Az első tengerhajózási térképek

A X. században a mágnestű megjelenése forradalmasította a hajózást. Eddig a tengerészek csak a part közelében hajóztak, mert a nyílt tengeren nem tudtak tájékozódni. A mágnestűvel való hajózást cegítendő hamarosan új térképtípus született, a portolán térképeké. A porto szó jelentése kikötő. A potolán kifejezés annyit tesz, hogy kikötőtől kikötőig. Ugyanis ezeken a térképeken egyenes irányvonalak voltak feltüntetve, melyek behálózták az egész térképet. Ezen irányokra ráállva és ezt követve lehetett hajózni. A vonalak meghatározott rendben voltak felrajzolva. A fő, a felező és az azokat felező égtájak irányát jelölték. A térkép egy-egy pontján metszették egymást csomóban. Mivel ezek tengerjárási térképek voltak, a szárazföldek belsejére nem sok hangsúlyt fektettek. Míg a tengerek és a partvidék sűrűn kidolgozott, névvel gazdagon ellátott volt, addig a kontinentális területek ábrázolása vázlatos, elnagyolt, szegényes tartalmú.

Ide sorolják a kolostorkartográfia csúcsát jelentő Fra Mauro térképét is egyesek. Klasszikus portolánok ellenben Angelo Dalorto és Abraham Dulcert Magyarországot is ábrázoló térképei a XIV. században. A két személy egyesek szerint ugyanaz.

Vissza a címlapra!