9.2. Surfer 6.0, 7.0
9.2.1. A térképek elkészítéséről általában
A Surferben a térképek elkészítése a következőképpen történik: kell készíteni egy
variogramot, majd ezzel egy rácsot, végül a rácsból a már megismert térképfajták egyikét. A variogram elkészítéséről azt kell tudni, hogy az elméleti variogramot a felhasználó illeszti az empirikusra, ezért a végeredmény, a térkép arculata nagyban függ a készítő szubjektivitásától.
A 6.0-s és a 7.0-s verzió között az a különbség, hogy a 6.0-ban nem is látjuk, hogy mit illesztünk. A lehetőség megvan arra, hogy a felhasználó módosítson a gép által felkínált illesztésen. Tehát ha jó eredményt akarunk elérni, kell egy másik program (például egy geostatisztikai program), amiben látjuk is, hogy mit csinálunk, és az abból leolvasott eredményeket beírva a 6.0-s verzióba már megkapjuk a helyes variogramot.
A program a térképeken olyan helyekre is extrapolál szintvonalakat, ahol nem is volt
mérési adat (8. ábra). Ezeket a területeket ki lehet ugyan takarni, úgynevezett „blank fileokkal”, vagy változtathatunk a már elkészített rácson úgy, hogy a térkép megjelenítésénél már ne látszódjanak (4. melléklet, 88. oldal). Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy bevonta ezeket a területeket is a becslésbe, vagyis a rácskészítésbe.
A Surfer minden különösebb figyelmeztetés nélkül létrehoz negatív előjelű szintvonalakat, vagyis szerinte van olyan terület, ahol –5 mm csapadék esett (4. melléklet, 75-76. oldal).
Feltétlenül a Surfer előnyeként kell megemlíteni, hogy nagyon könnyen és gyorsan
szerkeszthetők az ábrák, térképek és szövegek. Néhány példa: beállíthatjuk, hogy legyen-e szintvonalszám, eséstüske, és milyen méretűek legyenek, milyen legyen a térkép alapszintköze, milyen matematikai módszer szerint történjen a megvilágítás a
domborzatárnyékolásos térképnél, a ponttérképnél az Excel tábla melyik értékét rendelje a jelekhez, legyen-e jelmagyarázat az egyes térképekhez vagy sem stb. Igen látványos eredményt lehet elérni azáltal, hogy kombináljuk egymással a különböző térképeket, illetve térképszerű ábrázolásokat (4. melléklet, 89. oldal).
Az imént elmondottak tükrében viszont érthetetlen számunkra, hogy a településnevek
helyét nem lehet megváltoztatni külön-külön, csak egyszerre, így viszont elkerülhetetlen, hogy egymásba lógjanak. Ez nagyban befolyásolja a térkép olvashatóságát, főleg azokon a helyeken, ahol sűrűn vannak a mintavételi helyek. Választhattuk volna azt a megoldást is, hogy kitöröljük az Excel táblázatból azokat a településneveket, amelyek egymásba lógnak. Az elérendő cél szempontjából azonban ez a megoldás is pont ugyanolyan rossz lett volna, mintha bent hagyjuk őket. Így se meg úgy se jutunk több információhoz ezekről a területekről. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy ezek a térképek alapvetően A/3-as méretre készültek. Minden térkép A/3-as formátumú kinyomtatása azonban igen költséges lett volna.
Néhány térképen nem volt hajlandó a településhez jelet rakni, nem sikerült kideríteni
az okát. (4. melléklet, 93-95. oldal)
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!