Észrevételek és megjegyzések Raum Frigyes Lázár deák térképétől a digitális térképig című tanulmányáról

I. Láthatóan a szerző nem tudott abban a kérdésben állást foglalni, hogy földmérési (nagy), vagy közepes és kis méretarányú térképek történetét írja.
II. Láthatóan a szerző nem tudott abban a kérdésben sem állást foglalni, hogy a magyar személyek által készített műveken, vagy a Magyarországról készült munkákon keresztül mutassa be az ábrázolt témát.
III. E mű annak ellenére, hogy a XX. század végén keletkezett, leginkább a XIX. századi tudományos művek eredményeire és névhasználatának gyakorlatára támaszkodik.

A legsúlyosabb és értelemzavaró hibák (az összes hiba kijavítására azért nem vállalkozhatunk, mert akkor egy új tanulmány kellene készíteni!):
1. Johannes Regiomantanus csillagász volt, nem pedig térképész.
2. Lossai kódex - ahogy azt a kutatások már több évtizede bemutatták - nem eredeti mű, hanem nagy részben – a 16 oldalból 13 oldal - Johannes Stöffler nyomtatásban közreadott művének kéziratos másolata.
3. Francesco Rosselli valóban dolgozott Mátyás király udvarában, mint illuminátor. Hazájába visszatérve térképkészítéssel és -kiadással is foglalkozott. Magyarország területe megtalálható Közép-Európáról, illetve a Balkánról szóló térképein. Hagyatéki leltárában nem Magyarországról szóló térkép, hanem réz nyomólemez volt. A legtöbb nyomódúc és réz nyomólemez, amelyet a szóban forgó leltár tartalmaz eredetileg címmel nem rendelkezett. A jegyzékben előforduló "címeket" a leltárat készítő tisztviselő adta, így e jegyzék alapján nem is azonosíthatók azok Rosselli ismert nyomtatott műveivel!
4. Jacob Ziegler írta azt a levelet Georg Tanstetternek, amelyben Lázár térképéről említés tett, nem pedig Zieglernek írták.
5. A fenti levélben szó nincs konkrét földrajzi helyszínről, így a Temesköz megjelölése írói fantázia szüleménye.
6. A Lázár-féle Magyarország-térképet nem Tanstetter, hanem Cuspinianus adta közre.
7. A Lázár által készített térkép kéziratát senki sem menekítette a török elől Bajorországba - hanem ahogy az a korabeli feljegyzésekből is ismert -, azt Johannes Cuspinianus találta meg Budán.
8. A korabeli rangjelölés alapján bizonyosra vehető, hogy Lázár nem végzett egyetemet, mert akkor őt a kortársak magister fokozattal, nem pedig "deák"-nak említették volna egy olyan korban, ahol szigorúan ügyeltek arra, hogy mindenkit "rendi és rangja" szerint nevezzenek meg.
9. Lázár térképének későbbi kiadásai egészen 1602-ig láttak napvilágot, de adatait - a jelenleg ismert művek alapján - nem használta sem Münster, sem Waldseemuller, sem Brodarics, sem Ziegler.
10. Az erdélyi szász Johannes Honterus térképészeti munkáin alig érhető tetten Lázár hatása - ha csak azt nem tekintjük annak, hogy mindketten felvettek azonos néven településeket Erdélyről. Ám a Lázár térképének például a vízrajza már "köszönő viszonyban" sincs Honterus térképén bemutatottal, amelynek a címe nem "Chartographia Transilvanica", hanem Corographia Transylvaniae Sybembürgen! Ez utóbbi mű - a mi ismereteink szerint - az első Magyarországon nyomtatott térkép!
11. Rudimenta cosmographica nem pedig "Radimenta Cosmographica" a maga korában közel 40 kiadást megért földrajzkönyv térképeire Lázár Magyarország-térkepének hatása nem volt.
12. Zsámboki 1566-ban nem pedig 1579-ben adta közre saját Lázár-térkép változatát.
13. Wolfgang Lazius bécsi egyetem tanára nem volt magyar, így Lázing Farkas néven említeni felesleges és ráadásul hibás is. 1556-ban, nem pedig 1554 adta ki Magyarországot ábrázoló térképét latin és német nyelvű változatban, amelyek címe helyesen Regni Hungariae descriptio vera .... nem pedig "Hungaria descriptio", illetve Des Khünigreichs Hungern sampt seinen eingeleibten ....
14. Sajnos a szerző állításával ellenétben a XVII. századi Magyarország-térképek nem Lázár, hanem Lazius műve alapján készültek, ez többek között hosszú időre hibás Duna-ábrázolást is vont maga után.
15. Hevenesi Gábor jezsuita szerzetes és egyetemi tanár volt, nem pedig "sokrétű magyar közéleti férfi". Az 1689-ben megjelent "Parvus atlas Hungariae ..." című mű bevetőjét Hevenesi írta, de magát az atlaszt Fabius Anton Colloredo, mint matematikai vizsgaművet nyújtotta be a bécsi egyetemre!
16. Teljes nevén Luigi Ferdinando Marsigli készítette - számos más térkép mellett - az első felmérésen alapuló Duna-térképet.
17. A szász, de osztrák császári szolgálatban álló Johann Christoph Müller, nem pedig Müller János alkotta az 1709-ben közreadott Magyarország-térképet, egyben ő végezte többek között a karlócai béke (1699) után a határkitűzési munkálatokat is.
18. Mikoviny nem volt a Szász-jénai hercegség alkalmazottja.
19. Mikoviny nem járt Párizsban, így Cassini de Thuny-van sem találkozhatott.
20. Hell Miksa Rudolf az újonnan épített bécsi csillagászati obszervatóriumnak volt a vezetője, viszont soha nem volt obszervatóriuma Pozsonyban.
21. Az első katonai felmérésre Mária Teréziának a bécsi Haditanács 1764. május 5-én, nem pedig 1726-ban tett javaslatot.
22. II. József 1786-ban rendelete el a földek kataszteri felmérését, amelyet 1790-ben a halálos ágyán visszavont. Az elkészült térképek kisebb része maradt fenn napjainkra, s ennek ellenére e tanulmány messze részletesebben foglalkozik vele, mint az I. katonai felméréssel!
23.A reformkori térképészet egyetlen egymondatnyi méltatás kapott!
24. Az állandó kataszter fennállása, a méterrendszer bevezetése külön-külön fejezetekben kapott méltatást.
Budapest felmérése utáni részről sajnos észrevételt tenni nem áll módomban, mivel a tanulmány folytatását az interneten nem található meg.

2001. III. 13.
Dr. Plihál Katalin