A perspektívaelmélet azon a megfigyelésen alapul, hogyan érzékel egyetlen szem egy tárgyat. A fény visszaverődik egy felületről és egyenes sugarakként a szembe jut. A „szélső” sugarak adják a felület határait, a „közbülső” sugarak közvetítik a színt és az árnyalatokat, a centrális sugár pedig merőlegesen verődik vissza arról a pontról, amelyre a szem összpontosít (1. ábra).

Antonello da Messina: Szent Jeromos a dolgozószobájában

Tökéletes példa az előzőekben ismertetett elképzelésre, ahol egy illuzionisztikus kőkereten át tekinthetünk be a szobába. Tekintetünket a bonyolult mintájú kockás padló vezeti tovább, ez adja a festmény perspektivikus felépítésének lineáris szerkezetét.