A Kárpát-medence: három fiók és a köztes válaszfalak
A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medenceegyüttese, amely a miocénkori felszínfordulat után, a Kárpátok kiemelkedésével és a belső területek besüllyedésével alakult ki. A süllyedés mértékére jellemző, hogy pl. Szeged vidékén a medencealjzat 8 km mélyen található.
A medence mai szerkezetét három részmedence és két köztes választóhegység jellemzi.
A Kárpát-medence középső, legnagyobb fiókja a 100 000 km2 kiterjedésű Alföld (Nagy-Magyar-alföld, Pannon-síkság). A 200 méteres szintet csak hordalékkúpjai és homokhátságai közelítik meg; legalacsonyabb része az Aldunai-szoros bejáratánál alig 60 méterrel van a tenger szintje fölött. Területének nagyobbik része Magyarországon van, de átnyúlik még Romániába (Campia Dunării de Mijloc1), Szlovákiába (Vel’ká Dunajská nízina2), Ukrajnába, Jugoszláviába, Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába (Panonska nizija) is.
A Győri-medence (Kisalföld és peremvidéke3) - a Kárpát-medence északnyugati fiókja a Nyugat-Dunántúl (Alpokalja), a Dunántúli- és az Északi-középhegység, valamint az Északnyugati-Kárpátok között. Az Alföldhöz hasonló fiatal süllyedék, területe azonban csak tizedannyi: 10 000 km2. A Brucki- és a Dévényi-kapun a Bécsi-medencével, a Visegrádi-szoroson át az Alfölddel kapcsolódik. A tágas északnyugati kapu szélcsatornaként viselkedik, s meghatározza a hazánk nagy részére jellemző uralkodó szélirányt. A Kisalföld helyenként több kilométer vastag rétegsora a bécs-budapesti térség távlati igényeit is kielégítő vízkészletet tárol. Területe három országra esik Magyarországra (Kisalföld), Szlovákiára (Malá Dunajská nízina) és Ausztriára (Kleine Ungarische Tiefebene).
A 27 000 km2 kiterjedésű Erdélyi-medencét (Depresiunea Transilvaniei) az Északkeleti-, a Keleti- és a Déli-Kárpátok, a Bánsági-hegyvidék és az Erdélyi-középhegység veszi körül. A Kárpát-medence három fiókja közül ennek a süllyedése fejeződött be a legkorábban; felszínét 300-700 m magas dombság alkotja. A Szamos és a Maros az Alföld felé a Tiszába viszi vizeit, az Olt a Déli-Kárpátokat áttörve a Román-alföldön ömlik a Dunába. Területe teljes egészében Románia területére esik.
A Kárpát-medence alföldi és kisalföldi fiókja között a Dunántúli- és az Északi-középhegység képezi a válaszfalat. Ezeket összefoglaló néven Magyar-középhegységnek nevezzük (bár az Északi-középhegység kisebb darabjai átnyúlnak Szlovákiába is).
A Kárpát-medence Romániához tartozó részén, az Alföld keleti szegélyén az Erdélyi-középhegység emelkedik, válaszfalat képezve a Kárpát-medence keleti fiókja, az Erdélyi-medence előtt. Az Erdélyi-középhegység (más elnevezésekkel: Erdélyi-szigethegység, illetve Romániából nézve Muntii Apuseni - Nyugati-havasok, Nyugati-Kárpátok4) a Kárpát-térség legváltozatosabb nagytája.
A Kárpát-medence délnyugati része - az Alföld és a Kisalföld peremétől az Alpok és a Dinári-hegység lábáig - szigethegységekkel tarkított dombvidék (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Drávántúl). A medencealjzat itt is száz- és ezer méteres mélységekben található. Itt azonban a pleisztocénben a térszín süllyedése leállt, sőt néhol kiemelkedés is történt: így néhány száz méterrel az Alföld és a Kisalföld fölé magasodó, völgyekkel tagolt dombság alakult ki.
A szigethegységek (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Mecsek, Villányi-hegység, drávántúli szigetrögök) a Kárpát-medence aljzatának egy-egy felszíni darabját képezik. A folyók mentén síksági tájrészletek is előfordulnak: a Rába mente, a Balaton medencéje, a Dráva völgye, valamint a Száva mentén elterülő Zágrábi-medence.
1 Romániát ábrázoló román földrajzi térképeken a Magyarországgal határos alföld Câmpia de Vest vagy Câmpia Tisei néven szerepel. Ha teljes Európát ábrázolják, akkor a Câmpia Dunârii de Mijloc nevet használják.

2 Szlovákiában két nagyobb alföld van. Az egyik a Kisalföld folytatása észak felé, ezt a szlovák földrajz Podunajská néven ismeri. Viszont ha egész Európát ábrázolják akkor a Malá Dunajská nízina nevet kapja, ezzel is érzékeltetve, hogy a Kisalföld folytatása. A másik a Tisza alföldje, amit a szlovák térképeken, mint Potiská nízina vagy Východoslovenskó nízina néven találhatjuk meg. Hasonlóan a Podunajská nízina-hoz, ha egész Európát ábrázolják a Vel’ká Dunajská nízina nevet kapja, mint az Alföld része.

3 A Győri-medence elnevezés mögött két vélemény van. Az egyik szerint (Pécsi-Somogyi-féle akadémiai beosztás) ez a táj a Duna élő hordalékkúpja, tehát kisebb területet foglal magában, mint a Kisalföld. A másik (az általunk is használt Hajdú-Moharos-Hevesi) azt mondja, hogy a Győri-medencébe beletartozik még a Sopron-Vasi-kavicstakaró is, tehát ez a terület nagyobb, mint a Kisalföld.

4 Ez a sok elnevezés más-más nézetet takar. A szigethegység név azt rejti magában, hogy ez a hegység - leginkább a Dunántúli-középhegységre hasonlítva - az Alföldből kiálló sziget, tehát az ezen túli területek is a Pannon-medence részei.
Ezzel szemben állnak főként a román földrajzosok, akik azt hangoztatják, hogy a hegység a Kárpátok része (Nyugati-Kárpátok vagy románul Carpatii Apuseni).E vélemény szerint az Erdélyi-medence a Pannon-medencétől különálló nagytáj.
A kettő közötti kompromisszum az Erdélyi-középhegység (vagy Princz Gyula elnevezése a Biharedő) név, amely egyik érvelés mellett sem foglal állást

4bal.gif - 1.0 K 4fel.gif - 1.0 K 4jobb.gif - 1.0 K
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!