| Haraszti a honfoglalás előtt | |
| Dunaharaszti legelső történeti emlékei jóval az időszámítás előtti időből valók. Régészeti ásatások a bronzkor második feléből származó urnatemető és egy késő szarmata temetkezési hely maradványait tárták fel. Helyenként gazdag aranyleletek is napvilágra kerültek. Rómer Flóris kutatásai szerint a rómaiak castrumot építettek Haraszti térségében. Ezt alátámasztja Luigi Ferdinando Marsigli 1726.-os Dunát bemutató atlasza is, melyen Haraszti (Araft) északi határába helyezi a rómaiak egyik helyőrségének maradványait, melyet Transaquincummal azonosít. Újabb kutatások alapján azonban e település valószínűleg Contra Aquincum lehetett, melyet ie. 293.-ban Diocletianus császár parancsára kezdtek építeni. E táborhely maradványait a településen ma már csak itt-ott előforduló építőkövek jelzik, de a térségben számos lelet bizonyítja a rómaiak egykori jelenlétét. A Birodalom hanyatlása során a terület először a Hunok foglalták el; később a Gótok, majd az Avarok lazán szervezett birtokaihoz tartozott. | |
következő fejezet (A középkortól a XIX. századig)
vissza a tartalomjegyzékhez