[Tajfutas] a világháló bájai

[Zalaegerszegi Tájfutó Club]

Ezt olvastam ma!
(pedig ritkán kalandozok a neten és a facebookon sem vagyok fenn – hála isten, mert amit meg onnan hallani??!!!)

“Zala megyei Diákolimpián remekül szerepeltünk. Az esélyeseink gond nélkül jutottak az Országos döntőbe. Továbbá néhányan meglepetésre, de nagy örömünkre. Mindenki becsületesen küzdött, ügyes volt. Gratulálunk a csapatnak! (Vicces volt, hogy az idősebb kategóriákban indulóknak, ahol mi nem voltunk érdekeltek, Vas megyei segítség érkezett, hogy ki merjenek menni az erdőbe.) 
A pályákba kevés fantázia került, és túlontúl sok szint.”


Kicsit furcsa! 
Vicces dolgokat emleget az oldal szerkesztője (lehet tudni ki az!). Gondoljuk jót is nevetett rajta! Más nem! Mert zagyvaság és hülyeség amit ír! Miért kell egy klubos oldalon a jó hírek mellé még odabökni a negatív egyéni véleményt? Minek kell befolyásolni azokat, akik csak ezt olvassák (pl.: a saját klub tagjainak szüleit)? Mi zavarja igazából? Valószínű irigység van a dolgok mögött.
Irigy, mert a ZTC jobb és erősebb mint valaha! Sok ügyes fiatal van a klubban, akik szeretik tájfutást. Sajátnevelésű sportolók, akik itt kezdik a tájfutást és itt lesznek sikeresek! A ZTC-s fiataloknak nem kell vasi segítség, anélkül is ki mernek menni az erdőbe – persze csak a szabályok keretei között, nem a verseny előtt 3 nappal, amikor úgymond tiltott a terep, ahogyan ezt más klubbeli sportoló teszi! Nem csak a város melletti erdőbe mernek kimenni, hanem Ők elutaznak az ország több pontjára is versenyezni, hiszen nem csak a saját klubjuk által rendezett versenyekre jutnak el. Mert hát a ZTC támogatja a fiatalokat, utazásban, nevezési díjban, szállás költségben. (tavaly 10 m Ft volt a klub költségvetése) A fiatalok pedig élnek a lehetőséggel és rendszeres edzéseken – ahol nagy létszámban dolgoznak közösen - felkészülve utazhatnak a versenyekre. Nincs lemorzsolódás, nincsenek ellenséges hangok (nem úgy mint a másik klub-os fiatalok megnyilvánulásaiban, akiket jól hallhatóan a ZTC-sek ellen nevelnek!).

A pályákról meg az alkot ilyen véleményt, aki nem ért a tájfutáshoz! Igaz, hogy a fiatal pályakitűző első ilyen munkája, de a terepet és a lehetőségeket kihasználva élvezetes és szakmailag nagyon jó – diákolimpiai - színvonalú pályákat tervezett. A szalagos pályán voltak választási lehetőségek, az ügyesebbek rövidebb útvonalat is választhattak. A III-as és IV-es korcsoport pályái pedig “C” fokozatúak (de nem messze nem fantáziátlan) voltak, ami ez esetben javasolt is. A szintek pedig? Hát a terep ilyen! Ezt már a versenykiírásból lehetett tudni, hiszen a terep mindenki számára ismert volt. A pályák pedig szokottnál éppen a szintek miatt voltak rövidebbek. Persze a versenyre készülni kell, hiszen a sport – benne a tájfutás is – erről szól. A kihívás összetett a tájfutásban, elméletben és fizikálisan is. Nem elég tornateremben és város parkocskákban szaladgálni, tanteremben tanulgatni a térképjeleket. Több kell! Minden a terepen dől el és ehhez a terepen kell felkészülni. Ezt pedig a jó edzőknek tudni kell és ez alapján készítik fel a versenyzőket. Vannak edzők, akik ezt teszik és ez meg is látszik a tanítványok teljesítményén.
Reklamációk ide, vagy oda, a ZTC színvonalas diákolimpiát és kísérő versenyt rendezett, melyet az eredmények és a sok-sok pozitív visszajelzések is igazolnak. A betartott szabályok pedig mindenkit köteleznek. Bármilyen kritika is érheti a rendezőket, de minden a gyerekek érdekei és a sportszerűség érvei szerint zajlott.

Valóban az irigység irat valakivel ilyen szavakat a világhálóra? A számok lehet ezt mutatják: a ZTC 28 versenyzője jutott tovább az országosra (plusz 2 fő aranyjelvényes- köztük a pályakitűző - , 1 fő válogatott aspiráns, 1 fő a somogyi diákolimpiáról), 10 korcsoport küzdelmeiből 9-ben Ők nyertek. Tényleg van mit irigyelni!
Persze a jól sikerült, hibátlan verseny is lehet az irigység oka! Mert való igaz, egy napon két külön, önálló verseny, különböző helyszínen megfelelő tartalommal, színvonallal sok munka lebonyolítani. Reméljük a többség élvezte a versenyünket! Nekik rendez a ZTC legközelebb is versenyt! Szeretettel várják Őket!

A rosszmájú megjegyzések pedig egyszerűen csak “viccesek”! Reméljük nem csapják be azokat, akik ismerik a valóságot és az igazságot! Bár tudjuk a hír írójának ez a célja hosszú évek óta! De legalább jókat nevetünk! De tényleg nevetünk?



A fenti sorokra nem szeretnék válaszokat, nem szeretnék reakciókat. A listán sem!
Legfeljebb magánban. Tudom unhatjátok, hiszen nekem is elegem van már ebből – jobban mint bárkinek -, de a “háborút” nem mi szítjuk. Mi csak dolgozni szeretnénk, ahogy eddig is tettük. Vannak olyan dolgok, amikre nem is reagálunk, pedig kellene, hiszen az egyesületünket a benne dolgozókat járatják le úgy, hogy minden hazugság. Annak örülnénk igazán, ha azok mondanának véleményt bizonyos dolgokra, akik mind a két fél (esetleg harmadik fél) véleményét is ismerik. Mert anélkül, tudatlanul csak másokat befolyásolunk.

Persze az is lehet, hogy túl régóta csinálom, amit teszek. Küzdök azért, amiért dolgoztunk immár 25 éve ZTC-sként, 27 éve szervezőként. A tisztességért, a becsületességért! A tiszta lelkiismeretért! Azokért, akik ezt vallják! Az igaz tájfutókért, a csillogó szemű gyerekekért! A valóban becsületes edzőkért! Lehet abba kéne hagynom. Be kéne fejeznem. Gondolkodom rajta. erősen! Nem rám van szüksége a zalai (és a hazai) tájfutásnak, hanem másra. Olyanra, aki “becsületes és tisztességes”! 

Úgy is megkaptam a magamét kétszer is a hétvégén! Nem vagyok ember! Csak mert nincs .... 
Igaza van! Aki nem ember, az tájfutó sem lehet!

Nemrég hallottam, hogy az általam is nagyra becsült Pesti kolléga is kiszállt a tájfutásból. Biztos nem volt könnyű, de úgy néz ki megtette. Hiányozni fog! Én lehet nem. Van nálam jobb, okosabb, szebb! Ő az Isten! 

Hajrá ZTC!

Üdvözlettel
Fehér Ferenc
ZTC




--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20160418/4c2d5734/attachment.html>