|
|
| 15. ábra |
|
A térképnek két lényeges eleme van, amelyek nélkül képtelenek lennénk megfelelően használni: ez a méretarány és a jelmagyarázat.
A jelmagyarázat nélkül soha nem tudhatjuk meg, mit akart kifejezni a térképész a különböző színek, vonalak és jelek használatával,ahogy azt sem, miért nem írták meg a települések neveit ugyanazon betűmérettel. Atlaszokban a több térképre közös jelmagyarázatot az első oldalakra szokták elhelyezni. Egylapos térképen általában a térkép egyik alsó sarkára teszik, ez az ábrázolandó terület alakjától függ.
|
|
Minden térképen szerepelnie kell a méretaránynak. Enélkül nem
tudhatjuk meg, mennyire kicsinyítették le az ábrázolt területet. Ha nincs meg ez az adat, akkor mi magunk nem tudunk légvonalban távolságokat mérni a térképeken. A térkép méretarányát arányszám formájában adják meg, jelentését e fejezet 5. részében olvashattad.
Nagyon gyakran az arányszámmal együtt a térképen egy vonalas mértéket (más néven aránymértéket) is találunk (15. ábra). Ennek segítségével meg tudjuk határozni, hogy a grafikailag megadott térképi távolság mekkora távolságnak felel meg a valóságban. Ha megnézed az atlaszod térképeit, akkor leolvashatod hány km-nek felel meg az aránymérték egy beosztása.Ilyen módon nagyon egyszerűen tudsz távolságokat mérni egy térképen, elegendő hozzá egy vonalzó vagy körző, valamint a térkép vonalas mértéke.
|
|
| 16. ábra |
|
Egy angol nyelvű területeken készített térképen vagy atlaszban láthatod, hogy a méretarányt kétféleképpen, különböző mértékegységekkel adják meg. Ennek az oka, hogy bár minden ország alkalmazza a nemzetközileg elfogadott metrikus rendszert, azokban az országokban még nagyon népszerű és széles körben használják az angol szász mértékrendszert(16. ábra).
|
|
|
|
