|
|
A földgömb nagyon jól mutatja a kontinenseknek az egymáshoz való helyzetüket, illetve méretüket. Ha nem túl nagy méretű, könnyen a kezünkbe vehetjük és forgathatjuk, megkereshetjük akármelyik országot, helységet, stb. De ha csak egy adott területet szeretnénk megtekinteni és minél több és részletesebb információra van szükségünk, akkor már a földgömb nem segíthet rajtunk.
|
|
| 8. ábra. |
|
Ha szervezzük a jövő évi nyaralást, akkor a kiválasztott területről, városról, országról, stb. szeretnénk minél több információt megszerezni. Ilyenkor nagyon hasznos a térkép, amelyiket nem csak az utazás megszervezésében használunk, hanem magunkkal is visszük az útra, hogy segítségével tájékozódhassunk. (8.ábra)
|
|
Egyáltalán nem egyszerű dolog "áttenni" a Föld ( vagy más bolygó ) felszini formáit egy papirlapra, vagyis egy síkra. Ez ugyanolyan nehéz, mint egy narancsot egyenlő körcikkekre hámozni, és a héjdarabokat egymás mellé elhelyezni egy asztalon. Ez soha nem sikerül tőkéletesen, a héjdarabokat nem tudod jól simítani az asztal síkfelületére. (9. ábra)
|
| 9. ábra. |
A Föld esetén ugyanaz a probléma: nem tudjuk torzulásmentesen egy síkra rajzolni. A következő ábrában azt tettük a Földdel, amit a naranccsal:
|
|
|
| 10. ábra. |
Eredetileg a körcikkek a narancs felső és alsó részén egyetlen egy ponton találkoztak, ezek a Föld bolygó É-i és D-i pólusnak felelnek meg. Most, egymás mellé elrendezve egy síkon, a pólusokat nem egyetlen pontként jelennek meg, hanem annyiszor , ahány szeletre vágtuk a narancsot.
Ha azt akarjuk, hogy a pólusok pontként legyenek ábrázolva egy térképen, addig kell közelebb hoznunk minden egyes szeletet, amig ezek nem találkoznak egymással.(11. ábra)
|
|
| 11. ábra |
Más térképeken a pólusokat nem pontként hanem vonalként ábrázoljuk. (12. ábra)
|
|
| 12. ábra |
|
|
|
