9. A térképek értékelése
9.1. Általában az elkészült térképekről
Az összehasonlíthatóság miatt a karsztvízszinttérképek megszerkesztésénél 10 méteres
alapszintközt vettem, mert a VITUKI által szerkesztett karsztvízszinttérképen is ezt
használják. A beszivárgás- és a csapadéktérképeknél, ahol az adatok milliméterben vannak, 10 milliméteres alapszintközzel dolgoztam. Ez alól csak a napi csapadéktérképek kivételek, mert ott az adatok olyan értékhatárok között mozognak, hogy ennél kisebb, 5 milliméteres alapszintközt volt célszerű választani.
Nem nyomtattam ki az összes elkészült térképet, de igyekeztem úgy összeválogatni
őket, hogy a lehető legjobban bemutassam a szoftverek kínálta lehetőségeket.
A térképek alapvetően A/3-as méretre készültek, de az anyagiak határt szabtak a
lehetőségeknek. A/3-as formátumban csupán négy térképet tudtunk kinyomtatni – a MÁFI-nak köszönhetően –, és csak a Surferrel elkészült térképeket sikerült összeilleszteni az alaptérképpel (6. melléklet). A Surferből lehetett exportálni .dxf formátumba (AutoCAD), amit be tud olvasni a Micro Station. Az S-Plusban viszont nem találtunk olyan formátumot, amivel a két file-t együtt meg tudtuk volna jeleníteni.
A térképek, illetve az alaptérkép jelkulcsa megtalálható a 2. mellékletben.
A méretarányt illetően két dolgot kell megjegyeznünk.
1. A térképeknek nincs egységes méretaránya, mert nem alkotnak atlaszt.
2. A térképeken nem tüntettük fel a méretarányukat, mert mindegyiken megtalálható
az EOV koordinátaháló. Azért, ha esetleg olyasvalaki veszi kezébe ezt a munkát, aki nem ismeri az EOV koordinátarendszert, a tájékozódást segítendő, az A/3-as térképekre feltettük a méretarányukat.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!