x37
1: 50 000 350 38x37
1: 25 000 88 38x37
A táblázatból látható, hogy az egyes szelvények mérete és ebből fakadóan az általuk lefedett terület nem túl nagy, sőt katonai vonatkozásban kicsi. Csupán összehasonlításként az amerikai topográfiai térképek (1:50 000; 1:250 000) átlagos szelvénymérete kb. 30-50 %-al nagyobb a mienknél.

A tapasztalatok alapján a gyakorlati felhasználás során a felhasznált szelvények igen jelentős része nem egyedileg kerül alkalmazásra, hanem több egymással határos szelvény összeragasztásával.

Térképeink szelvényméretén nem tudunk változtatni, ehhez az egész térképrendszert meg kellene változtatnunk. Azonban a kinyomandó térképkészletek egy részének kettesével vagy négyesével (kettő/négy határos szelvény együtt) történő kinyomásával segíthetnénk ezen a problémán.

A térképek színei. Térképeink jelenleg négy szín és azok rasztereinek alkalmazásával kerülnek nyomtatásra. A térkép készítői a térkép tervezése és szerkesztése során folyamatosan szembesülnek azzal az ellentmondással, miszerint tartsuk minél alacsonyabb szinten az alkalmazott színek számát, ugyanakkor növeljük a térkép olvashatóságát. Többnyire a gazdaságossági megfontolások győznek, ami nemegyszer az olvashatóság kárára történik.

Igaz, hogy a gazdaságosságnak látszólag ellentmond, azonban ha a térkép használhatóságát, mint gazdasági szempontot tekintjük, akkor az alkalmazott színek számát bővíteni kellene. Ez különösen igaz a kisebb méretarányok esetén.

Amennyiben megmaradunk a 4 szín alkalmazásánál, úgy az árnyalatokban (teleszínek, pontraszter, vonalraszter) rejlő további variációs lehetőségeket kell fokozottabban kihasználni. Erre nézve alapos elemzést kell végezni.

Az eddigiek során nem alkalmaztuk elterjedten, de figyelemreméltó lehetőségek rejlenek a fekete szín raszterváltozatainak alkalmazásában is. Az eddig szerzett tapasztalataim pozitívak.

A korszerű nyomdatechnikai eszközök alkalmazása és az ofszet négyszín color eljárás szélesebb körű (bátrabb) felhasználása lehetőséget biztosít a fenti problémák megoldására.

Kereten kívüli információk. Térképeink kereten kívüli információtartalma lényegretörő és csak a legszükségesebb információkat tartalmazza. Ezen a téren még lehet korszerűsíteni, fejleszteni, mivel a térkép kerete és a fizikai lapszél közötti terület olyan lehetőségeket kínál – elsősorban a térképen ábrázolt területre vonatkozó információk magyarázatára, illetve ezt kiegészítve – mely javíthatja a térkép olvasásának hatékonyságát.

Ilyenek lehetnek például:

Természetesen nem szabad a kereten kívüli területet a felhasználó által nem igényelt felesleges információhalmazzal mintegy feldíszíteni. Az ábrázolásra kerülő elemek kialakításánál mindenképpen a felhasználói igényekből kell kiindulni.

A térképek anyaga. A térképeket terepi körülmények között használók csaknem mindig találkoznak a térképpapír anyagának minőségéből fakadó problémákkal. A szárazföldi csapatok törzseitől beszerzett tapasztalatok alapján a jelenleg alkalmazott térképpapírral kapcsolatban a gyakorlati – elsősorban terepi körülmények között történő – felhasználás során az alábbi problémák merülnek fel: a papír erősen nedvszívó, csaknem radírozhatatlan, a hajtogatás során könnyen foszlik és szakad. Ezen problémák megoldásának egyik módja a térkép hordozóanyagának helyes megválasztása. Természetesen technikailag lehetséges sokkal időállóbb nyomdai alapanyag használata is, csak nem érdemes, mert nagyon drága.

Meg kellene találni a kellő összhangot a gazdaságossági mutatók és a technikailag lehetséges – és elvárt – minőségi lehetőségek között. Lehetséges megoldás még a térképpapír impregnálása is. Erre előzetes kísérletek már történtek. A módszer alkalmazása során figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is.

A probléma megoldásának másik lehetősége védőfóliák használata. Ezen anyagok a kereskedelemben óriási választékban beszerezhetők, transzparensek, időállóak és jól bírják a fizikai és kémiai behatásokat. Részben saját személyes tapasztalataim, részben más felhasználók véleménye alapján használatuk terepi körülmények között előnyös (pl. öntapadó fóliák), sőt javasolt.

A kerületparancsnokságok és csapattörzsek az egyedi szelvények használata mellett főleg tervezéshez a szelvények összeillesztésével, ragasztásával (nagyobb területek egyidejű bemutatása) alkalmazzák a térképeket. Ilyen esetben a fóliák szélesebb körű – természetesen nem öntapadó, hanem levehető fedőfóliaként való – használata több előnnyel is jár: csökken a térképfelhasználás, a fóliák oleátaként való rögzítése és/vagy eltávolítása jobban támogatja a dinamika bemutatását, valamint használatuk fizikailag kíméli a térképet.