Elkezdõdik a várva-várt szakmai sorozat a térképkészítés kulisszatitkairól, jobb híján a fenti sorozatcímmel. Remélem minden térképkészítõnek tudok újat mondani és az "egyszerû" tájfutók között is akad majd olvasó.
Tavaly év végén készítettem egy segédanyagot
a Diáktájfutás programhoz a térképkészítésrõl.
Ez a fogalmazvány olvasható az MTFSz honlapon is, ezért
itt csak a kiegészítõ tudnivalókról írok.
A legfontosabb (öt) ábra csak most készült el a felhasználható
alapanyagokról, ez látható túloldalt.
Parktérkép készítésekor (is) nagyon fontos
a jó alapanyag, rengeteg terepi munkát spórolhatunk meg
vele. (Ezt most különösen érzem a saját bõrömön
is, mert az Eötvösre készülõ lágymányosi
új térkép alapja jóval gyengébb, mint a korábbiak,
és a lombok miatt a fotók sem nagyon használhatók.
Így azután, az eddigi "kifestõkönyv" (F.
G.) típusú munka helyett kemény mérésekre
kényszerülök.)
Bemutatásra a Flórián tér egy részletét
választottam, egyforma, 1 : 4000 méretarányban mutatom
be az alapanyagokat. A legismertebb az ún. EOTR (Egységes Országos
Térképrendszer) legrészletesebb topográfiai térképe,
az 1 : 10 000-es. A bal felsõ ábrán láthatjuk, hogy
részletesebb térkép alapjául csak korlátozottan
alkalmas, erõsen összevonva ábrázolja a részleteket,
egy igényes tízezresnek nem így kellene kinéznie
és persze jóval frissebb is kéne legyen (a szelvények
kb. 10-30 évesek). Különösen bájos a szintvonalra
"ráejtett" dombocska és a "finom kidolgozású"
romterület.
Mellette látható a földmérési térkép
részlete (1 : 1000), ezen általában minden burkolt út
rajta van és sokszor még a köves szegélyû kavicsos,
salakos utak is, valamint szinte minden, ami állandó tereptárgy,
kivéve a növényzetet. Azonkívül ami rajta van,
az 98%-ban pontos, nagyon ritka a nagyobb csúszás. A szaggatott
vonalak telekhatárt, vagy más, a terepen általában
nem látható vonalat jelentenek. Errõl a kivágatról
már eltüntettem minden feliratot és egyéb, számomra
zavaró információt (helyrajzi számok stb.), ezt
könnyen megtehettem, mert a térképet digitálisan kaptam
meg. Kevesen tudják, hogy ezekhez a térképekhez (általában)
domborzat is tartozik, de azt rendszerint csak a megyei (Fõvárosi)
földhivatalban lehet beszerezni, nem ott, ahol az (elvileg) naprakészen
tartott síkrajzot: a körzeti (kerületi) kirendeltségen.
A hálózat azért ferde, mert ezt már elforgattam
a mágneses északnak megfelelõen. Ezt az elforgatást
minden helyszínelés megkezdésekor ejtsük meg, legjobb
mérések útján (néhány jól azonosítható
egyenes vonal betájolásával, én például
a házfalakat szeretem legjobban). Ha erre nincs lehetõségünk
vagy idõnk, Budapest környékén mostanában 2
(két) fokkal kell balra (CCW) forgatni a térképet (csak
EOTR!!!).
A következõ sorban a fotókat láthatjuk, bár
igaziból letapogatást kéne írnom, mert legtöbbször
digitálisan rögzítik a képet, különösen
a mûholdak. Ezek legnagyobb elõnye a frissesség, hazánkról
2000-ben és 2005-ben készült teljes légifotó
sorozat, amit ortofotóként (lényegében torzítás
nélküli fotótérképként) is megvásárolhatunk,
többféle felbontásban. Az itt bemutatott messze nem a legnagyobb
részletességû változat, de térképezéshez
használható. A másik nagy elõny, hogy nem lehet
elrajzolni, ami rajta van, az biztosan ott is van. Hátrány viszont,
hogy a képeket lombos idõszakban készítik, mivel
ezt használják a (mezõ)gazdák ellenõrzéséhez
is, így amit a fák eltakarnak, az nem látható. Jó
hír, hogy idéntõl minden évben lerepülik az
ország harmadát, így mindig lesz legfeljebb három
éves fotó, ami azt is jelenti, hogy a régebbi felvételeket
olcsóbban adják.
Baloldalt egy hagyományos légifotóból készült
ortofotó látható, nyílt területen kitûnõen
használható, az alaptérképekhez jól illeszthetõ.
Jobboldalt a Google-ról letöltött kép látható,
amit sík területen (Zugló) szintén várakozáson
felüli pontossággal, gyakorlatilag hibamentesen tudtam illeszteni
a térképhez (lásd az OCAD sorozat cikkeit, Tájoló
2005 és késõbb). Érdemes addig nagyítani,
ameddig már nem lesz részletesebb a kép, utána picit
vissza, akkor kapunk jó "térképezõs" képet.
Így csak nagyon kis terület látszik egyszerre, de képkezelõ
programmal (Photoshop stb.) kis ügyességgel összeilleszthetõk
a képek.(A szemmagasságot (nagyítást) közben
ne változtassuk!) Rosszabb megoldás, ha egyesével hívjuk
be õket az OCAD-be, mindenesetre összeillesztéshez csak egy
pontot igazítsunk, akkor nem torzul el a kép. Ha ebbõl
kiexportálunk pl. egy jpg-t, jelentõsen romlik a képminõség,
bmp és tif talán jobb megoldás. Lejtõs területeken
jelentõs torzulásokra számítsunk, bár állítólag
torzítatlan képet is ki lehet valahogy szedni a Google-ból,
de nekem még nem sikerült. Sajnos ilyen részletességû
kép csak az ország egy részérõl van, a többi
jóval gyengébb, de állandóan változik, érdemes
többször próbálkozni. A képek nem túl
frissek, a készítés dátuma megtekinthetõ
a honlapon.
Alul a kész térkép látható, a 2005-ös
Budapest bajnokságra készült, azóta még két
verseny volt rajta, Balla Sanyi bácsi és Máthé Fanni
pedig oktatáshoz használja. (A területrõl lásd
még: Mosa a promenádon, Tájoló
2006/10)
-háb
Vissza a Tájoló 2007/5 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!