Samuel White Baker saját kezû rajzai

	Samuel White Baker sokat rajzolt az út során. Jó rajzkészsége többször segítségére volt. Ezen a képen különbözõ törzsek fegyverei és eszközeit ábrázolja. A két dob között az obbok húros hangszere, a rababa látható.
	Egy nuer faluhoz értek, s kikötöttek.  "A falu lakói leszaladtak hajóinkhoz. A férfiak anyaszült meztelenek, testük hamuval van bekenve, és hajukat tehénvizelettel elkevert hamuval vörösre színezik. A hajadonok is teljesen meztelenek, az asszonyok fûbõl font ágyékkötõt hordanak."
	A nuer falu elöljárója, Dzsokita.  "Lerajzoltam a törzsfõt, amint kabinomban a pamlagon ült. Persze nagyon örült a portrénak. Mikor megkérdeztem, hogy mire használja a hegyekkel felszerelt karperecet, rámutatott feleségének karjaira és hátára, amelyek tele voltak cikcakkos forradásokkal. Büszke volt arra, hogy vadállat módjára összevissza karmolta asszonyát. A fõnök homloka vízszintes vonalakkal volt tetoválva, mintha ráncos lett volna."
	A kity dinkák fõnöke leányával  "A kity törzsfõnök vállára vetett leopárdbõrt, fehér üveggyöngyökbõl készített és fehér strucctollakkal díszített sapkát hordott. A testnek többi része fedetlen maradt. Leánya a legcsinosabb fekete nõ volt valamennyi között, akiket utamon láttam."
	A dinkák "nyomora leírhatatlan. Gyakran szenvednek éhínséget, mert csak patkánnyal, gyíkkal, kígyóval s olyan halakkal táplálkoznak, amelyetek nagy ritkán megszigonyoznak. Ez azonban csak véletlenül sikerülhet, mert szigonyukat találomra vetik a nádasba;..."
Egy bari település.  A férfi szokásos állásban: pihenõ szabad lábát az álló láb térdéhez támasztja. Lándzsájukra támaszkodnak. A lábak helyzetét idõnként cserélik.
	Leggé, Ellyria törzsfõnöke  "Leggé arcán vadság, kapzsiság és kéjsóvárgás ült. Rögtön megkértem, hogy álljon modellt, és rövid tíz perc alatt sikerült portrét készítenem Közép-Afrikának talán legnagyobb csirkefogójáról."
	Latuka nyerskovácsok  "A latukák sem íjat, sem nyilat nem használnak. Fegyverzetük a lándzsa és a vasfejjel ellátott hatalmas husáng, egy hosszú pengéjû kés vagy kard és a csuklójukon egy förtelmes vaskarika, amelybõl ujjnyi hosszúságú fémhegyek állnak ki. Ezt akkor használják, ha lefegyverzik õket, s ellenfelüket ezzel még leüthetik, vagy közelharcban tépik fel vele ellenfelük húsát."
	Bokké, a latuka fõnöknek, Moynak a felesége  "Egész Latookában csak két csinos asszonyt láttam: Bokkét, a fõnök elsõ asszonyát, és ennek leányát. Rendkívül tiszták voltak. Hajuk, a többi latuka nõéhez hasonlóan, rövid volt, és vörös okkerrel meg zsírral átitatott, úgy, hogy cinóbervörösnek látszott. Orcájukat és halántékukat gyengén tetoválták. Meglepetten ültek le a szõnyegre, most láttak elõször fehér férfit és nõt."
	A harcba induló Kommoro  "Azonnal a fõnökhöz küldtem egy emberemet, azzal a kéréssel, hogy látogasson meg. Két fõnöke volt Tarangolénak, két testvér, Moy volt a magasabb rangú, de fivérének, Kommorónak nagyobb volt a tekintélye. Ezért örültem, hogy õ jött el."
A latukák halotti tánca "Ez az embernem volt jelentõs személyiség, ilyen ünnepséget kivétel nélkül minden halottjukért  tartanak. ... A lélekrõl, a túlvilági életrõl, az isteniségrõl folytatott további beszélgetésünk  során kiderült, hogy ezekben a mezítelen, tudatlan emberekben még csak babonás hit sincsen."
	Kacsibának, az obbo fõnöknek legidõsebb fia  Obbo lakói nem koldultak ajándékért. Az öreg Kacsiba nem viselkedett uralkodóhoz méltóan, inkább paprikajancsiként, mégis nagyon tisztelték. Ez esõcsináló és varázsló mivoltán alapult. A tisztelet jeléül alattvalóik legszebb lányaikat ajándékozzák neki, s ebbõl kifolyólag 160 élõ gyermeke van a fõnöknek. Ez varázserejének újabb megnyilvánulása.  "Kacsiba nem volt rossz ember. Rendkívül udvariasan viselkedett, és igen büszke volt arra, hogy meglátogattam."
	Obbo asszony  "Elhatároztam, hogy felderítõ útra indulok az Aswa-folyóig. ... Kacsiba megígérte, hogy feleségemrõl mindenben gondoskodnak, és hogy õ személyében vállal kezességet biztonságáért. Kijelentette, hogy kunyhónk bejáratára varázsigét helyez, amely távollétem idején feleségemet és a kunyhót minden rossztól megóvja."
	Kacsiba és a kiszolgáló asszony úton  "...nem volt jó gyalogló, és rendszerint egyik erõs alattvalóját lovagolta meg, mint ahogy a gyerekek szoktak gyia-pacit játszani. Ilyenkor két-három embere is kísérte tartalék gyanánt, egyik felesége pedig színültig töltött sörös korsóval haladt utána.
Az obbok harci tánca
A shooai táborban "Shooának nincs nagyfõnöke. Minden falunak külön elöljárója van. ... Shooa "tejjel, mézzel folyó Kánaán", tyúk, tej, kecske bõven van, amellett rendkívül olcsó. A gyöngynek nagy az értéke, mert még csak kevés került ide. Az asszonyok csoportosan sereglettek hozzánk, hogy láthassák a feleségemet.
Unyoro fõemberei megtekintették, hogy valóban "Speke fivére" vagyok-e "Feleségem ... hosszú szõke haját megfésülte a bejárat elõtt. Ezt észrevette néhány falubeli. Olyan ricsaj támadt, hogy a gyûlés résztvevõi tüstént a kunyhó felé rohantak, s valósággal ostromzár alá vették, hogy a rendkívüli látványban részük legyen."
Úton M'rooliból a tó felé, Kamreszi ördögi kíséretével "Sáskafelhõhöz hasonló rohammal fogtak körül bennünket a bennszülöttek és táncoltak, összevissza hadonásztak, ordítoztak az ökröm elõtt, mintha lándzsával és pajzzsal akarnának rám támadni.  ... Az egész csoport igen furcsán volt díszítve: leopárd- vagy fehér majombõrt  viseltek, ehhez hátul tehénfarkat kötöttek. Fejükre antilopszarvat erõsítettek, és a tehénfarok bojtjából varrt álszakállt viseltek.
Az Albert-tavon hajózunk Magungo felé "Ugorjatok a csónakba fiúk! - kiáltottam. -Ismerem az utat. A kenukat ellöktük a parttól és embereim megragadták az evezõket. ... Hiába próbáltam hajós népemet kioktatni. ... a csónakok  újból és újból piruetteket csináltak, és a két kenu valcert és polkát táncolt egymással a föld  legnagyobb báltermében, az Albert-tavon."
Vihar az Albert-tavon "Rövid idõn belül rendkívül veszélyessé vált a helyzet. Több ízben betörtek a hullámok a  domború fedél alá. ... Átrepültünk a hullámverésen, az evezõsök gõzgépként dolgoztak. "Hullám közeledik! Vigyázzunk! - és éppen abban a pillanatban, amikor már csaknem partot értünk, nagy hullám csapott át a taton ülõ asszonyokon, és elnyelte a csónakot."
	"A zugot megkerülve pompás látvány tárult elénk. Mindkét parton csaknem 100 méternyi magasra. Az élénkzöld lombozatból kopár sziklák meredtek ki. Az alig 50 méter széles szurdokba szorított folyó tajtékozva, zúgva egyetlen ágban zuhant alá a mintegy 40 méteres mélységbe. Az alázuhanó víz habfehér színe élesen elütött a folyót páncélba szorító sötét szikláktól. A trópusok kecses pálmái és a vad pizangok tökéletessé tették a látvány szépségét. A Nílus legnagyobb vízesését a Királyi Földrajzi Társaság elnökének tiszteletére Murchison-vízesésnek neveztem el."
Shooa lakói ünnepelnek bennünket vissztértünkkor "A két csoport arab szokás szerint összevissza csókolózott, ölelgették egymást, feleségem kezét csókolgatták, közben harsányan kiáltoztak: Allahra, nincs a világon ilyen erõs szívû  asszony, aki ezt meg merte volna tenni!"
Egyéb érdekes rajzai:
"Mintegy 50 méternyire közelítettem meg a bikát. Megrántottam Tétel gyeplõjét, s azonnal  tüzeltem. Pontos lövésem a vállába talált. Egy pillanatra térdre esett, de meglepõ gyorsasággal  ugrott talpra, és rohamléptekkel rontott felém."
"Utolérem a zsiráfokat."
A törökök és az afrikaiak egynlõtlen küzdelme
Az állatokat is megfigyelte és megörökítette:
A baggera hal A sarkantyús szárnyú feje A fekete orrszarvú feje A Lepidosiren annecteus A tüskés lúd gácsérjának feje Mehedéhet antilop