| A tantárgy részletes tematikája |
| 1. hét | Az ipari tevékenység világgazdasági jelentősége, az ipari tevékenység felosztása. Az innováció. Új ipari szervezetek. A természeti erőforrások, csoportosításuk. A nyersanyagok készletértelmezési kérdései. A kimerülés problematikája |
| 2. hét | Az elsődleges energiahordozók. A szénbányászat gazdaságföldrajza (keletkezés, bányászat, külkereskedelem, készletek) |
| 3. hét | A kőolajtermelés jelentősége, a földgázbányászat szerepének növekedése (keletkezés, bányászat, külkereskedelem, készletek) |
| 4. hét | Az atomenergia jelentőségének változó megítélése. A vízenergia hasznosításának legfontosabb kérdései |
| 5. hét | Az alternatív energia-források kitüntetett jelentőségének a bemutatása. A villamos-energia rendszerek. Az energiatermelés és fogyasztás alakulása a fejlett és a fejlődő országokban |
| 6. hét | A kohászat, mint alapanyag-termelő ágazat sajátosságai, különös tekintettel a vas- és acél, valamint az alumíniumkohászatra. A telepítési szempontok |
| 7. hét | A gépipar fejlődése, belső szerkezetének változásai. A termelési eszközök és a fogyasztási cikkek előállításának hatása a társadalmi-gazdasági fejlődésre |
| 8. hét | A vegyipar jelentőségének növekedése, hagyományos és modern szakágazatok az iparágban. A petrolkémia. A kutatás- és fejlesztés szerepe a gyógyszergyártás példáján |
| 9. hét | Az infrastruktúra fontossága, csoportosítása. A telekommunikáció. A közlekedés sajátosságai. A közlekedési hálózat kialakulására ható tényezők |
| 10. hét | A vízi-, a szárazföldi- és a légi közlekedés szerepének változása. A termelés, az értékesítés, a nemzetközi munkamegosztás, a személyi szolgáltatások és a közlekedési rendszerek működésének összefüggései |
| 11. hét | A vízgazdálkodás gazdaságföldrajzi kérdései |
| 12. hét | Az idegenforgalom: különböző szempontok szerinti csoportosítás, a növekvő gazdasági szerep bemutatása. A mennyiség és a minőség kérdése |
| 13. hét | A világgazdaság fejlődését befolyásoló alapvető tényezők. Centrum és periféria. A globalizáció legfontosabb jegyei |
| 14. hét | A nemzetközi gazdasági integrációk kialakulásra ható tényezők. Az Európai Unió létrejötte, fejlődése, intézményei |
| 15. hét | Az ENSZ kialakulásának körülményei, felépítése, működése, a főbb szakosított intézmények (pl. ILO, UNESCO, WTO, pénzügyi szervezetek) |
| Javasolt irodalom: |
- Bernát T. (szerk.): Általános gazdasági földrajz. 1984. Tankönyvkiadó, Budapest. J-10-1677 84-146., 386-415.old.
|