4.4.1 Skandinávia
Sajnos a 70-es évektől kezdve csak nagyon kevés adatot sikerült szereznem a skandináv államokat illetően, csak Lennart Karlsson egy e-mailjére tudok hivatkozni. Sajnos a kapcsolatot csak a norvég Bernt O. Myrvolddal sikerült felvennem, aki nagyszerű adatokkal szolgált az ezt megelőző időszakról. Svéd, finn és dán részről nem kaptam választ a megkeresésemre.
A tájfutásban a vezető szerepet mindig is a skandinávok játszották. Mint láttuk, náluk már az ötvenes években gyakorlattá vált a légifénykép használata, ami például Magyarországon csak 1981-ben jelent meg, és drágasága miatt igazán azóta sem terjedt el.
Skandináv kezdeményezésre jelentek meg a világ minden részén a sárga-fehér térképek, valamint a hetvenes évek elején a futhatóság zöld fokozatos ábrázolása. 1977-től már csak 1:15 000-es térképeket használtak. Ők dolgozták ki a pontmegnevezések speciális jelkulcsát (Kjell Larsson Trollhätten), ami a nemzetközi versenyek térnyerésével vált időszerűvé (korábban a pontmegnevezéseket írásban adták meg, először helyi nyelven, majd a nagyobb nemzetközi versenyeken németül).
Hans Steinegger jóvoltából az újítások terén Svájc törte meg a skandináv hegemóniát: ez volt az OCAD, az első speciálisan térképkészítésre használt program. Persze a skandinávok azonnal felismerték ennek a jelentőségét, és egy éven belül áttértek annak használatára. Ugyan korábban is történtek már kísérletek térképek számítógépes előállítására (pl. Finnországban a 80-as évek elején a Tuomo Lusa, vagy 1981-ben Ausztráliában), de ezek csak szórványos próbálkozások voltak, és különféle grafikus szoftvereket használtak. Tömegessé a számítógépes tájfutótérkép-készítés az OCAD megjelenésével vált.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!