[Tajfutas] Megalakult a Magyar hegymászó válogatott

[Ivan Lux]

A lényeget amúgy abszolút nem érinti, de nekünk, a térképek jó ismerőinek,
azért tudnunk illik, hogy Georgia az USA egyik állama, a másik országot,
amit angolul szintén Georgia-nak hívnak és ahova hegymászni mennek, mi
Grúziának nevezzük.
Természetesen Skeci ezt is jól tudta.
Lux Iván

György Bozán <bozan.gyorgy at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 20.,
Cs, 0:59):

> Aki az elmúlt napokban sporthíreket olvasott vagy hallgatott,biztos
> találkozott a fenti hírrel.
>
> http://www.ma.hu/sport/340972/Georgiai_csucs_megmaszasara_keszul_a_magyar_hegymaszovalogatott
>
> Aki valamennyire ismeri Skerletz Iván tájfutó főtitkár tevékenységét, az
> biztos tudja, hogy tíz éven át az MTFSz mellett a Magyar hegymászó
> szakbizottság vezetője is volt.
>
> Aki hallotta, vagy olvasta a tájfutó Gálán elhangzott méltatásomat
> Ivánról, az most meglepődhet, mert egy mondatban nem tudtam maradéktalanul
> összefoglalni Iván ez irányú ténykedését.
>
> *Akit nem érdekel a hegymászás, vagy Skerletz Iván rendkívül színes, de
> zaklatott élete, az most lépjen ki és törölje a levelet.*
>
>
>
> Skerletz Ivánt 13 éves korában osztálytársa vitte le a Pesti Lokomotív
> természetjáró szakosztályába, ahol 1952-ben, a kor szokása szerint
> tájékozódási versenyeken is elindultak. Az első ilyen jelentősebb esemény a
> bánkúti Vasutas kupa volt. Aztán mit tesz Isten, a csapat, mert akkor
> leginkább csapatok (3-5-akár még több fős csapatok) versenyeztek, szóval a
> csapat ezüstérmet szerzett. (a képen Iván a bal szélen áll).
> Könnyen lehet, hogy ekkor vált a tájékozódás rabjává!
>
> Emellett azonban nagyon szívesen végzett sziklamászó  gyakorlatokat. (lásd
> a következő fényképet). Technikáját otthon, a Maros utcai háromemeletes
> házban fejlesztette, ahol a nyitott lépcsőházban gyakorolt, dülferezett,
> pruszlikolt, traverzált. Meg sokkolta a lakókat. Legfőként a szüleit.
>
> Aztán 1957-ben, amikor ifiként megnyerte a felnőtt egyéni OB-t, és
> különösen, hogy Schönviszky Gyuri, alias Rezes folyamatosan párviadalokra
> hívta és rivalizálásra ingerelte, figyelme mind inkább a tájékozódásra
> fókuszált. Itt egyre szebb sikereket  ért el, tekintélyt, sőt főtitkári
> stallumot szerzett, mindenféle VB sikerekkel tetézve.
>
> Minden szép szárnyalásnak azonban egyszer vége lesz. Az ember abban tud
> leginkább csalódni, akit, vagy amit a leginkább szeretett. Ilyenkor, könnyű
> újra megtalálni a régi, elhagyott kedvest.
>
> Esetünkben ez fordítva történt. A hegymászók keresték meg Ivánt, hogy ők
> is szeretnének önálló szövetséget, ahogy ez nekünk tájfutóknak olyan jól
> sikerült.  Ehhez akkor a hegymászásnak sporttá kellett (volna) válnia. Iván
> bevállalta. Kezdte az önálló hírlevéllel, aztán jött a sziklamászó verseny
> (máig megtartják az aggteleki falon), majd a sportminősítés következett, ez
> alapján a hegymászó válogatott felállítása, jutalomfalatként az első
> Spitzbergák expedíció. A végcél a nemzetközi Hegymászó szövetségi tagság
> volt.
>
> A terv csodálatos, eredménye sok és kemény munkával csikorogva megharcolt
> csigatempójú haladás, de ott jött a DE!
> A hegymászók szívesen lettek volna függetlenek a természetbarát
> mozgalomtól, de számukra még idegenebb volt a "verseny", mint az átlagos
> turisták számára. Hamar szakadások keletkeztek, a mikroszkopikus
> közösségben, különösen, hogy megszaporodtak a hegymászó balesetek. Sőt jött
> két haláleset is. (ezért kellett a minősítési pont?, stb.)
> A válogatottat sem lehetett így nevezni, ezért "élcsapat" lett a neve és
> el is kezdtek mozgolódni. Az expedíció megvalósult, de a nemzetközi
> szövetségbe való belépés nem akart összejönni. Talán mert az éppen itt
> Budapesten alakult meg, még az átkos Horthy-korszakban?
> Szóval Iván tíz év küszködés után lemondott a hegymászók vezetéséről.
> Ekkor kezdett földvárakat kutatni és határköveket gyűjteni.
>
> Azóta nagyot fordult a világ a hegymászóknál (újra) megalakult a
> válogatott, de most nem Spitzbergákra, hanem Georgiába mennek:
>
> " Az expedíció három hétre utazik Georgiába, mert az időjárástól is függ,
> mikor vághatnak neki a déli, mintegy két kilométeres falnak, a mínusz 20-30
> Celsius-fok körül várható hidegben és a nagy hóban. Előzetes számításaik
> szerint a feladatot mintegy 10-12 nap alatt tudják teljesíteni.
> A válogatott idei céljai között még egy patagóniai expedíció szerepel
> decemberben."
>
> Szép mászást és balesetmentes hazatérést kívánok nekik.
> Boxi
>
>
> _______________________________________________
> Tajfutas mailing list
> Tajfutas at lazarus.elte.hu
> http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20200220/e54f4241/attachment.html>