Baglyaskő egykori vár Salgótarján városközpontjától nyugatra. [1327: Bogloskow (Anjoukori okmánytár I-VI.)]
Előtagja a magyar baglyas "bagolyban bővelkedő" melléknév, utótagja a kő "kúp alakú sziklacsúcs, sziklás hegy" főnév. A késő középkorban épült hegyi várak nevében a kő főnév gyakran szerepel utótagként.
Salgó 625 m magas hegy Salgótarjántól északkeletre. [1341/1447: Castri Salgov]
A magyar régies sajgó "fénylő, ragyogó" melléknévből keletkezett. Ennek alapszava a sajog "fénylik, ragyog" ige.
Salgótarján Nógrád megye székhelye. [1405/1477: SalgoTaryan (Zsigmondkori oklevéltár)]
A Salgó előtag Salgó várának közelségével kapcsolatos.
Tarján az ötödik magyar törzs. Török eredetű, az ótörök "magas méltóság viselője. alkirály" jelentésű. Etimológiailag azonos a más úton hozzánk került Tárkány helynévvel.
Somoskő helység Nógrád megyében. [1323: Sumusku (Anjoukori okmánytár I-VI.)]
A somos "sombokrokkal benőtt" melléknévnek és a kő főnévnek az összetétele.
Somoskőújfalu helység Nógrád megyében. [1481: Somoswyfalw]
A falu Somoskő várának volt a tartozéka.
Zagyvapálfalva 1961-ben Salgótarjánhoz csatolt település. [1374: Paalfalva; 1150: Zogeua]
A Zagyva szláv, közelebbről valószínűleg ószláv eredetű (ld. Sázava). Szótöve az ősszláv sadja "korom", amelyet sötét vizű folyók jelöléséhez használhattak fel.
Pálfalva nevét Pál nevű birtokosáról kapta.
Zagyvaróna 1973-ben Salgótarjánhoz csatolt település. [1341/1447: Ronna; 1799: Zagyva Ronya]
A Róna helynév szláv eredetű (ld. a szerb-horvát Rovina "feltúrt föld" helynevet, ill. a cseh Rovina "síkság, róna, apály" helynevet).
Vissza Salgótarján kezdőlapjára!
Vissza Salgótarján kezdőlapjára!