Négyszínnyomás (CMYK): A legtöbb hagyományos színes kiadvány (színes újság, képeslap, könyv) ezzel az eljárással készül. Nagy előnye, hogy bármely szín előállítható a három alapszín és a fekete keverékeként (a fekete csak technikai okokból szükséges). Az alkalmazott színek a zöldeskék (cián), a bíbor (magenta), a sárga (yellow) és a fekete (black); ezeknek a rövidítéséből származik a CMYK elnevezés.
Színes fotók nyomtatása csak ezzel az eljárással lehetséges.
Általában minden olyan nyomdában ezt a technológiát alkalmazzák, ahol nem kifejezetten térképnyomtatással foglalkoznak. Nagyobb nyomdáknál ez gyakran azt jelentheti, hogy nem hajlandóak direkt színes nyomást vállalni az átállás nagy költségei miatt (főleg négyszínnyomó gépek esetén).
Az IOF szabvány szerint négyszínnyomás csak abban az esetben alkalmazható, ha biztosítja ugyanazt a minőséget, mint a hagyományos direkt színes eljárás. Ehhez a következőkre kell figyelnünk:

• ˇ ahhoz, hogy pl. egy szintvonalat háromszor egymás után pontosan ugyanoda nyomjanak az egyes színek extrém pontosságú illeszkedése szükséges (ą0,05mm).
• ˇ minél finomabb rácsok (raszterhálók) alkalmazása szükséges. Erre már a levilágításnál ügyelni kell.
• ˇ mivel a direkt színes nyomásnál megszokott képhatás minél jobb megközelítése a cél, figyelnünk kell az egymásra eső különböző színű jeleknél a színek megfelelő keveredésére. Tehát egyik szín se szorítsa ki a másikat maga alól.

Négyszínnyomás alkalmazását a tájfutótérkép nyomtatásnál indokolhatja a színes grafikák, illetve fotók iránti igény, vagy az elérhető nyomdáknál használt technológia.

Direkt színes nyomtatás: Egy-két kivételtől eltekintve (pl. várostérképek) a térképnyomtatásban alkalmazott hagyományos technológia. Ennél az eljárásnál a térképen levő minden színt külön nyomnak (az egyes színek különböző árnyalatait természetesen az adott színnel együtt). A térképeknél különösen fontos, hogy határozott, vékony vonalakat, pontokat és jeleket használhassunk. Ezt a direkt színek használata biztosítja a legmegbízhatóbban, hiszen ekkor egy vékony vonalat csak egy színből és csak egy menetben nyomnak a térképre. A színek keverése itt is lehetséges, de tájfutótérképeknél nem szokásos. (A topográfiai térképeknél a zöldet általában a sárga és a kék keverékeként állítják elő.)
Az egyes színeket a PMS számukkal definiáljuk (Pantone Matching System).
A tájfutótérképek nyomtatásánál a direkt színek használata az IOF ajánlása (lásd ISOM 2000), és csak abban az esetben engedélyezi a négyszínnyomás alkalmazását, ha ugyanazt a minőséget tudja biztosítani.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!