|
A mai (modern) térképészet alapjait a görög tudomány teremtette meg az ókorban. Már i.e. IV. században Arisztótelész felvetette, hogy a Föld gömb alakú. ( 8. ábra)
Egy évszázaddal később Eratoszthenész az első görög tudós, aki a mai értelemben is
|
| 8. ábra |
világtérképnek nevezhető
|
térképet készített. (9. ábra)
|
|
| 9. ábra |
|
Eratoszthenész hírességét nem csak ez a térkép alapozta meg: ő volt az első, aki a gömb alakú Föld kerületét és sugarát a maihoz nagyon közeli értékekkel határozta meg:
|
|
|
Eratoszthenész szerint
|
Jelenleg
|
|
|
Föld sugára
|
6 269 km
|
6 378 km
|
|
|
Föld kerülete
|
39 375 km
|
40 008 km
|
|
|
|
|
|
|
|
II. sz.-ban, Alexandriában élt az utolsó nagy görög tudós, aki munkásságával megérdemelte a "térképészet atyja" címet: ő volt Klaudiosz Ptolemaiosz. (10. ábra)
|
|
Tanulmányait egy nyolc kötetből álló nagy műben foglalta össze, amelyiknek címe "Földrajzi segédlet". A térképészek számára különösen fontos a nyolcadik kötet, amelyik az akkori ismert világról készítendő 26 db. térkép részletes szerkesztési utasításait tartalmazza. A közhiedelemmel ellentétben, Ptolemaiosztól nem maradt fenn saját
|
|
|
maga által készített
|
10. ábra |
|
térkép. De a "Földrajzi segédlet"-ben található adatokat és leírásokat évszázadokkal később is felhasználták Ptolemaiosz követői.
|
|
