[Tajfutas] 50 év

[Erdélyi Tibor]

László reggel úgy ébredt, mint máskor szokott, az utóbbi pár évben, mióta
nyugdíjban van. Kicsit lustálkodott még, átgondolta mit kéne csinálni. Szép
időnek ígérkezik, ma megteszem gondolta. Már régóta készült erre, kicsit
tartott tőle, mi lesz ha csalódás éri. Régebben sokat járt kirándulni,
kezdetben a szüleivel, szerette az erdőt, természetet, egy időben, még a
gimnáziumban tájékozódási futott is. Jó volt, együtt a barátokkal,
lányokkal, szép helyek, utazás, kalandok. Aztán munka, család, ház, autó,
gyerekek, nem jutott idő erre, de belül sokáig érezte, ott a helye. Az idő
eltelt, most nyugdíjas, ideje lenne, csak a pénznek mindig van helye, és
félt tőle, hogy fogadják majd a régi barátok, ha felbukkan 50 év után,
vajon érti-e még a térképet, lehet, hogy vissza se találna. Pedig képben
volt, a neten nézegette a tájfutó versenyeken készült képeket,
rácsodálkozott a régi barátokra, és vágyakozott. Néha arra gondolt, csak
meg kéne próbálni. Ekkor bukkant rá egy érdekes dologra, nem kell elmenni
egy versenyre, vagy edzésre, egyszerűen egy okostelefon segítségével kimegy
egy parkba, vagy az erdőbe, és ott mint régen, csak most egyedül, újra
tájfuthat, nem kell nevezési díjat fizetni, az utazás meg már ingyen van.
Egy probléma volt csak, nem volt okostelefonja, csak a jó öreg Nokia, már
vagy 20 éves, pár aksit már kellett cserélni, de SMS-re, meg beszélgetni
tökéletes. Hetekig böngészte a hirdetéseket, mit tudna venni. Végül talált
az egyik szolgáltató kínálatában egy leszállított áru telefont, de ez nem
gond, hiszen nem telefonálni akar rajta. Karácsonyra megvette, el is dugta
az asszony elől. Majd olyat tett, mint előtte soha, a netes információk
alapján letöltött egy un. appot. Izgatottan méregette a kis zöld ikonját,
majd az útmutató alapján akadozva, de rátöltött egy eseményt. Néha magában,
titokban elindította, nézegette a térképet, pályát, merre menne.
És ma itt az alkalom! Bemegyek pestre az unokához mondta, és nemsokára ott
állt a Moszkva téren (most mintha más neve lenne, gondolta). Elindította a
kis zöld appot, látszott a térkép, pálya és egy kis kék pont, nem messze a
térkép szélétől. És ahogy ő elindult a kis kék pont is megmozdult.
Izgatottan közeledett az utcán a Városmajorhoz, szemét a kék ponton tartva.
És máris ott volt, közel a piros háromszöggel jelölt rajthoz. Pár lépés,
összerezzent, a telefon hangosan csippant, és rezgett egy kicsit a kezében,
az óra elindult, a kék pontocska eltűnt. Szép lassan kezdett, majd egyre
gyorsabban, magabiztosabban haladt, a körrel jelölt pont felé. És ekkor
újra csippanás, rezgés, és érezte valami megváltozott az életében…
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20200103/03578c33/attachment.html>