Schoefft Ágoston: festo, Ázsia-utazó (1809., Pest - 1888., London). Élete nagy része utazással telt. Ázsiai utazásai során találkozott Korösi Csoma Sándorral és megrajzolta arcképét. Késobb ez a portré szolgált alapul más festomuvészeknek és szobrászoknak Korösi Csoma Sándor arcmásának elkészítéséhez.

Duka Tivadar: orvos, India utazó. (1825. Dukafalva-1908. Bournemouth, Anglia). Korösi Csoma Sándor életének és munkájának elso tudományos kutatója. 1854-Ben a Brit Kelet-Indiai Társaság tábori orvosának nevezték ki és Calcuttába, majd Monghir körzetébe helyezték. Itt kezdett el Korösi Csoma Sándor munkásságával foglalkozni. Késobb Darjeelingbe helyezték, ahol rendszeresen foglalkozhatott a tibeti nyelvvel és kultúrával. 1855-ben elzarándokolt Korösi Csoma Sándor sírjához és megkezdte nagy tibetológusunk hagyatékának összegyujtését. Tanulmányai alapján írhatta meg Korösi Csoma Sándor elso, tudományos igényu méltatását 1855-ben. Ez a munka a Korösi Csoma Sándor kutatások kiinduló forrása napjainkban is.

William Moorcroft: (1780) Az angol világbirodalom tipikus képviseloje, a brit indiai kormány megbízottja, állatorvosként Indiában teljesített szolgálatot. O ismerte fel Korösi Csoma Sándor rendkívüli képességeit, páratlan nyelvtehetségét. Az o ösztönzésére és anyagi támogatásával vállalkozott Korösi arra, hogy Ladakban huzamosabb idot tölt és tibeti nyelvészeti tanulmányokat végez egy tibeti-angol szótár és egy nyelvkönyv elkészítése érdekében.

Johann Gottfried Eichhorn: (1752-1827) A Georgia Augusta Egyetem professzora, a biblia tudományokban, az orientalisztikában, az irodalomban és a keleti nyelvekben való jártasságával szerzett hírnevet, kora egyik legismertebb tudósa volt. Nagy hatással volt Korösi Csoma Sándorra.