Vissza a honlap főmenüjére  
A TÉRKÉPEKRŐL...
  Újdonságok a honlapban
   
Előzmények Amit tanultok és annál többet... Más honlapok (linkek) Próbáld ki! (demók, 3D-modellek, stb) Térképhíradó Tanároknak...és diákoknak Játszva tanulj! Érdekességek
A tematikus térképeken sokszor használnak diagramokat az információ (adatok) szemléletesebb bemutatása érdekében. Diagramokból rengeteget fajtát ismerünk, de a leggyakrabban az oszlop- és a kördiagram különböző változataival találkozhatunk a térképen. (12. ábra)

Példák az oszlop- és kördiagramokről
12. ábra

A térképen a diagramok egyformán vonatkozhatnak egy pontra (pl. egy településre) vagy egy nagyobb területre (megyére vagy országra). A diagramokon használt színek jelentését szintén a térkép jelmagyarázatában találjuk, a diagram méreteivel kapcsolatos magyarázattal együtt. (13. ábra)

Kördiagramok és jelmagyarázat
13. ábra

Más ábrázolási módszerekkel is tudunk adatokat bemutatni a térképen, az előző oldalon már olvashattál néhányukről. Ezekkel a módszerekkel találkozhatsz az iskolai atlaszokban, a következő táblázatban összefoglaljuk őket:

ÁBRÁZOLÁSI MÓDSZER TÉRKÉPRÉSZLET MAGYARÁZAT
IZOVONALAK Példa az izovonalakra Egy adott területen egy jelenség (pl. hőmérséklet, csapadék eloszlása) erőssége folyamatosan változik. A mérések adatai alapján meg tudjuk határozni azokat a területeket, ahol ez a jelenség azonos mértékben fordul elő. Ezeket a területeket a térképeken vonalakkal határoljuk: ezeket a vonalakat izovonalaknak nevezzük. A különböző területeket különböző színekkel töltjük ki. Ha egy fekete-fehér térkép készül, akkor más-más tipusú vonalkázás, pontokkal, a fekete szín tónusaival különböztetjük őket.
MÉRTANI ÉS KÉPSZERŰ JELEK Példa a mértani és képszerű jelekre Néha csak hozzávetőlegesen tudjuk megadni hol fordul elő az ábrázolandó téma egy területen. Ilyenkor nem izovonalakkal, hanem a mértani vagy képszerű jelek elhelyezése ill. ezeknek megszünése megenged nekünk következtetni, mettől meddig (illetve körülbelül hol) terjed el az ábrázolt téma ezen a területen.
MOZGÁS- VONALAK Példa a mozgásvonalakra Néha hagyományos térképeken nem mennyiséget, minőséget vagy helyet akarunk szemléltetni, hanem helyváltoztatás, valamint ennek az irányát. Ezt nyilak segítségével megtehetjük. Ezzel az ábrázolási módszerrel elsősorban a történelmi atlaszokban találkozol, amikor például egy csatában harcoló hadseregek mozgását akarjuk megmutatni.
PONTSZORÁS Példa a pontszórásról Láttál már ilyen térképet? Gyakorlatilag első látásra el tudjuk dönteni, hogy az ábrázolandó téma hol fordul elő sűrűbben és hol ritkábban. Ez a pontszórásos térkép, amelyikkel valaminek a földrajzi eloszlását úgy adjuk meg, hogy róla minél gyorsabban és áttekinthetőbben tudjunk képet alkotni magunkban. Ez egy nagyon közkedvelt ábrázolási eszköz, amikor népsűrűséget akarunk egy térképen bemutatni.

Merre böngészünk tovább? Következő téma Következő oldal Kezdő oldal Előző oldal