|
|
| 29. ábra |
1528-ban megjelenik az első magyar térkép, amelynek készítője Lázár. Az ő személyéről nem sokat tudunk, kilétét homály fedi. Teljes bizonysággal csak azt lehet mondani, amit a térkép feliratán olvashatunk: "Lázárnak, Tamás esztergomi érsek volt titkárának műve" (29. ábra).
Térkép jelentősége a gazdag névanyagban rejlik: 1500 településhez mintegy 1400 nevet írt és közel 400 egyéb földrajzi nevet is találunk rajta.
Első látásra nehéz rajta felismerni a mai Magyarország területét. Ennek az a magyarázata, hogy a térkép körülbelül 45 fokkal el van forgatva, és ennek következtében az északi irány északnyugat felé mutat. Ha visszaforgatjuk a térképet, ahogy a 30. ábrán látjuk, akkor sokkal könnyebben felismerjük a Dunát, és középen a Csepel-szigetet.
|
|
| 30. ábra |
|
Erre az elforgatott térképre többé-kevésbé pontosan rá tudjuk illeszteni Magyarország jelenlegi határát, hogy még egyszerűbb legyen az azonosítás (31. ábra).
|
|
| 31. ábra |
Ha az első magyar térképről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk Zsámboki Jánosról sem, aki 1571-ben újra kiadta Lázár deák térképét, miután magyaros névírással és új nevekkel kiegészítette (32. ábra).
|
 |
| 32. ábra |
|
|
|
