Pénzügyi beszámoló az 1998-as évről
az MTFSZ közgyűlésén
Tisztelt közgyűlés, kedves barátaim!
Elcsépelt fordulat azzal kezdeni egy beszámolót, hogy különleges, nem mindennapi évet zártunk, de ez az elmúlt évre sokszorosan igaz volt. Nem mindennapi volt az év, mert egy új elnökség kezdte meg a munkáját. Ennek a körülménynek a költségvetésre nézve az volt a következménye, hogy a leköszönő elnökség az újak terhére már nem akart pénzügyi tervet meghatározni. Az új elnökség a pénzügyi tervet a májusi közgyűlés elé terjesztette, de határozatképtelenség miatt csak a megismételt közgyűlésen, június végén került az elfogadásra. Júniusig azonban valahogy élni kellett, működtetni a válogatottat, az irodát. Az év első részében emiatt, a továbbiakban a rendelkezésre álló pénzeszközök okos beosztása miatt éltünk igen takarékosan.
Rendkívüli volt az év amiatt is, mert május 5-ével, az akkor még OTSH-nak nevezett hivataltól megkaptuk a köztestületi bejegyzésünket. Ennek következményeként május 6-ával gazdasági zárást kellett tennünk az adóhivatal és a TB felé. Le kellett adnunk az adóbevallásokat és az erre az időszakra vonatkozó mérleget. Mindezekhez a tagság előzetes bizalmát feltételeztük, mert az időpont nem volt alkalmas új közgyűlés összehívására, a részmérleg elfogadására. A tagjaink számára jelen közgyűlés előtt kiadott gazdasági számok az egész évre vonatkoznak, egyszerű összeadással képezve a két részből az egészet. Azt hiszem, jelen helyzetben számunkra az a fontos, hogy az évet egészében vizsgálhatjuk. Kérem a közgyűlés utólagos jóváhagyását erre a megoldásra.
Rendkívüli volt az év azért is, mert az ISM alakulásának előszelét lehetett érezni. A változásnak, bonyodalmain túl, számunkra az a jó oldala volt, hogy már januárban megtudhattuk, mi várható erre az évre, de hogy mennyi várható, az már kevésbé volt örömteli.
A számokról részletesen.
Összehasonlítva a júniusi közgyűlés által jóváhagyott tervszámokat a tényekkel, egyrészt egyező értékeket, másrészt pozitív vagy negatív irányú eltéréseket láthatunk. A tagdíjakat lényegében jól láttuk előre, egyedül a átigazolási díj és a versenynaptárdíj nem alakult a tervek szerint. Az átigazolási díj bevezetése, úgy látszik elvette a változtatni szándékozók kedvét. A versenynaptári díj bevezetését pedig a közgyűlés 1999-től határozta meg. Néhányan kérték, hogy a tavalyi év végén fizethessék a '99-es díjakat. A rangsoroló versenyek hoztak egy kevés pluszt a tervezethez képest. Az eladásokban 100 E Ft-os többletet realizáltunk azon jóslat ellenére, hogy elavuló térképkészleteink egyre kevesebb bevételt hoznak. Ez a tendencia - a csökkenő térképeladás - most is várható. Az egyéb eladásokat kicsivel túlteljesítettük. A pályázati bevétel a NISZKA Alapítványtól kapott 500 E Ft-ot jelenti. Az OTSH-támogatás tartalmazta a működésre és a sportdiplomáciára meghatározott összeget is. Szponzoroktól 3,785 M Ft, plusz kiemelten 2,5 M Ft-ot a Synergon Rt.-től kaptunk. Köszönettel tartozunk azoknak a cégeknek, akik sporttámogatás címén segítettek minket céljaink megvalósításában: Bólyi Mg. Kombinát, Magyar Fejlesztési Bank, Systrend Kft., NISZKA Alapítvány, Paksi Atomerőmű Rt., ICON Számítástechnikai Kft., Szigetvári Takarékszövetkezet, Nestlé Hungária Kft. Reklám címén kaptunk összegeket a következő cégektől: Elitmag Rt., Microsoft Kft., Mecseki Erdőgazdaság, KFKI-Direkt Kft., Autópálya Kht., Budapest Sportiroda. A Silva cég idén is 15 garnitúra felszereléssel ruházta fel a válogatottat. Köszönjük támogatóinknak. A felsoroltak a forintban kifejezhető értékek voltak, de ezen kívül számos olyan segítségben is részesültünk, amely nem jelent meg a bankszámlánkon, de költségeinket csökkentette. Itt köszönöm meg dr. Kiss Endre segítségét is. A Dunaholding Alapítvány idén komolyabb összeggel támogatta a terepfutóverseny megrendezését. A bajnoksági bevétel az éjszakai bajnokságot jelentette, melynek költségei is a szövetség bankszámláján futottak keresztül, közel nullszaldóval. Mintegy egymillió Ft összegű költség-hozzájárulás a válogatott költségtérítése címén, amelyből eddig 400 E Ft érkezett be. Önkritikusan meg kell jegyezni, hogy a válogatott költségtérítésének kiszámlázása volt az a téma, amit mindig "odébb söpörtünk". Míg volt pénzünk, addig a válogatottat működtettük, utaztattuk, viszont a költség-hozzájárulás behajtására időhiány miatt nem fordítottunk gondot. Ezért az év utolsó napjaiban történt meg a számlázás. Köszönöm azoknak a kluboknak, akik már befizették az összegeket, és tisztelettel kérem azokat, akiknél még számla van, hogy tegyék meg a lépéseket a befizetésekre, most már az idei év programjainak megvalósulásához. Az 1999-es évben is igen erősen számítunk a válogatottak költségvállalására azzal a különbséggel, hogy ezek a befizetések a programokat megelőzően történjenek meg, és senkit ne érjen az év végén villámcsapásszerűen egy nagy összeg követelése.
Összes kiadásunk mintegy kétmillió forinttal volt kevesebb a tervezettnél. A különbözet hiányzott, de végül addig nyújtózkodtunk, amíg a takarónk ért. Olyan kiadásokból faragtunk le, amelyek fontosak lettek volna, de lemondhattunk róluk. A működési kiadások 1,4 M Ft-ot tettek ki, a költségtérítések az iroda működéséhez tartoztak - 623 E Ft. Sportdiplomáciára fordított összeg két fő részből tevődött össze: nemzetközi tagdíjra kellett befizetnünk mintegy 350 E Ft-ot, illetve IOF tisztségviselőink utaztatására költöttünk. Ez utóbbi célra az OTSH-tól szigorú tarifarendszer szerint kaptuk a hozzájárulást, egy utazás 70 E Ft-ot jelentett Európa bármely részére. Egy távolabbi utazás esetén pótlásként ehhez még a szövetségnek és az utazónak is a zsebébe kellett nyúlnia. Az adók rovat az ÁFA-különbözetet és a helyi iparűzési adót jelenti. A bér és közterhei 500 E Ft-tal volt kevesebb a tervezettnél. Ennek egyik oka az volt, hogy Kiss Zoltán - Csonti - az év során betegség miatt csak három hónapot töltött a szövetségben. Reméljük és kívánjuk, hogy egészséges legyen, és teljes évben segítse munkánkat, mert együtt könnyebb. A válogatott költségei 5,7 M Ft-ot tettek ki erős takarékoskodással, ez 1,4 millióval volt kevesebb a tervezettnél. Sítájfutásra egyezer Ft-ot költöttünk. Ez mutatja azt a törekvést, hogy az elnökség nem kívánja elvonni a pénzt a még fejlődőben lévő ágazatokért például az utánpótlás-neveléstől. Bajnokságokra, kiadványokra költöttünk kisebb összeget, az újságot 200 E Ft-tal olcsóbban állítottuk elő. Beszerzésekre - térkép, tájoló - 450 E Ft-tal kevesebbet költöttünk. A Dunaholding terepfutóversenyen 100 E Ft-ot megspóroltunk. Összesítésként az induló és az év végi bank és pénztár összege 64 E Ft többletet mutat, és további pénzek beérkezését várjuk az év végén kibocsájtott számláink ellenében.
Az összes kintlévőségünk mintegy egymillió Ft december 31-én: tagdíjakból, reklámból, rangsoroló jogdíjból, válogatott költségtérítésből tevődik össze. Ezek nagyobb része a közgyűlés napjáig befizetésre került. Elmaradt a tagdíjból mintegy 70 E Ft, ezen klubokat a közgyűlés előtt alapszabályunk értelmében töröltük tagjaink sorából. Sajnálatos szakosztályaink ily módon való fogyatkozása, mert sportágunk megítélésében az ISM támogatásnak egyik fokmérője szakosztályaink száma. Meg kellene próbálnunk megtartani ezeket a szakosztályokat, jobban bevonni őket az életünkbe. Valószínűleg esetükben nem a néhány ezer forintos tagdíj befizetése a fő gond, inkább az, hogy eltávolodtak életünktől, nincs, aki mozgassa a versenyzőket. Örömmel vehetjük az új szakosztályok belépését.
Változás a korábbiakhoz képest az is, hogy az év utolsó hónapjaiban rendszeressé vált egy hivatásos könyvelő ténykedése. Az előző évhez képest előrelépést jelent, a felügyelő bizottság jogos kifogásának megfelelően most már szakember készítette a bevallásokat. A számlák ellenjegyzését Ludvig Ágnes és az elnökség részéről kijelölt alelnök, Deseő László végezte. A pénzkezelést Galló Sándor, a gazdasági bizottság vezetője, Szádeczky-Kardoss Tamás, a térképárusítás gazdája és Ludvig Ágnes végezte.
Ez az év abban is rendkívüli volt, hogy mint kiemelten közhasznú szervezet a közhasznúsági törvény értelmében az 1998-as év munkájáról közhasznúsági jelentést kellett készíteni. Ezen beszámoló pontjait a törvény határozza meg, a jelentés ezeket követve készült. A legfontosabb része annak igazolása, hogy az egyes támogatóktól a kiemelten közhasznú célra adományozott összegeket valóban a megfelelő helyen használtuk fel.
Ludvig Ágnes
Vissza a közgyűlés jegyzőkönyvére!
Vissza a Tájfutás 1999/3. tartalomjegyzékéhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!