Indoklás:

Tekintettel az óriási érdeklődés mellett a hazai és magyar nyelvű szűkös kínálatra, az általában nem szakember  látogatók kompetenciájának hiányára  a weben publikált térképtörténeti anyagok szakmai kontrollját a tárgykörrel foglalkozó kutatóként és oktatóként különösen fontosnak tartom. 

A téves vagy torzított információ nem tartozik a tudomány népszerűsítéséhez, a népszerű nem tudománytalan vagy áltudományos nézetek és ismeretke széles körben való terjesztését jelenti! A kiválasztott részlethez fűzött kommentár alapján az idézett webes anyagot a magyaroszági térképészet történetéről felületes, túlhaladott, téves és áltudományos áttekintésnek tartom, amelynek további terjesztése - különösen a METESZ által külcsönzött -  tudományosság leple alatt rendkívül káros. 

Figyelemre méltó, és sajnálatos, hogy a térképtörténész szakemberek észrevételeinek ismeretében változatlan formában olvasható a hibáktól és tévedésektől hemzsegő,  helyenként értelmetlen szöveg! 

Kiváltképpen fájó, hogy A "Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság" sorozat kitűnő monográfiái mellett helyet kapott Raum Frigyes munkája, amelynek csak a címét változtatták meg 2001 óta, így jelenleg A magyarországi térképészet története fedő-cím alatt található...

A részletben fellelt ténybeli tévedésekre vonatkozó megjegyzéseimet eltérő színnel jelöltem..

1880-ban gróf Apponyi Sándor mutatta be a gyűjteményében lévő kézzel szinezett fametszetű térképet, amit azóta “Lázár deák térképe” néven ismert meg a magyar és a nemzetközi térképtudomány. 

A nemzetközi irodalomban a térképet "Lazarus-térképként" (pl. Lazarus map, Lazarus Karte) ismerik. A "deák" megjelöléssel a magyar szakirodalmon kívül nem találkoztam. 

A térkép a latin nyelvű felirat szerint Bakócz Tamás /1442 – 1521/ titkárának “Lázár deák”-nak a műve.

A térkép felirata szerint a szerző valójában: "Lazarus secretarius", azaz Lazarus titkár. Lázár deákként a magyar szakirodalomban emlegetik, bár a Wolfgang Lazius térképén található "ein ungarischer Diakhen" diákként való fordítása kétséges. A Lazarus név talán valóban a magyar Lázár, azonban nem tudjuk, hogy a titkár milyen formában használta a nevét, de még az sem biztos, hogy keresztneve vagy családi neve volt-e a Lazarus!

A térkép szerkesztését a XV-XVI. századforduló első éveiben kezdhette el, mert később előkerült egy Ziegler Jakab német csillagászhoz írt levél,

A levelet valójában Jacobus Ziegler írta, aki "Eleazarus" néven említi a térkép szerzőjét, akivel dolgozott.

amelyben az áll, hogy a harcok miatt /Dózsa féle parasztlázadás/ 

A levél "lázongó parasztokat" említ. Azt gondoljuk, hogy talán a Dózsa-féle parasztlázadás volt, de ez feltételezés. 

a Temesközben a terepi munkákat nehezen lehet végezni. 

Ziegler levele nem említ terepi munkát, a Temesköz nem fordul elő a forrásokban.

Valószínű, hogy a teljes mű 1514-ben készült el

Az állítás forrása nem ismeretes. A kézirat valóban (el)készülhetett ekkor, de a nyomtatott kiadás semmiképpen

és ezután került ki, a török elől menekítve Bajorországba, a térképkiadó Georg Tanstätterhez.

A térkép bizonyosan nem Bajorországba, hanem Bécsbe került, mivel Georg Tanstetter (vagy Tannstetter) az ottani egyetem professzora volt. Térképeket ugyan készített ( amelyek elvesztek), azonban nem nevezhető kiadónak. A Lázár- térképet azonban a térkép címfelirata szerint is Johannes Cuspinianus adta ki. A tényleges kiadó Peter Apian volt, aki tényleg Bajorországban, az ingolstadti egyetem mellett működtetett nyomdát.

A fametszetről a térképeket Ingolstadtban nyomták.

Nem térképeket, hanem az egyetlen Lázár-térkép példányait nyomtatták. Igaz, a nagyméretű térképet négy nyomódúcról sokszorosították. Ezek azonban az egyetlen térkép negyedei voltak, nem önálló kiadványok.

Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött példányt 1528-ban nyomták.

Pontosabban: a térkép az 1528-as évszámot viseli. 

Az eredeti Lázár térkép nagysága 55 x 75 cm. Négy lapra nyomták, részeit egy lapra ragasztották fel. Papírján vízjelet nem lehet felismerni. A térkép méretaránya kb. 1 : 1150000, az erdélyi rész valamivel kisebb. E térkép címe: “Tabula Hungariae ad quator latera …..”.

A térkép címe helyesen: Tabula Hungari(a)e ad quatuor latera....!!!

A lengyel határtól a déli bosnyák területekig terjed ki az ábrázolt terület. Értékes forrásanyag a Lázár térkép, mert a sok földrajzi adaton kívül néprajzi és történelmi adatokat is közöl. Jelzi az Al-Dunán Traján hidját, a törökökkel folytatott csaták helyét, az elfoglalt városokat, stb.

Lázár deák személyére vonatkozóan keveset tudunk. A térképen lévő felírásban annyi szerepel, hogy az esztergomi érsek titkára volt, de születési helyére és családjára vonatkozóan csak következtetni lehet.

Honnan lehet következtetni? Következtetni ugyanis tényekből lehet. A feltételezést is célszerű tényekkel alátámasztani. Ha ilyenek nincsenek, akkor születnek a legendák.

A sok kutatás csak annyit tudott megállapítani, hogy a bécsi egyetemen tanult egy Lazarus Roseti és, hogy a Roseti /Rózsa/ család Székesfehérváron élt.

Itt tényleg több kutatás különböző eredményeinek összeolvadásáról van szó. Azonban az említett Lazarus Rosetus nem azonos Lazarus de Stulweissenburggal. Az utóbbiról feltételezhető a székesfehérvári kapcsolat....

Mivel egyedülálló munkáról van szó, nem világos, mire vonatkozik az "értékesebb" jelző. A korból nem ismerünk értéktelen munkát, mivel pusztán  kora értékessé tesz minden hasonló dokumentumot.

A Lázár térkép értékét felismerve érthetővé vált az utóbbi időben feltárt római és velencei utánnyomásai /1553, 1556, 1559/ és hogy neves külföldi térképészek szerkesztéseihez az adatokat innen vették /Münster, Waldseemüller, Bonfini, Cuspinianus, Ziegler, stb./.
 

A "mondat" csak töredékesen értelmezhető... 
Ami Lázár utánnyomásait illeti, ez tévedés. A felsorolt évszámok ugyanis önálló, új kiadásokat jelentenek, ezeket nem az ingolstadti dúcról, hanem új nyomóformáról nyomtatták. A fenti kiadások többsége az 1528-as térkép megtalálása előtt ismert volt. Az említett neves külföldi térképészek közül Waldseemüller pl. 1521 körül elhunyt. Bonfini történész volt. Cuspinianus maga az 1528-as Lázár-térkép kiadója, további térképeit források ugyan említik, de ezek ma nem ismeretesek... 

A térképet felhasználó magyarok közül elsősorban Brodarics Istvánt /1492-1539/ említjük, aki a mohácsi csatát ismertető, Krakkóban megjelent könyvéhez a Lázár térképből vett át adatokat. 

A feltételezés, hogy Lázár és Brodarics térképe között volt kapcsolat, szintén Ziegler levelére alapul. Brodarics azonban egy krakkói kiadású (1528?), ismeretlen térkép szerzőjeként is szerepel. 

Az őt követő kor jelentősebb magyar térképészei akinél az alapot ugyancsak a Lázár térkép adta, a következők:

Honterus János /1498-1549/ a brassói vallásreformer térképészeti munkáin egyértelműen felismerhető, hogy az alapokat a Lázár térképből vette. A “Chartographia Transilvanica” című művét 1532-ben Baselben adta ki.

A térkép címe Chorographia Transylvaniae. Sybemburgen. Az térkép az 1532-es évszámot viseli, de egyetlen ismert példányát későbbi, brassói készítésű papírra nyomtatták. Nem világos azonban, miért kellett Honterusnak Lázár térképét alapul vennie.

A Brassóhoz közeli területet ő jobban ismerte, ez látható a térképén, a távolabbi részeket a Lázár térképről vette át. legnagyobb műve 1542-ben Baselben jelent meg, a “Radimenta Cosmographica” 14 fametszetén is felismerhető, hogy honnan vette az alapokat.

 mű címe "Rudimenta Cosmographica "!!!! Sajnos, én nem ismertem fel ezeket az említett alapok eredetét.

Lázár deák követői közé tartozik a Nagyszombaton született Zsámboki János, humanista nevén közismert Sambucus is /1531 – 1584/. Már fiatalon meghívták a bolognai egyetemre, innen Párizsba, majd Bécsbe került. Lázár deák térképét névanyaggal bővítette. Az 1579-ben megjelent Magyarország térképén az az újdonság, hogy a szélén három nyelvű helységnévsort is közöl /magyar, német, latin/.

Az igazi újdoság azonban (1571-ben!, Bécsben megjelent) térképében van, amely jelentős javítási igyekezetet mutat a térbeli szerkezet tekintetében is! Az említett "helységnévsor" valószínűleg Lazius térképére vonatkozik. Zsámboki térképe egyébként 1579-től Abraham Ortelius atlaszában jelent meg, amelyben már benne volt Lazius 1556-os térképének egy változata is... Lazius ugyanis kétségkívül korábbi szerző, mint Zsámboki....

Ugyancsak a Lázár térkép követői közé tartozik Lázing Farkas /1514 – 1564/ térképészeti munkássága is. 

Az osztrák humanista neve: Wolfgang Lazius (1514-1565!). Magyar voltának feltételezése legendának bizonyult, így nevének fordítása is inkább mókás, mint új ismeretet adó tény.

Magyar származású tudós, aki aktív életének jelentős részét Bécsben töltötte.

Passzív életét is javarészt Bécsben töltötte, ugyanis ott született és ott is halt meg. 

1554-ben jelent meg a “Hungaria Descriptio” tíz lapból álló munkája. Névrajzzal gazdagította a Lázár térképet és három nyelvű jelkulcsot is adott hozzá.

Regni Hungariae descriptio vera.... A térkép a címkeretben 1556-os, belül viszont az 1552-es évszámot viseli, latin és német kiadását ismerjük. A számtani közép ebben az esetben nem visz közelebb az iogazsághoz

A mohácsi csatavesztés után, a zavaros körülmények között a török hódoltság előtti magyar térképészet gyakorlatilag megszűnt, de nem szűnt meg az igény az országot ábrázoló térképek iránt. 

Ez a dolog meglehetősen hangzatos, de nem alapul tényeken. Ha a nyomtatott térképeket tekintjük, akkor Lázár (1528) vagy Honterus (1532) ismert térképei Mohács utániak. Ami a magyar térképészetet illeti, nem világos, mit ért ezen a szerző. Mohács előtti, kéziratos magyar térképek ismeretesek, de fennmaradtak a fordulópont utáni ábrázolások is. 

Az ezután jelentkező több magyar és még több külföldi szerző arra kényszerült, hogy az adatokat az elődöktől szerezze be. 
Így nem meglepő, hogy a XVII. század legtöbb térképén is még felismerhető, hogy a Lázár térkép volt az egyik forrás anyag.

Korábban:
http://www.scitech.mtesz.hu/history/ttkalauz/raum/.
A Tudomány- és Technikatörténeti fejezet a MTESZ gondozásában készül. A kiadvány a Magyar Technikatörténeti Kalauz Kiadványsorozat részeként jelent meg.)

2005. november 17-én a következő lapon található: 
http://www.scitech.mtesz.hu/08raum/03.htm
(A "Tudományos-technikai eredményeink és az európaiság" sorozat az NKTH támogatásával készült.)

Ráadásul, a kiadvány további webes változata - egy szerző és közreadó neve nélkül megjelent, vélhetően a fenti oldalak másolásával előállított - mutációja is felkerült a hálóra, tovább rombolva a magyar térképtörténeti kutatás tekintélyét. 
 

Plihál Katalin (OSZK) észrevélelei (2001-ben)  ugyanezzel az anyaggal kapcsolatosan itt!

vissza