4.5 Várható jövőbeli tendenciák a tájfutó térképek készítése és a tájfutás terén
Ebben a fejezetben röviden megpróbálok egy kicsit előre tekinteni a jövőbe, hogy milyen újítások várhatóak a tájfutó térképek készítésében és megjelenítésében, valamint magában a tájfutásban.
Az előző fejezetben volt szó a svájci OCAD térképrajzoló programról, ami forradalmasította a térképkészítést és emellett jelentős szerepet játszott a térképek egységesítése terén is. Az egységesedés azonban nem feltétlenül jelent egyhangúságot. A világ különböző tereptípusait egységes jelekkel ábrázolva véleményem szerint jobban összevethető térképeket kapunk, mintha az egyes térségekben eltérő jelkulcsokat alkalmaznának. Az esetlegesen mégis előforduló, a nemzetközi jelkulccsal ábrázolhatatlan – vagy annak vélt – helyi sajátosságok megjelenítésére a program pedig alkalmas új jelek szerkesztésére. Hogy aztán ezek a jelek végül elterjednek-e szélesebb körben is, az a térkép készítőjén, a jel alkalmazásának indokoltságán és nem utolsó sorban az IOF tagország érdekérvényesítő képességén múlik. Jó példa ilyen új jelre a nemrégiben bevezetett elliptikus kúp jel, ami Svédország szorgalmazására került be a nemzetközi jelkulcsba, mint helyi sajátosság.
A jelenleg hatályos, ISOM 2000-es jelkulcs már rendkívül kiforrott, és így abban jelentős változásra már nem lehet számítani. Annál inkább lehet viszont a terepi felmérés területén. A változást a GPS alkalmazásának lehetősége hordozza magában. Több országban próbálkoznak a bevezetésével, többek között Magyarországon is (a 2001 őszén rendezendő Őszi Spartacus Kupa térképén a Vértesben Zentai László, Bozán György és társaik - ha elkészül ez lesz az első magyar, GPS segítségével készült térkép). Az elterjedés legfőbb akadályát a készülék és a kiegészítő szoftverek drágasága jelentik. A módszer előnye viszont a rendkívüli gyorsaság. A mérési adatok digitálisan tárolódnak, és otthon az OCAD programba behívhatók, és így azonnal megjeleníthetők. Ez jóval gyorsabb a korábbi technikánál, amellett, hogy hibával is kevésbé terhelt, hiszen nincs szükség szkennelésre és a terepi felmérés során létrehozott alapanyag esetleges torzulásai sem jelentkeznek.
A számítógépes térképkészítés másik nagy lehetősége a térképek aktualitásának javításában rejlik, hiszen a digitális állomány nagyon gyorsan és rugalmasan megváltoztatható. A probléma a megjelenítéssel van, ugyanis a jó minőségű színes nyomtatás jelenleg fajlagosan még nagyon drága, és a nyomtatás sebessége sem kielégítő. A digitális állomány ezenkívül lehetőséget nyújt a legkülönfélébb egyedi edzőtérképek létrehozásához is. Erre jó példa Kővári Endre németországi edzőtérkép-sorozata (112. ábra: a, b, c). Mindennek persze előfeltétele az eredeti OCAD állomány birtoklása.
A térképekkel ugyan nincs kapcsolatban, de végezetül megemlítem a tájfutásban az értékelés és a megjelenítés terén lezajló folyamatokat is. Az értékelést éppen napjainkban forradalmasítja az elektronikus pontérintési rendszer (Sportident, EMIT, HUNOR stb.), ami a részidők mérésével a későbbi pályaelemzés, elméleti felkészülés terén is nagy segítséget nyújt. A nem is olyan távoli jövő pedig a versenyzők műholdas követésének lehetőségét vetíti elénk. Tudomásom szerint már a 2001-es, finnországi világbajnokság során kísérletet fognak tenni arra, hogy a versenyzők útvonala valós időben egy, a célban felállított kivetítőn követhető legyen. A technika jelenlegi állása szerint mindezekre már lehetőség van, csak nagyon drága, nem is beszélve arról, hogy a versenyzőknek egy készüléket is magukkal kell majd "cipelniük".
Ezeknek az újításoknak a költségvonzata egyelőre megkérdőjelezi a célszerűségüket, de véleményem szerint nem vitás, hogy ez a jövő útja, professzionális szinten (VB, EB, Világ Kupa) mindenképp: egységes, szinte napi aktualitású térkép, pontos és részletes időmérés, a teljes távon át követhető verseny.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!