„...ha megcsap a Tárim-medence
száraz, forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan
fennsíkok, a csendes pamírok felé, a burános
hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen
akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma
kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába
verhetem.”
Részlet a szerzõ
Utazásaim Belsõ-Ázsiában c. könyve elõszavából
(1911)
|
 |
