Haraszti a XIX. században
   
    A helybéliek és a Laffert birtokoscsalád közti megegyezés révén, 1843-ban létrejött a tagosítás és legelőfelosztás, melyet az 1832-36 évi országgyűlésen meghozott törvények írtak elő. A végrehajtás azonban csak 1853-ban, az úrbéri pátens kibocsátásával valósulhatott meg. A korabeli állapotokat tükrözi a település 1826-os keltezésű térképe, melyet a Laffert család megbízásából feltehetőleg Dorffinger József András kamarai számjegyző készített. A törvény egészen 1873-ig nem rendelkezett a szőlőkről, melyek addig továbbra is a birtokosok kezében maradtak. Ekkorra már a Földváry család a település birtokosa, akiknek Laffertek 1864-ben eladták itteni gazdaságukat. A XIX. sz. 70-es, 80-as éveire jellemző faluképet legjobban Galgóczy Károly 1876-ban, Pest-Pilis-Solt vármegyéről írt monográfiájában találhatjuk meg: "A község emelkedett, ármentes helyen, a Kis-Duna partján hosszan nyúlva, rendszeresen épült; szokásos németes falusi házakkal, melyekben az istállók többnyire egy folyamban vannak a lakrészekkel s nád, vagy zsupptetősek ugyan, de csinosak és tiszták. A házak eleje, a széles udvarok és az utszasorok fákkal kiültetvék. Házai közt két kisebb rendű kastély, s több csinos úrilak, melyek közül többet a pestiek nyári lakul bírnak. Különösen csinos a Főutsza, mely a dunapartra nyíltan sétánysoros faültvényekkel díszlik. Az utzsasorokat a háztól hosszan benyúló gyümölcsös és veteményeskertek választják."

következő fejezet (Nagyközséggé alakulás)

vissza a tartalomjegyzékhez