6.7. Tisztázati rajz
A terepmunka utolsó lépése a tisztázati rajz készítése. A tisztázati rajz a terepi munka összegzése, erről készül a nyomdai filmek előállításához szükséges rajz. Ha a térkép különálló darabjai egységes jelkulcs alkalmazásával, a szomszédokhoz való illeszkedés munka közbeni gondos ellenőrzésével készülnek, akkor könnyen és pontosan felhasználhatóak. Kerülni kell minden felesleges átrajzolást, hiszen minden másolás rontja a pontosságot, nem is beszélve a tisztázati rajzok készítésénél fellépő legnagyobb hibalehetőségről, az objektumok egyszerű lefelejtéséről.
Nagyon gondosan ellenőrizni kell, hogy mindent átrajzoltunk-e a tisztázatra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyesbítők sokkal több objektumot felejtenek le a tisztázatról, mint a rajzoló a végleges rajz készítésekor.
Ha a terepmunka készítése közben nem történt meg a megfelelő illeszkedés ellenőrzése a szomszédos helyesbítők között, akkor a terepi tisztázat készítésénél kell azt elvégezni. (Esetleg egy közös tisztázatot készíteni az egész területről.) Az esetleges hibákat a helyesbítők még mindig sokkal jobban fel tudják oldani, mint a rajzoló.
Technikai szempontból fontos, hogy minden területről lehetőleg csak egy fedvény készüljön, mert így a legkevesebb a szkennelés/beillesztés ideje, és a rajzolás is jóval gyorsabb. Ha a terep összetettsége miatt egy fedvényen semmiképpen nem tudunk mindent lerajzolni, akkor is az összes objektumot rajzoljuk egy fóliára, majd készítsünk erről egy fénymásolatot papírra, amin bejelöljük a tereptárgyak osztályozását.
Kerüljük a színezés alkalmazását a növényzet osztályozásánál, mivel ez kis objektumoknál nem elég egyértelmű.
Ügyeljünk arra is, hogy a tisztázat fölös számú (de min. 4 db) őrkeresztet vagy hálózati vonalat tartalmazzon.
Bizonyos esetekben el is maradhat a terepi tisztázat készítése, ezt azonban érdemes előre elhatározni, és ennek megfelelő gondossággal készíteni a terepi rajzot.
A lehetséges esetek:
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!