Dunaharaszti iparosodása
   
    A városi lakosság rendszeres jelenléte a községben a városi szemléletmód elterjedését vonta maga után. Így hamarosan ipari vállalkozások is megjelentek, növekvő számban foglalkoztatva a helybéli munkaerőt. Ezek közül megemlítendő a XX. sz. elején kialakult tejfeldolgozó ipar, mely a helybéli gazdáktól beszállított tejet feldolgozva, az un. "milimári" rendszerben a környék, de legfőképp Pest meghatározott piacaira szállította a tejterméket. A tejipar alapját képező jelentős szarvasmarha állomány valószínűleg abban is közrejátszott, hogy bőrfeldolgozó üzem épülhetett Harasztin. A terjeszkedő település építkezéseihez az 1905-ben megalakult Dunaharaszti Cementáru és Mészhomok Téglagyár szállította az alapanyagot, melynek bányagödre a mai Baktay téren volt külön rakodó vágánnyal. Működött továbbá kékfestőüzem és cipőgyár is, mely utóbbi sajátos kötött cipőket és mamuszokat gyártott egy négylóerős benzinmotorral hajtott gépsoron, ami igen korszerűnek számított akkoriban (1908). Az 1900-as években a település mintegy 2500 lakosa közül 25% dolgozott az iparban, ami a 20-as évekre már 40% fölé emelkedett. A településszerkezet fejlettségi fokát jól tükrözik a korabeli topográfiai térképek.
    A II. Világháborúig a község tovább gyarapodik, civil szervezetei bővülnek a 1925-ben megalakuló Nemzeti Casinoval, sportegyesületei a 19-ben alakult, és ma is működő DMTK-val (Dunaharaszti Munkás Testedző Kör), majd a 29-ben létrejött Haraszti Úszó Egylettel gyarapodnak, melynek Las Torres Béla olimpikon úszó volt alapító tagja. Ebben az időben három elemi és egy polgári leány- és fiúiskola működött. A már működő Dunaharaszti Villamossági Rt. szolgáltatásaként az utcák közvilágítása is egyre elterjedtebbé válik. 1929-ben megnyílik az első benzinkút, melyet a Vacuum Oil Company Rt. üzemeltet. 1932-ben az akkori törvényhatósági utak, a Fő út és a Némedi út keramit burkolatot kap.
    A harmincas évekre a lakosság száma 8000 fölé emelkedett a folyamatos betelepülések hatására. Mivel a lélekszám növekedés nem a természetes szaporulat következménye volt, a teleülés német-nemzetiségi jellege fokozatosan hígult; ekkoriban az őslakos német nemzetiségűek aránya 25% körüli volt. Haraszti vallási összetétele 1930-ban a következő: 81% katolikus, 12% református, 4% izraelita, 3% evangélikus.
    A világháború jelentős károkat okozott. Mivel a település vasúti és közlekedési csomópont volt, számos harci esemény zajlott a területén. A helyi zsidó közösség a deportáció utolsó áldozatai közé tartozott; egykori jelenlétüket a Baktay téri izraelita temető őrzi.

következő fejezet (Dunaharaszti a II. Világháború után)

vissza a tartalomjegyzékhez