|
|
Éjszaka nem könnyű tájékozódni, a Nap nem segíthet nekünk ebben. Helyére lép a Hold, amelynek segítségével szintén meg tudjuk állapítani az égtájakat. Hogyan? Ez a Hold fázisaitól függ, a következő táblazatban igyekszünk összefoglalóan ezt megmutatni:
|
| FÁZISOK |
KELET |
DÉL |
NYUGAT |
ÉSZAK |
|
6 óra |
12 óra |
18 óra |
24 óra |
|
12 óra |
18 óra |
24 óra |
6 óra |
|
18 óra |
24 óra |
6 óra |
12 óra |
|
24 óra |
6 óra |
12 óra |
18 óra |
|
|
Támpontként is szolgálhat, hogy növekvő Hold esetén a holdsarló csúcspontjai kelet felé mutatnak, míg fogyó Hold idején nyugat felé. (24. ábra)
Bolygónkról nézve, a csillagok helyzete az égen lassan ugyan, de állandóan változik. Ez a látszólagos mozgás két csillag "körül" történik: az északi féltekén a Sarkcsillag, a déli féltekén pedig a Dél Keresztje
körül.
|
| 24. ábra |
|
Ez azt jelenti, hogy ez a két csillag gyakorlatilag mozdulatlanul látszik az égen, a Sarkcsillag mindig Északot, a Dél Keresztje a Délt mutatja. Hogyan ismerhetjük fel a Sarkcsillagot? Ehhez tudnunk kell, hogy a Sarkcsillagot a Kis Medve vagy "Kis Göncölszekér" csillagképen találjuk meg, közel a Nagy Medve (Nagy Göncölszekér) csillagképhez. Jellegzetes formájuk miatt nem nehéz felismerni ezt a két csillagképet az égen. Mind a kettő nagyon hasonlít egymásra (van, aki szekérnek nézi, de olyan is, akinek egy hosszú nyelű lábasra emlékeztet). A Nagy Göncölszekérről indulva is megtalálhatjuk a Sarkcsillagot, ahogy a 25. ábrán látjuk.
|
|
| 25. ábra |
A Nagy Göncölszekér két hátsó csillagát egy képzeletbeli egyenessel összekötjük: ezt a távolságot folyamatosan ötször egymásután a továbbhúzott egyenesre mérjük és a legvégén található csillag lesz a Sarkcsillag.
|
|
|
|
)