Kőrösi Csoma Sándor Munkássága:

1934-tol a Bengáli Ázsiai Társaság székházában kutatómunkával töltötte életének utolsó 10 évét. Aszkéta módjára, ládái között a földön ülve, megfeszített tempóban dolgozott. Tudományos dolgozatai a Bengáli Ázsiai Társaság közlönyeiben jelentek meg. Munkássága révén új távlatok nyíltak a nyelvtudomány elott, s a buddhizmus eszmerendszerének és kultúrájának addig rejtelmes világa is kitárult az európai muveltség számára. A klasszikus tibeti irodalomra, a vallásra, a buddhizmus irányaira, a tibeti gyógyászatra vonatkozó cikkei a tibetológusok számára ma is megbecsült forrásmuvek.

Földrajzi szempontból különleges érdekességu a "Tibetországnak földleírása tibeti kútforrások szerint" címu tanulmánya, mely 1885-ben jelent meg eloször magyarul Duka Tivadar gondozásában.

Az MTA 1833 november 15-én választotta levelezo tagjává. 1834-ben Calcuttában jelent meg élete két fo muve: a Tibeti-Angol Szótár és Tibeti Nyelvtan. Ez év február 6-án a Bengáli Ázsiai Társaság egyhangúlag a tudós társaság tiszteletbeli tagjává választotta