4.4.7.2 Szlovénia
Szlovéniában a 80-as évek végén jelent meg a tájfutás, és a kedvező viszonyok miatt Ausztráliához hasonlóan a fénymásolt topográfiai térképektől (M=1:10 000, a.sz.=5 m) a fekete-fehér térképeken át 2-3 év alatt elértek a modern, színes térképek színvonaláig. A fejlődést itt is több külföldi segítette, köztük magyarok is, valamint több térkép javítása fűződik az osztrák Herwig Allwinger nevéhez. Érdekes, hogy először itt az 1:10 000-es térképek terjedtek el, 5 m-es alapszintközzel. Ez valószínűleg az alapanyagok miatt volt így.
Az első színes tájfutó térkép 1987-ben jelent meg Ronik néven. Méretaránya ennek is 1:10 000, alapszintköze 5 m volt (106. ábra). A javítás a YU OL STUDIO (Mile Stevanović, Slobodan Radovanović, Bojan Jevevar) nevéhez fűződik. Ezzel párhuzamosan azonban még egészen 1989-ig előfordulnak fénymásolt térképek is (pl. Dobrava, M=1:15 000, a.sz.=5 m 107. ábra).
A második színes térkép a Miklav volt 1988 decemberében (108. ábra). Ennek méretaránya már 1:15 000 volt, alapszintköze az alföldi jellegű terület miatt pedig 2,5 m. Rajz- és nyomdatechnikailag már fejlettebb volt, mint a Ronik, ahol valószínűleg takarékossági okokból csak két zöld fokozatot használtak, és a sraffozást kézi úton állították elő vonalraszter helyett.
A harmadik színes térkép az 1989 márciusában elkészült Udin Bort volt, a Ronikot készítő YU OL STUDIO munkája. Ez a térkép már minden igényt kielégít, a sziklafalak ábrázolását leszámítva teljesen megfelel az akkori IOF jelkulcsnak. Színvonala hasonló az akkori magyar térképekéhez, sőt a papír minősége meghaladja azokét (109. ábra).
1993-ban pedig a Dobrova-Jug (M=1:15 000, a.sz.=5 m) már OCAD-del készült a 2. AlpokAdria Kupára (110. ábra). Azóta évente mintegy 10 térkép készül Szlovéniában, a legtöbb térképet kiadó klubok az OK Tivoli, az OK Azimut, a MORS és a kofjeloki OK.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!