4. A geostatisztika és a félvariogram (Füst A. 1997)
4.1. Geostatisztika
A geostatisztika, amely századunk ’50-es éveiben indult fejlődésnek, látszólag nem
más, mint a matematikai statisztika alkalmazása földtani és bányászati feladatok megoldására.
A Szovjetunióban indult fejlődésnek mint a bányászati geometria egyik ága, majd a második
világháború után Nyugat-Európában, elsősorban Franciaországban kezdték művelni.
Alaptételeit Kriege doktori disszertációja alapján Matheron professzor fektette le. A nyugati
fejlesztési törekvések az ásványtelepek statisztikai modelljének meghatározására irányultak.
A bányászati geometria és a geostatisztika művelése hazánkban Hoványi Lehel professzor munkásságával a ’60-as évek végén, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kezdődött el, módszereinek alkalmazása a ’70-es évek végén a rézérc-, uránérc- és a bauxitbányászatban indult meg.
A geostatisztika tárgya és alapfeladata a következő:
- Megismerni az ásványtelepek alakját, méreteit, térbeli elhelyezkedését és települési adottságait, az ásványvagyon mennyiségét és szórását.
- Megismerni a földtani és bányászati feladatok megoldásának különféle geometriai és statisztikai módszereit.
- Megfelelő módon összefoglalni, rendszerezni és ábrázolni a legfontosabb lelőhelyparamétereket, a különböző kutatatási, feltárási és művelési tervek optimális számítási módját, számítani és nyilvántartani az ásványvagyon-változásokat.
A geostatisztika segítségével hozzájuthatunk a földtani kutatási adatokban meglévő, de
hagyományos módszerekkel nem – vagy csak nehezen – hozzáférhető többletinformációkhoz.
Ahhoz, hogy ezt a többletinformációt ki tudjuk nyerni az adathalmazból – és itt visszatérünk
ahhoz a kezdő gondolathoz, hogy miért nem csupán a matematikai statisztika egyszerű
földtani alkalmazása a geostatisztika –, szakember kell.
Ahogy Füst Antal írja a Geostatisztika című jegyzetben: „Az élet azonban naponta újabb problémákat vet fel, amelyek a szakirodalomban leírt módszerek speciális körülmények közötti alkalmazását, így átértékelését és továbbfejlesztését követelik meg.” Ha úgy vesszük, akkor most speciális körülmények között alkalmazzuk a geostatisztika módszereit, de tekinthetjük úgy is, hogy egy speciális ásványkincsnek, a víz különböző paramétereinek ábrázolására alkalmazzuk azt.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!