Az mai napig vitatott, hogy Ptolemaiosz elkészítette-e a térképlapokat kézírata mellékleteként. A kézíratról szóló első tudósítás Maximusz Planudesz (1260-1310) bizánci szerzetestől származik aki egyik versében leírja, hogy az általa vásárolt munka térképet nem tartalmazott, csak pár soros utalást egy Agathodemon nevű embertől, miszerint a könyvhöz mellékelt világtérképet ő készítette. A mű annyira elbűvölte Planudeszt, hogy elhatározta megrajzolja a javasolt 26 részlettérképet.
A XIV. században beindult oszmán terjeszkedés miatt a bizánci könyvtár egy részét Itáliába menekítik a Geográfiával együtt. A munka, latinra való fordítása után gyümölcsöző táptalajra talál a reneszánszban.

Ptolemaiosz művének jelenleg 52 darab kézíratos másolata ismert, melyek közül 16 tartalmaz térképeket is.

A Földrajzi segédlet lerakta a ma is érvényben lévő alapokat a térképészetben: vetülettan, fokhálózat, koordináták.
Vissza a kezdőoldalra!