FORRÁSOK


KÖNYVEK:
Magyar László (1818–1864)

  1. Magyar László délafrikai levelei és naplókivonatai. Kiadta Hunfalvy, János. A magyar akadémia költségein. Eggenberger, Pest, 1857. (továbbiakban: Magyar László levelei) (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 10.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 17., 18., 23., 24., 27., 85. lábjegyzetek; Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, pp. 559–560.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.) (AK: 709.346; EK: Ge 2175; OSZK: 250.642)
  2. Utazás Dél-Afrika belsejében – Magyar László által. Első könyv. Kézirat. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.) (MTA: Kézirattára 13/1858. Földr.)
  3. Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából sajtó alá egyengette és jegyzésekkel ellátta Hunfalvy, János, MTA l. tag. Első kötet. Eggenberger, Pest, 1859. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 21., 22., 85. lábjegyzetek; Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, pp. 559–560.; Fodor I.: Introduction to the history of Umbundu. 1983.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.) (AK: 101.220, 709.344, 707.383; EK: Ge 2298, 410493; OSZK: 49.605)
  4. Magyar László's Reisen in Süd-Afrika in den Jahren 1849 bis 1857. Pesth, Leipzig, 1859. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.;) (AK: 707.062; EK: Ge 1511; OSZK: 877.h)
  5. Ladislaus Magyar's Erforschung von Inner Afrika. Nachrichten über die von ihm in den Jahren 1850, 1851, 1855 bereisten Länder Moluwa, Moropu und Lobal. (Utalás: Bibliography of African Languages. 1860. pp. 180–181.) (BNL: szabadpolc)
  6. Nagy, Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hetedik kötet. Pest, 1860. p. 241. (OSZK: Folyóirat olvasó – szabadpolc)
  7. Afrika. Du Chaillu, Paul Belloni – Magyar Ladislaus – Andersin, Charles John: Die neusten Entdeckungsreisen an der Westküste Afrika's. Bearb. von Hermann Wagner, Leipzig, 1863. (OSZK: 32.634/3)
  8. Dr. Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon. Magyar, Ladislaus. XVI. kötet, pp. 273–277. Fondonio–Marlom, Druck und Verlag der k. k. Hof- und Stadtsdruckerei. Wien, 1867. (Utalás: In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 251.) (OSZK: 620.432;)
  9. Somogyi-féle Magyar Lexikon. Magyar, László. XI. kötet, pp. 583–585. Wilckens és Waidl Kiadóhivatala, Budapest, 1882. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 1.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 11.; In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 251.) (OSZK: 813497)
  10. Sámi, Lajos: Dél-afrikai utazások és fölfedezések. Különös tekintettel Magyar László, Dr. Livingstone, (Dávid), Du Chaillu, (Paul Belloni), Stanley, (Henry Morton), Grant, (James Augustus), Speke, (John Hanning) és Cameron, (Vemey Lovelt) utazásaira. Budapest, 1876. II. kiad.: 1885. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.) (OSZK: 18.548/5; EK: 109426)
  11. Brózik, Károly: Serpa Pinto, (Alexander Alberto de la Rocha) utazása Afrikán Keresztül az Atlanti Oczeántól a Csendes Oczeánig. Bevezetésül a Dél-Afrikában tett utazások vázlatával Thirrng Gusztávtól. Franklin, Budapest, 1884. pp. 17–21. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. V.) (EK: Ge 6036; OSZK: 49.636/3)
  12. Thirring, Gusztáv: Beiträge zur Biographie Ladislaus Magyar's. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1888. (OSZK: 139.758)
  13. Grosschmidt, Gábor: Magyar László. Életleírás. Bácska és Bács-Bodrog vármegye történelmi társulatának Évkönyve 1894-ről, X. évf. Zombor, 1894. pp. 123–126. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László – Szombathely szülöttje. 1937. p. 358.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 11.; In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 251.)
  14. Bács-Bodrogh vármegyei történelmi társulat évkönyve. XII. évf. 1896. p. 156. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 3. lábjegyzet)
  15. Bánfi, János: Magyar László utazásai és kalandjai. Az érettebb ifjúság számára. Révai, Budapest, 1892. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 6., 16. lábjegyzetek; In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 252.) (FSZEK: Budapest gyűjtemény; OSZK: 299.270)
  16. Havas, Antal: Afrikai képek. Különös tekintettel Magyar Lászlóra. Krausz–Fischer, Szabadka, 1895. (OSZK: 127.983)
  17. Szinnyei, J.: Magyar Írók. 1902. Vol. 3., p. 291. (Utalás: Welwitsch: Vida e obra. 1974. p. 53.)
  18. Kempelen, Béla: Magyar nemes családok. VII. kötet, Budapest, 1913. p. 19. (OSZK: Folyóirat olvasó – szabadpolc)
  19. Magyar László utazása a délafrikai Bihé országba. Pallas, Budapest, 1926. (OSZK: 17.564/10) (ue.: Danubia, Wien, 1907. OSZK: 822.011)
  20. Magyar László. (Egy délafrikai felfedező-utazó élete.) Országos Közművelődési Tanács, Budapest, 1927. (OSZK: 199.338)
  21. Bendefy-Benda, László: Magyar László. Tizenöt év Dél-Afrikában. Budapest, 1934. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 3. lábjegyzet; In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 252.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.) (AK: 110.165; OSZK: 162.881)
  22. Halász, Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar László. pp. 77–88. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1936. (OSZK: Általános olvasóterem – szabadpolc: IV. 91.51.)
  23. Thirring, Gusztáv: Magyar László élete és tudományos működése. Kritikai adalék a magyar földrajzi kutatások történetéhez. Magyar László kiadatlan írásaival. Kilián, Budapest, 1937. (továbbiakban: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937.) (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 560.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 226.) (AK: 166.708; OSZK: 69.513)
  24. Kéz, Andor: A Kongó problémája. pp. 79–128. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1938. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1938. p. 12.) (OSZK: (4)91.413.)
  25. Kéz, Andor: Észak- és Dél-Afrika felfedezése és meghódítása. Magyar László küszködése. pp. 302–313.; Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1938. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1938. p. 12.) (OSZK: (4)91.413.)
  26. Németh, Imre: Őserdők mélyén. Magyar László regényes életrajza. Budapest, 1953. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.) (AK: 163.038; OSZK: B17.025)
  27. Magidovics, I. P.: A földrajzi felfedezések gondolata. Budapest, Gondolat, 1961. (OSZK: Történelemtudományi olvasó – szabadpolc)
  28. Németh, Imre: In den Tiefen der Urwälder. Berlin, 1961. (OSZK: 33.918)
  29. Magyar életrajzi lexikon. 1969. Vol. 2., p. 121. (Utalás: Welwitsch: Vida e obra. 1974.)
  30. Havasné, Bede Piroska – Somogyi, Sándor (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. (Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994.)
  31. Listowel, Judith.: The other Livingstone. For the first time the story can be told four men who played a crucial part in David Livingstone's discoveries… London, 1974. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.) (OSZK: OC.47.308)
  32. Krizsán László: "Homo regius" Afrikában. Moluva és Ka-lobár szójegyzék. II. Tanulmányok a fejlődő országokról. 78. Magyar Tudományos Akadémia Afro-Ázsiai Kutató Központja. Budapest, 1975. pp. 35–38. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 219.)
  33. Fodor, István: The use of L. Magyar's records (1859) for the history of Umbundu. h.n., 1977. (OSZK: 53.134)
  34. Bodrogi, Tibor: Messzi népek magyar kutatói. A magyar néprajz klasszikusai. I-II. kötet. Gondolat, Budapest, 1978. (Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994.)
  35. Krizsán, László: Magyar László élete és munkássága. Magyar László emlékkiállítás. Dunaföldvár, 1979. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.)
  36. Krizsán, László: Magyar László élete és tudományos működése. Kalocsa, 1981. (OSZK: B92.267)
  37. Krizsán, László: Magyar László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.; Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994.) (AK: 629.481; EK: 031241; OSZK: A20.426;)
  38. Fodor, István: Introduction to the history of Umbundu László Magyar's records (1859) and the later sources. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. (AK: 507.018; 739.255; OSZK: C83.178)
  39. Magyar, László: Afrikai Utazásai. Panoráma, Budapest, 1985. (Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994.) (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.) (OSZK: B102.331)
  40. Magyar, László: Afrikai Utazásai. Panoráma, Madach, Bratislava, 1985. (OSZK: számítógépes katalógus)
  41. Krizsán, László: Újabb adatok Magyar László élettörténetéhez. Dunatáj, 1986. pp. 36–43. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.)
  42. Dull, Gyöngyvér – Pataki, Zsuzsa – Rozmán, Zsuzsa: Magyar László élete. Tolnai Emberek. XVII. Országos Honismereti Akadémia. Szekszárd, 1989. pp. 27–30.
  43. Vajkai, Zsófia: As anotaçőes de László Magyar explorador da Africa, sobre a agricultura dos povos angolanos. In: Estudos em Homenagem e Ernesto Vega de Oliveira. Lisboa, 1989. pp. 825–850. (Utalás: Revista Internacional de Estudos Africanos. n°12 e 13, 1990. p. 517.; BNL: S.C.63502V.; BPMP: N7-5-43; UCBG: 6-6-33-38)
  44. Krizsán, László: Afrika rejtelmes ösvényein: Magyar László életútja. Dunaföldvár, Öttömös, 1993. (EK; FSZEK)
  45. Krizsán, László (szerk.): A fekete földrész vándora; szemelvények Magyar László afrikai útleírásaiból. Budapest, Terraprint, 1994. (FSZEK; OSZK)
  46. Flint, John E. (ed.): The Cambridge History of Africa from 1790 to c. 1870. Cambridge University Press, 1976. Reprinted 1999. Vol. 5., pp. 227., 229., 513., (BNL: C.G.17626V)
  47. Nemerkényi, Zsombor: László Magyar's Maps and Their Analysis and Comparison with Other Traveller's Works. 3rd International Conference of PhD Students, Natural Sciences, University of Miskolc, Miskolc, 2001. pp. 13–19.

Cameron, Verney Lovett (1844-1894)
  1. Cameron, Verney Lovett: Across Afrika London, 1877. Vol. I.–II. (p. II/174.) (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 11.) (BSGL: Materias: 143-D-8)
  2. Cameron, Verney Lovett: A travers l'Afrique: voyage de Zambezi a Benguela. Hachette, Paris, 1878. (Porbase)

Capelo, Hermenegildo de Brito (1841–1917) – Ivens, Roberto (1850–1898)
  1. Capello, Hermenegildo de Brito: Expedição Científica ao interior de África. Obsrevaçőes meteorologicas, magneticas, feitas por Hermenegildo de Brito Capello e Roberto Ivens. Lisboa, 1879. (BSGL: Materias: 50-A-(vol. I.))
  2. Capelo – Ivens: Regresso dos benemeritos exploradores Capello e Ivens da sua exploração geographica através da África em 1885. Imprensa Nacional, Lisboa, 1887. (Utalás: Santos, Maria Emília: Travessias científicas da África. 1987. p. 14.) (BNL: H.G.7168V.; BPMP: 91/I/86)
  3. Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca; descrição de uma viagem na África Central e Ocidental. Compreendo Narraçőes, aventuras e estudos importantes sobre as cabeceiras dos rios Cunene, Cubango, e de grande parte do curso dos dois últimos; além da descoberta dos rios Hamba, Canali, Sussa e Cugo, e larga notícia sobre as terras de Quiteca N'Bungo, Sosso, Futa e Iaca por H. Capelo e R. Ivens Oficais da Armada Real, Expedição organizada nos anos de 1877–1880. Imprensa Nacional, Lisboa, 1881. Fakszimile kiadás: Publicaçőes Europa – América 1996. (BPMP: I8-2-70[1] – [2]; UCBG: 6-50-43;)
  4. Capelo – Ivens: De Angola á Contra-costa Descrição de uma viagem atravez do Continente Africano Comprehendendo narrativas diversas aventuras e importanten descobertas entre as quaes figuram a das origens do Lualaba, caminho entre as duas costas, visita ás terras Caranganja, Katanga e ao cursodo Luapula, bem como a descida do Zambeze, do Choa ao Oceano por H. Capelo e R. Ivens Oficaes da Armada Real Portuguese. Imprensa Nacional, Lisboa, 1886. Fakszimile kiadás: Publicaçőes Europa – América, 1996. (BPMP: H8-3-14(190) – (191) ez a fakszimile kiadásra vonatkozik)
  5. Capelo – Ivens: From Benguella to the Territory of Yacca. Description of Journey into Central and West Africa. Comprising narratives, adventures, and important surveys of the Sources of the rivers Cunene, Cubango, Luando, Cuanza, and Cuango, and of great part of the course of the two latter; Togethter with the Discovery of the Rivers Hamba, Canali, Sussa, and Cugho, and a detailed Account of the Territories of Quiteca N'bungo, Sosso, Futa, and Yacca. Expedition organized in the year 1877-1880. Sampson Low, Marston, Searle&Rivington, London, 1882. Fakszimile kiadás: Negro Universiy Press, New York, 1969. (BPMP: Q7-8-88 ez a fakszimile kiadásra vonatkozik; BNL)
  6. Martins, Francisco A. Oliveira: Capelo e Ivens. Lisboa, 1951. Vol. I. – Documentos; 1952. Vol. II. – Diário da viagem de Angola á contra-costa. (Utalás: Bibliografia do Ultramar Português. 1962. Viagens. pp. 103–108.) (BSGL)
  7. Santos, Maria Emília Madeira: Capelo e Ivens: um fecho europeu para uma tradição nacional. Centro de Estudos de História e Cartografia Antiga, Série Separatas 184. Lisboa, 1987. (BNL: C.H.104P; BPMP: O4-S237c; FCGBG: VG352.2)
  8. Expedição Capello e Ivens através da África em 1884–85. Itinerários da viagem. Ediçőes Culturais da Marinha, 1989. (BNL: H.G.35368P.; BPMP: F8-3-39; UCBG: 6–12–36–1)
  9. Hermenegildo Capelo e os seu tempo: referida exposição. Palmela, 1991. (BNL: B11506V)
  10. Silva, Miguel Sorres da: Roberto Ivens: o homem, a vida. Ponta Delgada, 1996. (BNL: S.C.33505P)
  11. Capelo – Ivens: A Caminho do Zambeze. Publicaçőes Europa – América, Fevereiro de 1998. O rio Cubango; A caminho do Zambeze; (BPMP: N3-3-405(30))

Du Chaillu, Paul Belloni (1831–1903)
  1. Du Chaillu, Paul Belloni: Explorations and Adventures in Equatorial Africa. London, 1861. Vol. 18. (BSGL: Materias: 2-D-147)
  2. Du Chaillu, Paul Belloni: Novelles aventures de chasse et de voyage, chez les sauvages. Paris, 1875. (Porbase)

Cooley, William Desborough (?–1883)
  1. Cooley, William Desborough: Inner Africa laid open. London, 1852. (BSGL: Materias: 1-D-172)
  2. – Cooley, William Desborough – Graças, Joaquim Rodrigues: Reise nach Muata-ya-nvo (Inner-Afrika) 1843–1845 und Dr. Livingstone's Forschungen Zwischen dem Casai und Coanza 1854 und 1855. von […] Gotha, 1856. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 17.) (BSGL: Materias: Cxa12- nº-27)
  3. Cooley, William Desborough: Inner Africa laid open, in an attempt to trace the chief lines of communication across that continent south of the Equator. Negro Universities Press, New York, 1969. (Porbase)

Livingstone, David (1813–1873)
  1. Murray, John: Missionary travels and researches in South Africa. London, 1857. (BNL: H.G.10018P.)
  2. Adams, H. G.: Dr. Livingstone, his life and adventures. Houlston&Wright, London, 1857. (Utalás: PGM 1857. p. 222.)
  3. – Livingstone Narrative of Dr. Livingstone's Discoveries in South Central Africa, from 1849 to 1856. Reprinted by Arrangement from the „Brittish Branner” Newspaper. London, 1857. (BSGL: Materias: exa-6-nº11)
  4. Livingstone, David: African Journal. London, 1858. Vol. I.–II. (OSZK: OL 32.352)
  5. Livingstone, David: Missionreisen und Forschungen in Süd-Afrika. Leipzig, 1858. (OSZK: 58815)
  6. Livingstone, David: A popular account of missionary travels and researches in South-Africa. London, 1861. p. 121. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 11.)
  7. Murray, John: A poppular account of missionary travels and researches in South Africa. London, 1861. (Porbase)
  8. Stanley, Henry Morton: Comment j'ai retrouvé David Livingstone voyages, aventures et découvertes dans le Centre de l'Afrique. Paris, Hachette, 1874. (OSZK: 608.345)
  9. Livingstone, David: Explorations dans l'interieur de l'Afrique Australe et voyages a travers le continent de Saint-Paul de Luanda a l'embarque du Zambéze de 1840 a 1856. Paris, 1877. (BSGL: Materias: 4-E-187)
  10. Dernier Journal au docteur David Livingstone. Paris, 1879. (Porbase)
  11. Johnston, Henry Hamilton: Livingstone and the exploration of Central Africa. London–Liverpool, 1891. (OSZK: 298.892)
  12. Szabó, Aladár: Livingstone Dávid utazásai és felfedezései. Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1895. (OSZK: 263.983)
  13. Livingstone, David: Missionary Travels. London, 1913. (UCJP: 910.421V)
  14. Chamberlin, David (ed.): Some letters from Livingstone 1840–1872. Negro University Press, New York, 1969. (BNL: S.L.41546V)
  15. Krizsán, László: „Homo Regius” Afrikában. Emlékezés David Livingstone halálának 100. évfordulójára. MTA KESZ soksz., Budapest, 1975. (OSZK: C69.128)
  16. Gordimer, Nadine: Livingstone bajtársai. Budapest, Magvető, 1976. (OSZK: B80.406)
  17. Livingstone, David: Missionary travels and researches in South Africa. Including a sketch of sixteen years' residence in the Interior of Africa by David Livingstone. London; Ward, Lock&Co. Limited, New York and Melbourne, én.

Porto, António Ferreiro Francisco da Silva (1817–1890)
  1. Memória de Mocamos, Bié 13 de Agosto de 1841. Bihé, 1841. (BSGL: Reservados: Pasta E-11-2)
  2. Porto, da Silva: Extractos da correspondencia que tive com Domingos da Silva Porto relativa á escriptura de dissolução e arrendamento celebrada em 24 de Março de 1854. Lisboa, 1856. (Porbase)
  3. Notas para retocar a minha obra logo que as circumstancias o permittam. Lui 1º. de Abril de 1868. (BSGL: Reservados: 2-C-7)
  4. Copiador de Cartas. 17 de Janeiro de 1871 a 29 de Fevereiro de 1888. (BSGL: Reservados: 2-B-30)
  5. Copiador de Cartas 1 de Março de 1888 a 7 de Março de 1890. (BSGL: Reservados: 2-B-31)
  6. A morte de Silva Porto. Cartas do Capitão do Governador Geral de Angola e outros documentos. Sociedade de Geographia de Lisboa, 1890. (BNL: H.G.6667//4V.)
  7. Os ultimos dias de Silva Porto. (Extracto do seu diario) Sociedade de Geographia de Lisboa, 1891. (BNL: H.G.6667//4V.)
  8. Silva Porto e Livingstone. Manuscripto de Silva Porto Encontrado no seu espólio. Sociedade de Geographia de Lisboa, 1891. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 129.; Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. pp. 23., 61.; Santos, Maria Emília: Silva Porto e os problemas da África. 1983. p. 20.) (BNL: H.G.6667//4V.)
  9. Porto, da Silva: Viagens e apontamentos de um portuense em Africa. Lisboa, 1942. (Utalás: Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. p. 11.) (BPMP catálogo antigo – obras até 1948: A6-8-33; ULLE: HD 67V; UPLE: 9/I/15v)
  10. Santos, Maria Emília Madeira: Silva Porto e a exploração científica da África. Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Separatas 143. Secção de Lisboa. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1980. (BNL: P.P.11371V.; BPMP catálogo autores desde 1948: S6-5-7(143); B6-6-38(143); ULLE: HD254A;)
  11. Santos, Maria Emília Madeira: Silva Porto e os problemas da África Portuguesa no século XIX. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série separatas 149. Secção de Lisboa, Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Coimbra, 1983. (BNL: P.P.11371V.; H.G.34843V.; BPMP catálogo autores desde 1948: K3-3-33(7), K-3-33(3), S6-5-7-(149); ULLE: HD 260A,CA108_EA ;)
  12. Porto, da Silva: Viagens e apontamentos de um portuense em Africa / Diario de A. F. F. da Silva Porto, leitura com introdução e notas por Maria Emília Madeira Santos. Coimbra, 1986. (BNL: C.G.13881V.; BPMP catálogo autores desde 1948: Z6-9-51, G8-10-27; ULLE: HD1472V; DARMAD 9/A/23; ULSD: 82-992 PRT*Vgn;)

Serpa, Pinto (1846–1900)
  1. As conferencias e o itinerario do viajante Serpa Pinto atravez das terras da África Austral nos limites das provincias de Angola e Moçambique. Bié a Shoshong. Junho a Dezembro de 1878. Estudo critico e documentado contendo duas cartas geographicas por Manuel Ferreira Ribeiro. Lisboa, 1879. (BNL: H.G.2629A., H.G.44100V.; BSGL: Materias: 25-C-173)
  2. – Serpa, Pinto: Paper Read by Major Serpa Pinto at Sheffield on Friday, August 22nd, 1879. (BSGL: Exploraçőes Científicas–sem data de impressão: Cxa-14-nº45)
  3. Serpa, Pinto: Como eu atravessei a África: do Âtlantico ao mar Indíco, viagem de Benguella à contra-costa a-través de regiőes desconhecidas; determinaçőes geographicas e estudos ethnographicos. Sampson Low, Marston, Searle, e Rivington, London, 1881. Vol. I.–II. (Utalás: Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. p. 15.; Santos, Maria Emília: Travessias científicas da África. Lisboa, 1987. p. 14.) (BSGL: Materias: 123-f-20; UCBG: 6-14-36-38; UCJPII: 910(67)PIN)
  4. Serpa, Pinto: How I crossed Africa: from the Atlantic to the Indian Ocean, through unknown countries; discovery of the Great Zambezi affluents etc. Sampson Low, Marston, Searle, e Rivington, London, 1881. Fakszimile kiadás: Johnson Reprint Corporation, New York – London, 1971. (BPMP: Z6-1-6 ez a fakszimile kiadásra vonatkozik)
  5. Serpa, Pinto: Como eu atravessei a África. Publicaçőes Europa – América, Lisboa, 1998. (BPMP: I8-2-70[9] (1998-as))

Stanley, Henry Morton (1841–1901)
  1. Stanley, Henry Morton: How I found Livingstone: travels, adventures and discoveries in Central Africa including an account of four mounth's Residence with Dr. Livingstone. Scribner, Armstrong & Co., New York, 1872. (Porbase)
  2. Stanley, Henry Morton: Comment j'ai retrouvé Livingstone, voyages, aventures dans le centre d'Afrique. Paris, 1874. (Porbase)
  3. Stanley, Henry Morton: Through the dark continent or the sources of the Nile and around the Great Lakes of Equatorial Africa and down the Livingstone River to the Atlantic ocean. Sampson Low, Marston, Searle&Rivington, London, 1878. Vol. I. (Porbase)
  4. Stanley, Henry Morton: Atravez do continente Negro en tres volumes. Sociedade de Geographia de Lisboa, 1880. (BNL: H.G.6667//4V.)
  5. Stanley, Henry Morton: A terra da escravidão. Lisboa, 1881. (Porbase; BNL: H.G.39685V)
  6. Stanley no Congo. Lisboa, 1882. (Porbase)
  7. Stanley, Henry Morton: Hogyan találtam meg Livingstonet. Officina, Budapest, 1944. (OSZK: 827.499)

Welwitsch, Friedrich (1806–1872)
  1. Dolezal, Helmut: Friedrich Welwitsch Vida e obra. Traduzido e anotado por A. Well. Exell & E. J. Mendes. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1974. (Porbase)

Általános:
  1. Sá da Bandeira (Visconde de): Africa Occidental Portugueza: a relação de Loanda, o Visconde de Sá da Bandeira e o Presidente da Relação. Universidade de Coimbra, Coimbra, 1852. (BNL: S.C.11750//11)
  2. Machado, João de Souza: Correspondencia official dirigida ao Exm° sr. visconde de Sá da Bandeira, Presidente de Conselho Ultramarino no anno de 1852, 1853, 1854… anno de 1854. 1854. (BNL: H.G.10898V)
  3. Sá da Bandeira (Visconte de): Factos e consideraçőes relativas aos direitos de Portugal sobre os territórios de Mulembo, Cabinda e Ambriz, e mais logares da Costa Occidental de África […] entre o 5° grau 12 minutos e o 8° grau de latitude austral. Lisboa, 1855. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 49.)
  4. A Carum-Dsamba és a S. Nicolau folyók közének természeti viszonyairól. 1857. június 25. Portugál nyelvű kézirat. Angolai Történelmi Levéltár. Benguelai Kormányzóság iratai. Polgári ügyek. No 131. (Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.)
  5. Oberländer, Richard: West-Afrika vom Senegal bis Benguela. Leipzig, 1873. (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 560.)
  6. – Collecçőes (As) da Expedição Scientifica Africana ordenada pelo Governo de Portugal em 1851 e o direito a ellas perante os tribunaes em Londres. Lisboa, 1875. (BSGL: Materias: Cxa11- nº-41)
  7. Expédition portugaise à l'Afrique Centrale. Société de Geographie de Lisbonne, 1878. (BSGL: Materias: 116-D-14)
  8. Trabalho geodésicos em Angola. – Reconhecimento do terreno para o establecimento de uma base geodésica e escolha de pontos para uma triangulação de primeira ordem por António Guilherme Ferreira de Castro. Lisboa, 1887. (Utalás: Bibliografia do Ultramar Português. 1962. Geografia. p. 78.)
  9. Andrade, André Paulo de: Exploraçőes antiga e modernas de África e introdução ao estudo da hydrografia africana. 1888. Bombain. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 61.)
  10. Carvalho, Henrique Augusto Dias de: Expedição portugueza ao Muatiânvua. Sociedade de Geografia de Lisboa, Lisboa, 1889/94. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 128.)
  11. Expedição portugueza ao Muatiânvua. Meteorologia: Climatologia e Colonisação. Estudos sobre a região percirrida pela expedição comparados com os dos benemeritos exploradores Capello e Ivens e de outros observadores nacionaes e estrangeiros. Modo practico de fazer colonisar com vantagem as Terras de Angola pelo Chefe da expedição Henrique Augusto Dias de Carvalho. Lisboa, 1892. (BSGL)
  12. Missőes de Angola. parecer e proposta da Comissão Africana. Sociedade de Geographia de Lisboa, 1891. (BNL: H.G.6667//4V.)
  13. Gonçalves, Julio (1881–1963): Sul d'Angola e o quadrado da Môngua na epopêa nacional d'África. Lisboa, 1926. (BNL: H.G.22091P; H.G.22396P; ULLE: HP894P)
  14. Boléo, José Oliveira: Exploraçőes dos portuguses em África. (Reconstituição do itinerário) Lisboa, 1938. (Utalás: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes. 1954. p. 61.)
  15. – Guerras de conquista 1833–1885. Angola. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. pp. 309–312.)
  16. – Ocupação de Angola – A acção militar e a acção civil. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo III. pp. 371–388.)
  17. – Tentativas de colonização sistemática em Angola. Viagens de exploração. Efectivação de domínio. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo IV. pp. 325–334.)
  18. – Viagens de exploração. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo IV. pp. 329–334.)
  19. – A Conferência de Berlim e seus efeitos imediatos. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo V. pp. 335–341.)
  20. – A Grande Guerra e as Colónias Portuguesas – Pelo General Norton de Matos. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo VI. pp. 423–430.)
  21. História da Expansão Portuguesa no Mundo. Lisboa, Editorial África, 1940. Vol. III. (BNL: szabadpolc)
  22. Gonçalves, Júlio: Bibliografia dos descobrimentos e navegaçőes existente na Sociedade de Geografia de Lisboa. Publicada em anexo ao Boletim da Sociedade de Geografia de Lisboa. 1954. (BNL: B.12389V.)
  23. – Dicionário Corográfico Comercial de Angola. 3.a edição, Luanda, 1955. pp. 245., 429. (BSGL: 31–A–41, 29–B–55)
  24. Brásio, António: Monumenta Missionaria Africana. África Ocidental. I. Série, 15 vols. Agência-Geral do Ultramar, Academia Portuguesa de Histórica. Lisboa, 1952–1988. II. Série, 5 vols. Idem, idem, 1958–1979. (Utalás: Portugaliae Monumenta Africana. 1993. Bibliografia)
  25. Gamitto, A. C. P.: King Kazembe and the Marave, Cheva, Bisa, Bemba, Lunda and other Peoples of Southern Africa. Lisboa, 1960. II. kötet. 205–206. l. (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 560.)
  26. Cortesão, Armando de Freitas Zuzarte (1891–1977): The Portuguese discovery and exploration of Africa. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1961. (BNL: H.G.22378V.; H.G.22709V.; BPMP catálogo autores desde 1948)
  27. Baratier: Travers l'Afrique por le Lieutenant – Colonel […] Bibliografia do Ultramar Português. Angola, 1962. (BSGL: Exploraçőes Científicas–sem data de impressão: 31-D-22)
  28. Gonçalves, Júlio: Bibliografia do Ultramar Português. Existente na Sociedade de Geografia de Lisboa. Fascículo IV. Angola. Publicada em anexo ao Boletim da Sociedade de Geografia de Lisboa. 1962/1963 (BNL; BSGL)
  29. Mota, A Teixeira da: „O problema da Travessia em meados do século XIX. As viagens de Ladislaus Magyar (1849–1859)” In: „A Cartografia Antiga da África Central e a travessia entre Angola e Moçambique: 1500–1860. Lourenço Marques, Sociedade de Estudos de Moçambique, 1964. (BNL: S.A.97817; BPMP; BSGL: Ideográfico: 127-A-16; ULLE: HD 1001V)
  30. Fodor, István: Az afrikai nyelvek osztályozásának problémái. Nyelvtudományi Közlemények, 67. köt. 1. sz. 1965.
  31. Fodor, István: Az afrikai nevek és szavak magyar írásmódja, Nyelvtudományi Közlemények, 68. köt. 2. sz. 1966. és 69. köt. 1. sz. 1967.
  32. – Maddison, Francis: Medieval scientific instruments and the development of navigational instruments in the XVth and XVIth century. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Separatas. 30. 1969.
  33. Corne, Ernst: How did the navigator determine the speed of ship and distance of Rum? Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Separatas. 31. 1969. (BNL: H.D.175A; ULLE: CA65–EA)
  34. – Rego, António Silva: O Ultramarino Português no século XIX (1834–1910). 2a. edição, Agência Geral do Ultramar, Lisboa, 1969. (Utalás: Missőes religiosas e poder colonial no século XIX. Estudos Especias)
  35. MacQueen, James: Geographical Survey of Africa. – Its Rivers… (Reimpressão de edição de 1840.) Frank Cors & Cº Ltd., London, 1969. (BSGL: 14-C-85)
  36. Antal László – Csongor Barnabás – Fodor László: A világ nyelvei. Afrika nyelvei. Gondolat, Budapest, 1970. pp. 251–287.
  37. Cortesão, Armando de Freitas Zuzarte: História da Cartografia Portuguesa. Vol. I.–II. com dois capítulos sobre História da Náutica por Luís de Albuquerque. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Memórias. 6., 8. 1970. (BNL: C.G.11093V)
  38. Costa, Padre Cândido Ferreira da: Cem Anos dos Missionários do Espírito Santo em Angola (1866–1966). Nova Lisboa, Angola, 1970. (Utalás: Missőes religiosas e poder colonial no século XIX. Estudos Especias) (BNL: R13210V)
  39. Cortesão, Armando de Freitas Zuzarte: History of portuguese cartography. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1971. (BNL: S.A.6357A – S.A.6358A; UMSD: BGUM1 528.9(469)(091))
  40. Cortesão, Armando de Freitas Zuzarte: Contribution of the Portuguese to scientifique navigation and cartography. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Separatas. 92. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1974. (BNL: S.A.97590V; P.P.11371V; BPMP: B6-6-38(92), S6-5-7(92); ULLE: HD 234A, HD 49A-FL, CA 89-EA)
  41. Mota, A Teixeira da: A África no planisféro português anónimo «Cartino» (1502). Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série Separatas. 102. 1977.
  42. Santos, Maria Emília Madeira: Viagens de exploração terrestre dos portugueses em África. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1978. (BNL: H.G.32032V.; BPMP: catálogo autores desde 1948: Z6-6-64; UCJPII: 910(6)SAN; UPLE: 91/I/27)
  43. Newitt, Malyn: Portugal in Africa: the last hundred years. London, 1981. (UPLE: 960N456p)
  44. Santos, Maria Emília Madeira: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Secção Lisboa, Série separatas 144. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1981. (BNL: P.P.11371V; BPMP catálogo autores desde 1948: B6-6-38(144)e; ULLE: HD 256A, CA 105-EA;)
  45. Andrade, António Alberto Banha de: Antecendentes da Travessia de África. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Secção Lisboa, Série separatas 146. Junta de Investigaçőes Científicas do Ultramar. Lisboa, 1982. (BNL: P.P.11371V.)
  46. Nowell, Charles E.: The Rose-Colored Map. Portugal's attempt to build an African Empire from the Atlantic to the Indian Ocean. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga. Secção de Lisboa. 21. Junta de Investigaçőes Científicas de Ultramar. Lisboa, 1982. (BSGL: 49–E–40)
  47. Meier, Wilma – Harrassowitz, Otto (ed.): Bibliography of African Languages. Wiesbaden, 1984. (BNL: Área de Referência – szabadpolc)
  48. Santos, Maria Emília Madeira: O estudo da hidrografia numa região de civilizaçőes de terra a África Austral. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Secção Lisboa, Série separatas 181. Instituto de Investigação Ceintífica Tropical. Sep. Bol. Bibl. Universidade de Coimbra, 39, Coimbra, 1985. (BNL: P.P.11371V.; UMSD: BGUM1551.48(6))
  49. Dias, Jill R.: Revista International de estudos africanos. Revista semestral apoiada pelo Instituto de Estudos Africanos da Universidade Nova Lisboa e pela Junta Nacional de Investigação Científica e Tecnologia. N° 425 Janeiro – Dezembro, 1985. (BNL: P.P.16966V.; BPMP: P-A-2348; UCBG: A-9-10)
  50. Africa Bibliography. Manchester University Press, 1987. (UPLE: 016B564a)
  51. Santos, Maria Emília Madeira: Travessias científicas da África: recursos e dependências. Publicação do Centro de Estudos de Cartografia Antiga, Série separatas 185. Instituto de Investigação Ceintífica Tropical. Lisboa, 1987. (BNL: C.H.105P.; BPMP catálogo autores desde 1948: B6-6-38(185), O4-S237t, S6-5-7-(185); FCBG: VG 351.2, VG 351.2; UCJPII: 946.9”18”SAN/1; ULLE: HD279A; UPLE: 04-S237t;)
  52. Albuquerque, Luís de: Instrumentos de navegação. Comissão Nacional para as Comemoraçőes dos Descobrimentos Portugueses, Lisboa, 1988. (BNL: S.A.6554A.; UCBG: 6-29-21-40; ULLE: HD167A)
  53. Albuquerque, Luís de: Instruments of navigation. National Board for the Celebration of the Portugues Discoveries, Lisboa, 1988.
  54. Albuquerque, Luís de: Navegação astronómica. Comissão Nacional para as Comemoraçőes dos Descobrimentos Portugueses, Lisboa, 1988. (BNL: S.A.6553A.; UCBG: 6-29-21-75; ULLE: HD166A)
  55. Albuquerque, Luís de: Astronomical navigation. National Board for the Celebration of the Portugues Discoveries, Lisboa, 1988.
  56. Santos, Maria Emília Madeira: I Reunião Internacional de História de África. Lisboa, 1988. Relação Europa–África no 3.° quartel do século XIX. Actas do Centro de Estudos de História e Cartografia Antiga do Instituto de Investigação Científica e Tropical. Lisboa, 1989. (BNL: H.G.39313V.; BPMP catálogo autores desde 1948: Y6-11-73; UPLE: 061.3:960/2; UCBG: 6-8-25-10; ULSD: 960RN*Cts)
  57. Santos, Maria Emília Madeira: Textos para a história da África Austral: século XVIII. Biblioteca da expansão portuguesa, 19. Lisboa, 1989. (BNL: H.G.35334P.; UCBG: 6-14-31-19; UCJPII: 9469.03 BEP-19; ULLE: HD432P; UMSD: BGUM1946.9)
  58. Santos, Maria Emília Madeira: Das travessias científicas à exploração regional em África: uma opção da Sociedade de Geografia de Lisboa. Lisboa, 1991. (BNL: C.H.83P., H.G.48992V.; ULLE: HD315A; ULSD: 946,9SNT*D; UPLE: 04-S236D;)
  59. Harley, J. B. – Woodwarp, David (ed.): The History of Cartography. The University of Chicago, Chicago&London, 1991.
  60. Mota, A Teixeira da – Cortesão, Armando de Freitas Zuzarte: Portugaliae Monumenta Africana. Lisboa, 1993. (BNL: C.G.15489V; BPMP: U5-8-25[5]; UCBG: 6-50-44; ULLE: HD 1482V; UPLE: 9e/II/166;)
  61. Actas do Seminário. Encontro de povos e culturas em Angola. Luanda, 3 a 6 de Abril de 1995. Comissão Nacional para as Comemoraçőes dos Descobrimentos Portugueses, Lisboa, 1997. (BNL: H.G.48388V)
  62. – As fronteiras de África. Comissão Nacional para as Comemoraçőes dos Descobrimentos Portugueses. Lisboa, 1997. (BNL: Sala de Cartografia – szabadpolc)
  63. Hurrigues, Isabel Caero: Percursos de Modernidade em Angola. Instituto de Investigação Científica Tropical, Instituto da Cooperação Porrtuguesa. Lisboa, 1997.
  64. Pélissier, René: História das Campanhas de Angola. Resistencia e Revoltas de Angola 1845–1941. Editorial Estampa. 1997. Vol. I.–II.
  65. Santos, Maria Emília Madeira: Nos caminhos de África: serventia e posse. Instituto de Investigação Ceintífica Tropical. Lisboa, 1998. (BNL: H.G.47181V; BPMP 967.35236n-ex.1)
  66. Veríssimo, José Manuel da Silva: A Sociedade de Geografia e as Expediçőes Africanas de Portugal a Sul do Equador entre 1875 e 1926. (Dissertação apresentada na Facultada de Ciências e Tecnologia da Universidade Nova de Lisboa para a obtenção do grau de Mestre em História e Filosofia da Ciência.) Lisboa, 1999. (BSGL: 61.541/1999)
  67. Missőes de Angola. Parecer a Proposta da Comissão Africana. Sociedade de Geografia de Lisboa, Lisboa, én. (Utalás: Missőes religiosas e poder colonial no século XIX.)
  68. Garcia, João Carlos – Santos, Maria Emília Madeira: A África e a Instalação do Sistema Colonial (c. 1885 – c. 1930). III Reunião International de História de África. Centro de Estudos de História e Cartografia Antiga do Instituto de Investigação Científica Tropical. Separatas, Lisboa, 2000. pp. 91–115.
  69. Amaral, Ilídio do: O Rio Cunanza (Angola), da Barra a Cambambe. Reconstituição de aspectos geográficos e acontecimentos históricos dos séculos XVI e XVII. Ministério da Ciência e da Tecnologia, Instituto de Investigação Científica Tropical. Lisboa, 2000.
  70. Actas do II Seminário Internacional sobre a História de Angola – Construindo o passado angolano: as fontes e a sua interpretação. Lisboa, 2000. (BPMP: X5-6-262; UCBG: 6-33-26-16)
  71. Albuquerque, Luís de: Introdução à História dos Descobrimentos dos portugueses. 5.ª edição. 2001. (BNL: S.A.67927U; UCBG: 6-14-33-4)
  72. Delgado, Ralph: História de Angola. hn., én. Vol. 1.
  73. Torday, Emil: Afrikai emlékek. Világirodalom kiadás. Budapest, én. (Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994.)
  74. Vajda László: Nagy magyar utazók. hn., én. (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 564.)

CIKKEK:
Africana Budapest:
  1. Ecsedy, Csaba: An African Hungarian: László Magyar. In: Africana Budapest 1984: pp. 9–24. (Utalás: Revista Internacional de Estudos Africanos. n°4 e 5, 1985. p. 254.; Encontro de povos e culturas em Angola. 1997. pp. 373.; 402.)

Africana Hungarica:
  1. Sebestyén, Éva: Levéltári kutatástörténet: Magyar László. In: Africana Hungarica 1998/2: pp. 303–327.

Akadémiai kiadványok:
  1. Magyar, László: Rövid tudósítás a Moluva vagy Moropuu és Lobál országokról. In: Akadémiai Értesítő 1859. 11. szám, pp. 921–941. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 560.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.; Santos, Maria Emília: Nos caminhos de África. 1998. p. 515.) (AK: szabadpolc; OSZK: FM3/218;)
  2. Magyar Akadémiai értesítő. 1860. (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, 560. l.)
  3. Magyar, László: A délafrikai Munda-Evámbo, Lungo és Kapota tartományok általános földirati vázlata. In: Akadémiai Értesítő, Philosophiai-, törvény- és történettudományi osztályok közlönyének 1862. 3. kötet, pp. 254–268. (Utalás: In: Budapesti Szemle 1863. 17. szám, p. 160.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p 254.) (AK: szabadpolc; OSZK: FM3/218)
  4. Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. 1873. 39. (Utalás: Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 561.)
  5. Thirring Gusztáv beszéde Magyar László Afrika-kutató levelező tag emlékművének felavatása, Szombathelyen 1938. szeptember 18-án. In: Akadémiai Értesítő 1938. 41. kötet, pp. 193–197. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1938. p. 13.) (OSZK: 82.334)

Budapesti Hírlap:
  1. Magyar, László: Levél a benguelai Kormányzóhoz. Válaszul a Londoni Királyi Geographiai társaság főtitkárának Norton Shaco-nak levelére. Lucira, 1856. augusztus 19. In: Budapesti Hírlap 1857. 41. szám, (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 135–136.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.)

Budapesti Szemle (AK: 308.412; OSZK: HA3.972):
  1. Magyar László székfoglalója az MTA-ban. In: Budapesti Szemle 1859. 7. szám, pp. 378–381. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)
  2. Magyar László közleménye a Munda-Evámbo Lungo és Kapota tartományokról. In: Budapesti Szemle 1863. 17. szám, pp. 157–160. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  3. Hunfalvy, János: A legújabb utazások és felfedezések. Afrika II. In: Budapesti Szemle 1866. 6. kötet, pp. 3–52. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László – Szombathely szülöttje. 1937. p. 358.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 3., 85., 86. lábjegyzetek, p. 54.)
  4. Hunfalvy, János: Magyar László Akadémiai emlékbeszéd. In: Budapesti Szemle 1874. 4. kötet, pp. 325–339. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 12. lábjegyzet; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)
  5. Magyar László amerikai útiterve. In: Budapesti Szemle 1895. 82. szám, pp. 6–12. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 20. lábjegyzet; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 219.)

Dunántúli Tanítók Lapja (OSZK: FM3/1936):
  1. Bendeffy, László: Magyar László, az Afrika-kutató. In: Dunántúli Tanítók Lapja 1938. 19–20. szám, pp. 133., 176. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1938. p. 13.)

Élet és Tudomány (OSZK: HB 2.024):
  1. Németh, Imre: Magyar László (1818–1864). In: Élet és Tudomány 1956. 20. szám, pp. 611–614. (OSZK Arcképkatalógus)
  2. Krizsán, László: Magyar László nyomában. In: Élet és Tudomány 2000. 29. szám, pp. 902–904.; 2000. 30. szám, pp. 949–951.; 2000, 32. szám, pp. 1010–1012.; 2000, 34. szám, pp. 1074–1076.; 2000, 39. szám, pp. 1222–1225.;

Ethnographia (OSZK Általános olvasóterem – szabadpolc):
  1. Ecsedy, Csaba: Magyar László, 1818–1864. (A Magyar Néprajzi Társaság és a MTA Afrikanisztikai Munkabizottsága közös emlékülése, 1968. december 18-án elhangzott előadás.) In: Ethnographia 1969. 4. szám, pp. 557–564. (Utalás: Vajkai, Zs.: Um Húngaro em Angola. 1997. p. 373.)

A Földgömb (OSZK HA1.642):
  1. Thirring, Gusztáv: Magyar László a köztudatban. – Valóság és fantázia. – A Földgömb 1937. 7. szám, pp. 250–252. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937.; A Magyar Földrajzi Irodalom. 1937. p. 11.)
  2. Nemerkényi, Zsombor: Magyar László utazásai Afrika ismeretlen királyságaiban. In: A Földgömb XIX. évf., 2001. 6. szám, pp. 20–31.

Földrajzi Közlemények (OSZK HA1.581):
  1. Ifj. Jankó, János: A Kongó név eredete. In: Földrajzi Közlemények 1887. pp. 505–509. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 3.)
  2. Thirring, Gusztáv: Újabb adalékok Magyar László életrajzához. In: Földrajzi Közlemények 1888. pp. 333–344. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. V., 85., 124.)
  3. Krizsán, László: Magyar László ismeretlen levelei. In: Földrajzi Közlemények 1993. pp. 139–145. (OSZK: Térképtár – katalógus)

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (OSZK HA2.360):
  1. Krizsán, László: A kilombók világa. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1989. 6. szám, pp. 21–23. (Krizsán, L.: Magyar utazók Afrikában. 1994) (OSZK Térképtár – katalógus)
  2. Krizsán, László: Magyar László együttműködése a portugál hatóságokkal Afrika tudományos megismerésében. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. szám, pp. 23–28. (Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.) (OSZK Térképtár – katalógus)
  3. Balázs, Dénes: Magyar utazók emlékhelyei a nagyvilágban. Jeltelen sírok, elpusztult síremlékek In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. szám, pp. 53–60.
  4. Krizsán, László: „Magyar László” Általános Iskola Foktőn. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1992. 11. szám, p. 62.
  5. Kubassek, János: Magyar László kopjafája Öttömösön. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1992. 11. szám, p. 63.
  6. Krizsán, László ünnepi beszéde Öttömösön Magyar László kopjafájának felavatásakor (nem teljes szöveg). In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1992. 11. szám, p. 63.
  7. Krizsán, László: Ismeretlen okmányok a Zambézi menti „magyar missziók” történetéhez. (Részletek Czímmermann István S. J. afrikai misszionárius leveleiből) In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1992. 11. szám, pp. 77–80.
  8. Krizsán, László: Első együttműködés a történelemben fehér és fekete bőrűek között Afrika tudományos megismerésében. (Elhangzott a Magyar Földrajzi Múzeum által Magyar László születésének 175. évében rendezett tudományos ülésen, 1993. június 3-án.) In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993. 12. szám, pp. 15–22. (Utalás: Vajkai, Zs.: Um Húngaro em Angola. 1997. p. 373.)
  9. Kovács, Sándor: Magyar László ünnepség Öttömösön. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993. 12. szám, p. 80.
  10. Előadóülés Magyar László születésének 175. évfordulója alkalmából. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993. 12. szám, pp. 96–97.
  11. Vajkai, Zsófia: Magyar László Angolája – portugál szemmel. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993. (Utalás: Vajkai, Zs.: Um Húngaro em Angola. 1997. p. 374.)

Nemzet:
  1. Nemzet 1888. 108. sz. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 100. lábjegyzet)

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Emlékkönyve (OSZK 82.914 (4–6. kötet)):
  1. Galgóczy, Károly: Öttömösi Magyar Imre, 1791–1870. In: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Emlékkönyv 5. füzet pp. 81–86. (Utalás: In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 251.)

Pesti Napló (OSZK FM3/706):
  1. Magyar, László: Naplóm Délafrika belsejébe tett utazásomról. In: Pesti Napló 1854. 226., 227., 232., 234., 236., 238., 243. szám (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)

Studia Cartologica:
  1. Nemerkényi, Zsombor: Magyar térképész az Afrika-kutatásban. In: Studia Cartologica 2002. pp. 99–106.

Szabadka és Vidéke:
  1. Cziráky, Gyula: Szabadka – Dunaföldvár. Magyar László ifjúsági életéből. In: Szabadka és Vidéke 1895. 38. szám, (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. 13. lábjegyzet)

Tábortűz (OSZK H16.380):
  1. Magyar, Győző: Magyar László a jeles Afrika-utazó. In: Tábortűz 1837. 1. szám pp. 7–9. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1937. p. 11.)

Vasárnapi Újság:
  1. Az angolai uralkodó területét a Monarchiának ajánlotta. In: Vasárnapi Újság 1884. aug. 31. p. 561. (Utalás: Vasi Szemle 1985. 4. szám, pp. 580–587.)

Vasi Szemle (OSZK: szabadpolc; EK 206875):
  1. Thirring, Gusztáv: Magyar László – Szombathely szülöttje. In: Vasi szemle 1937. 108. szám, pp. 358–365. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1937. p. 11.) (EK: J. 1109; OSZK: 13.873/108)
  2. Fülöp, Katalin: Magyar László. In: Vasi életrajzi bibliográfiák 1984. 11. szám, (AK: 866.290; OSZK: 99.117)
  3. Krizsán, László: Ismeretlen okmányok Magyar László angolai kutatásainak történetéhez. In: Vasi Szemle 1985. 4. szám, pp. 580–587. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.; Krizsán, L.: Magyar László együttműködése a portugál hatóságokkal Afrika tudományos megismerésében. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. szám, p. 28.; Vajkai, Zs.: Um Húngaro em Angola. 1997. p. 373.) (OSZK: Történelemtudományi olvasó – szabadpolc)
  4. Krizsán, László: Magyar László-okmányok forráskritikai vizsgálata. In: Vasi Szemle 2001. 6. szám, pp. 720–729.

Zászlónk:
  1. Thirring, Gusztáv: Magyar László a világhírű Afrika-kutató. In: Zászlónk diáknaptára 25. kötet, pp. 114–122. (Utalás: A Magyar Földrajzi Irodalom. 1938. p. 13.)

Acad. Royale des Science d'Outre-Mer, Bull. des Séances:
  1. De Kun, N.: La vie et le voyage de Ladislaus Magyar dans l'interieur du Congo en 1850–1852. Acad. Royale des Science d'Outre-Mer, Bull. des Séances. Bruxelles, Nouv. Serie, 6. 1960. 6. No. 4. pp. 605–636. (Utalás: Bibliography of African Languages. 1860. pp. 180–181. l.; Santos, Maria Emília: Silva Porto e os problemas da África Portuguesa no século XIX. 1982. 382. l.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 226; Santos, Maria Emília: Viagens e apontamentos de um portuense em Africa. 1986. p. 441.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 256.; Nos caminhos de África. 1998. 111. l.)

Anais do Clube Militar Nautal. Lisboa:
  1. Mota, A Teixeira da: A Cartografia Antiga da África Central e a travessia entre Angola e Moçambique: 1500–1860. Lourenço Marques, Sociedade de Estudos de Moçambique, In: Anais do Clube Militar Nautal 1963. tomo 93. nºs. IV–VI. pp. 335–354. (BNL: S.A.97817; BSGL: Ideográfico: 127-A-16; ULLE: HD 1001V;)

Anais da Comissão Central Permanente de Geografia.:
  1. O Ocidente á África Central e Meridional Documentos e resoluçőes oficais. In: Anais da Comissão Central Permanente de Geografia 1877. nº2., pp. 125–137. (Utalás: Bibliografia do Ultramar Português. 1962. Viagens. pp. 103–108.)

Boletim Annaes do Conselho Ultramarino. (1854–1973: BNL: P.P.199V., P.P.14501V.; BPMP C-B-664/C-B-666; BSGL: S.G.8.; UCBG 10-7-10):
  1. Graça, Joaquim Rodrigues: Viagem feita de Loanda com destino às cabeceiras do Rio Sena, ou aonde for mais conveniente pelo interior do continente, de que as tribus são senhores, principiada em 24 de abril de 1845. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 101–146. (Utalás: Actas do II Seminário Internacional sobre a História de Angola. 2000. p. 622.) (BNL: P.P.199V, P.P.14501V; BPMP: C–B–664/C–B–666)
  2. Descripção das terras do Humbe, Camba, Mulondo, Quanhama, e outras, contendo uma idéa da sua população, sem costumes, vestuarios, etc. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 187–197. (BNL: P.P.199V.)
  3. Magyar, Ladislaus Amerigo: Carta ao Governador de Benguella, sobre o interior da Africa Austral. Gambos, 21 de Março de 1853. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 237–40. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. pp. 4., 85.; Ecsedy, Cs.: Magyar László, 1818–1864. In: Ethnographia 1969. 4. szám, p. 560.; Santos, Maria Emília: Viagens e apontamentos de um portuense em Africa. 1986. p. 441.; Santos, Maria Emília: Viagens de exploração terrestre dos portugueses em África. 1978. p. 246. Santos, Maria Emília: Nos caminhos de África. 1998. p. 190.)
  4. Uma viagem de Angola em direcção á Contra-costa pelo senhor Antonio Francisco Ferreira da Silva Porto. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 273–292., 297–300., 304–308., 314–316., 465–470. (BSGL: Obras entradas até 1962. láttam)
  5. Informação do Doutor Frederico Welwitsch sobre os seus trabalhos na exploração de Angola, e noticia de numerosos objectos que ía remetter para Lisboa. Golungo Alto, em 9 de Setembro de 1856. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 293–297. (BSGL: Obras entradas até 1962. láttam)
  6. Alferes, João José Liberio: Viagem a Quilengues e a Caconda. Huilla, 10 de Settembro de 1856. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 447–464. (BNL: P.P.199V.)
  7. Barbosa, João Guilherme Pereira: Angola. Cazengo. Decripção d'este districto. Colonia em Cazengo, 20 de Junho de 1847. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 470–474. (BNL: P.P.199V.)
  8. Fonseca, Sebastião de Almeida Saldanha da: Angola. Relação de uma jornada de Loanda ao presidio de Pungo-Andongo. Provincia de Angola, 1847. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 475–496. (BNL: P.P.199V.)
  9. Silva, José António da – Costa, João Dolbelk: Angola. Segunda memoria lançada no livro – Annaes do Municipio de Mossamedes – Mossamedes, 23 de Dezembro de 1857. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 493–498. (BNL: P.P.199V.)
  10. Sandoval, Candido de Alemeida: Angola. Noticia do sertão do Bailundo. 1857. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 519–521. (BNL: P.P.199V.)
  11. Apontamentos phyto-geographicos sobre a flora da provincia de Angola na Africa Equinocial servindo de relatorio preliminar ácerca de exploração botanica da mesma provincia executada por ordem de sua magesta de fidelissima pelo doutor Frederico Welwitsch. (S. Paulo de Loanda, Junho, 1858.) In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino 1856. nº.2. Parte não oficial, série I., pp. 527–593. (BNL: P.P.199V.)

Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa. (BNL: 1875: B.R.15382; 1877: P.P.28V, PP.13942V, P.P.18236V, P.P.24720V; Nova aquisição; 1882–1939: P.P.25113V.; BPMP: P-A-268; ULLE: PP116):
  1. – Cordeiro, Luciano: Expedição Geográfica Portuguesa à África Austral. [Brito Capelo e Serpa Pinto] In: Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1877. 1a série, pp. 126–138.; 204–208. (Utalás: Bibliografia do Ultramar Português. 1962. Viagens. pp. 103–108.)
  2. Capello – Ivens e Serpa Pinto. In: Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1886. p. 131. (BNL: P.P.13940–48)
  3. Paiva, Arthur de: A expedição ao Cubango 1885-1886. Relatorios do tenente de caçadores, Arthur de Paiva. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1887. 7. serie, No. 2., pp. 97–142. (BNL: H.G.12697//7V)
  4. Missão de Huilla. Documentos officiaes. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1887. 7. serie, No. 5., pp. 381–396.
  5. Primeras exploraçőes no Sul de Angola. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1887. 7. serie, No. 7., pp. 417–453.
  6. Graça, Joaquim Rodrigues: Expedição ao Muatayanvua – Diario. In: Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1890. 9.ª sér., n.º8, pp. 365–468. (Utalás: Aparício, Maria Alexandra: Um Húngaro entre bienos. 1997. p. 403.)
  7. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 9.a sér., n.º8, 1890. (Utalás: Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. p. 398.)
  8. – Lecomte, Padre Ernesto: Methodo da Lingua Mbundu Falhada no districto de Benguella. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1897. 16a. série, nº.1, pp. 1–124.
  9. – Marjay, Frederico: Viajantes e exploradores húngaros. Boletim da Sociedade de Geographia de Lisboa 1945. 63a. série, nº.5–6, pp. 199–205. (BSGL: Obras Entradas a partir de 1962.)

Boletim Oficial do Governo Geral da Província de Angola. Luanda (BNL: P.P.7A):
  1. Resposta a uma informação sobre a existência de Gengibre em Angola. In: Boletim Oficial do Governo Geral da Província de Angola 1857. nº.615. pp. 1–3. (Utalás: Krizsán, L.: Ismeretlen okmányok Magyar László angolai kutatásainak történetéhez. In: Vasi Szemle 1985. 4. szám, p. 587. l.) (BSGL: Obras Entradas a partir de 1962.)

Journal of African History:
  1. Journal of African History Vol. 3º., n.º 3, 1962, (Utalás: Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. pp. 375-390.)

Journal of the American Geographical Society:
  1. Chatelain, Heli: Geographic Names of Angola. In: Journal of the American Geographical Society 1893. Vol. XXV. nº.2., pp. 304–312. (Utalás: Bibliografia do Ultramar Português. 1962. Geografia. p. 78.)

The Journal of the Royal Geographic Society:
  1. Rónay, H.: Extracts from the Letters of an Hungarian Traveller (Ladislau M.) in Central Africa. In: The Journal of the Royal Geographical Society London, 1854. Vol. XXIV. pp. 271–275. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.) (BSGL: Obras Entradas a partir de 1962.)
  2. Notice of a Caravan Journey from the East to the West Coast of Africa, with Remarks by Mr. Cooley. In: The Journal of the Royal Geographical Society London, 1854. Vol. XXIV. pp. 266–271. (BSGL: Obras Entradas a partir de 1962.)
  3. Explorations into the interior of S. Africa. by Dr. David Livingstone. In: The Journal of the Royal Geographical Society London, 1854. Vol. XXIV. pp. 291–306. (BSGL: Obras Entradas a partir de 1962.)
  4. MacQueen, James: Notes on the Geography of Central Africa, from the Researches of Livingstone, Monteiro, Graça and others. In: The Journal of the Royal Geographic Society 1856. Vol. XXVI. pp. 109–130.
  5. Livingstone, David: Africa. In: Proceedings of the Royal Geographical Society and Monthly Record of Geography 1857. Vol. I. pp. 234–249. (BSGL: Ideográfico)
  6. Journeys of Silva Porto with the Arabs from Benguela to Ibo and Mozambique(…). In: The Journal of the Royal Geographic Society 1860.Vol. XXX. pp. 136–154.
  7. Major Serpa Pinto's Journey across Africa. In: Proceedings of the Royal Geographical Society and Monthly Record of Geography 1879. Vol. I. pp. 481–849.
  8. Silva Porto's Journey from Bihe (Bie) to the Bakuba Country. In: Proceedings of the Royal Geographical Society and Monthly Record of Geography 1887. Vol. IX. pp. 753–756. (BSGL: Ideográfico)

Livingstone's African Journal 1853–1856. (BSGL: 45–A–4):
  1. Livingstone's Missionary Correspondence, 1841–1856., Family Letters 1841–1856., In: Livingstone's African Journals.

O Mundo Português:
  1. Soromenho, Fernando Monteiro de Castro: Literatura dos Exploradores Portugueses. – Silva Porto e o Descobridor do Zambeze. In: O Mundo Português 1943. Vol. X. nº. 116. pp. 831–834.

Nouvelles annales de voyages de la Géographie, de l'Historie et de l'Archéologie:
  1. Magyar, László: Résumés des voyages exécutes dans l'Afrique Australe de 1849 à 1857. In: Nouvelles annales de voyages de la Géographie, de l'Historie et de l'Archéologie tomo I., pp. 5–45.; 129–181. (Utalás: Santos, Maria Emília: Nos caminhos de África. 1998. p. 515.)

Oceanos
  1. Portugal e o mar. In: Oceanos 1999. nº. 38. pp. 8–15.

Pester Lloyd (OSZK FM3/775):
  1. Magyar, Ladislaus. In: Pester Lloyd. 1856. 84. szám, (Utalás: Thirring, G.: Magyar László – Szombathely szülöttje. 1937. p. 358.; In: A Földgömb 1937. 7. szám, p. 251.)

Petermann's Geographische Mittheilungen. (OSZK HA.1581; Térképtár – szabadpolc):
  1. Cooley, William Desborough: Dr. Livingstone's Reise von Fluss Liambey nach Loanda, 1853 und 1854. In: PGM 1855. pp. 311–318.
  2. Hunfalvy, J.: Erforschung Inner-Afrika's durch Magyar László. In: PGM 1856. pp. 36–37. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)
  3. Graças, Joaquim Rodrigues: Reise in Inner-Afrika. In: PGM 1856. (Utalás: Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években. p. 256.)
  4. Dr. D. Livingstone's Reisen in Süd-Afrika 1841 bis 1856. In: PGM 1857. pp. 91–108. (Utalás: Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)
  5. Nachrichten über Ladislaus Magyar. In: PGM 1857. p. 149.
  6. Petermann, August: Die Reisen von Ladislaus Magyar in Süd Afrika Nach Bruckstücken seines Tagebuches. In: PGM 1857. pp. 181–199.
  7. Ladislaus Magyar, seine beabsichtigte Rückkehr nach Europa und sein dreibändiges Reisewerk. In: PGM 1858. pp. 169–170. (Utalás: PGM 1859. p. 277.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 222.)
  8. Behm, E.: Süd-Afrika im Jahre 1858. Eine geographische Skizze der neu erforschten Regionen des Innern. Vornähmlich nach Dr. D. Livingstone. In: PGM 1858. pp. 177–226. (Utalás: Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években. p. 158., 196., 260.)
  9. Livingstone's astronomische Positionen in Süd-Afrika. In: PGM 1858. pp. 255–256. (Utalás: PGM 1855. p. 52.)
  10. Bericht des Fernando da Costa Leal über seine Erforschung des unteren Laufes de Cunene. In: PGM 1858. pp. 412–414. (Utalás: PGM 1857. p. 198.)
  11. Livingstone's Expedition. In: PGM 1859. p. 78.
  12. Neue Nachrichten und Mittheilungen von Ladislaus Magyar. In: PGM 1859. p. 353.
  13. Der Cunene-Fluss erreicht von Anderson. In: PGM 1859. p. 354.
  14. Ladislaus Magyar's Erforschung von Inner-Afrika. In: PGM 1860. p. 44. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; PGM 1858. pp. 194–195.)
  15. Ladislaus Magyar über die grossen See'n Inner-Afrika's. In: PGM 1860. pp. 114–116. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  16. Ladislaus Magyar's Erforschung von Inner-Afrika. Nachrichten über die von ihm in den Jahren 1850, 1851 und 1855 bereisten Länder Moluwa, Morupu und Lobal. In: PGM 1860. pp. 227–237. (Utalás: Magidovics, 1961. p. 787.; Budapesti Szemle 1866. 8. szám, pp. 3–52.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 28., 85.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  17. Hassenstein, Bruno: Geographische Kenntniss von Kongo und Angola im Jahre 1862. In: PGM 1862. pp. 441–446. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 2.)
  18. Nachricht von Ladislaus Magyar. In: PGM 1862. pp. 482–483.
  19. Mauch, Karl – Hahn, Hugo – Brenner, Richard: Neueste Deutsche Forschungen in Süd-Afrika. 1866 und 1867. In: PGM 1867. pp. 281–311.
  20. Aus dem Jahre 1864 nachzutragen: Ladislaus Magyar. In: PGM 1868. pp. 41–42. (Utalás: PGM 1870. p. 344.)
  21. Die Piedras Negras von Pungo Andongo in Angola. Nach Dr. Fr. Welwitsch. In: PGM 1868. pp. 260–264.
  22. Eine Kartenskizze von Dr. Livingstone's neuen Forschungnen. In: PGM 1870. pp. 184–194.
  23. Ladislaus Magyar's Hinterlassenschaft. In: PGM 1870. p. 344. (Utalás: PGM 1868. pp. 41–42.)
  24. Dr. Livingstone's Erforschung des eberen Congo. In: PGM 1872. pp. 405–412.
  25. Dr. Livingstone's Erforschung des Oberen Congo. In: PGM 1873. pp. 21–34.
  26. F. Fricke's Mittheilungen über das Congo Gebiet und andere Theile Inner-Afrika's und die neuen Englischen und Deutschen Expeditionen nach dem Congo. In: PGM 1873. pp. 69–72.
  27. John Arrowsmith. In: PGM 1874. p. 52.
  28. Dr. David Livingstone. In. PGM 1875. pp. 51–52.
  29. Livingstone's Reisen in Inner-Afrika, 1866–1873. Auszige am seinen Tagebüchern. 81–104.; In. PGM 1875. pp. 162–193.
  30. Cameron's Reise durch Afrika und seine neueste Karte des Gebietes westlich vom Tanganyika-See. Der Congo-Storm und sein Gebiet. In: PGM 1876. pp. 105–107.
  31. V. L. Cameron's Reise durch Afrika 1873–75. In: PGM 1876. pp. 121–124.
  32. Portugiesische Congo-Expedition. Unterstützung der Regierung. Offizielle Schriftstücke, Permanentes Central-Comité. In: PGM 1877. pp. 39., 114–117., 232., 312–313., 361–362., 435–437.,
  33. Henry M. Stanley's Reise durch Afrika. 1874–1877. I. Die Entdeckung des Congo. pp. 466–472. II. Stanley's Originalkarte d. d. Loanda 5. September 1877. In: PGM 1877. pp. 472–474.
  34. Afrika. In. PGM 1878. pp. 40–43.
  35. Congo-Gebiet. In. PGM 1878. pp. 73–74.
  36. Der Josef Chavenne's „Physikalischer Wandkarte von Afrika”. In. PGM 1878. p. 118.
  37. Stanley's Reisewerk. In. PGM 1878. pp. 315–316.
  38. Portugiesischen Expedition. In. PGM 1878. pp. 197–198., 442–443
  39. Aufnahme des Rio Quanza von O. Schütt. In. PGM 1878. p. 475.
  40. Portugiesische Expedition in Südwest-Afrika. In: PGM 1879. pp. 33., 159., 191., 234., 434–435. (Utalás: PGM 1880. p. 120.)
  41. Major Serpa Pinto's Reisen durch Süd-Afrika. In: PGM 1879. pp. 297–301.
  42. Ivens und Capello's Expedition in Angola und Benguella. In: PGM 1880. pp. 32; 120.;
  43. Pogge, Im Reiche des Muata Jamvo. In: PGM 1880. p. 74.
  44. Internacionale Expedition. In: PGM 1880. pp. 74., 119., 157., 360., 440., 473.
  45. Pogee's neue Expedition. In: PGM 1880. pp. 118., 197., 359., 469–470.
  46. Stanley's Congo-Expedition. In: PGM 1880. pp. 119., 361.
  47. Die Forschungen von B. Capello und R. Ivens im Gebiete des Quanza und Quango. In: PGM 1880. pp. 347–352.
  48. Kiepert, Deutsche Aufnahme in Angola. In: PGM 1880. p. 439.
  49. Mechow's Quango-Expedition. In: PGM 1880. p. 469.
  50. Major Serpa Pinto's Reise nach Süd-Afrika 1877–1879. In: PGM 1881. pp. 303–307.
  51. Serpa Pinto's Wanderung quer durch Afrika. In: PGM 1881. p. 191.
  52. H. Kiepert Physikalische und politische wandkarte von Afrika. In: PGM 1881. p. 230.
  53. Lannay's Karte von Afrika. In: PGM 1881. p. 309.
  54. Buchner's Reise zum Matiamvo. In: PGM 1881. pp. 73., 158., 191.
  55. Lindner's Reise nach Congo. In: PGM 1881. p. 158.
  56. Pogge's und Wissmann's Reise zum Matiamvo. In: PGM 1881. p. 191.
  57. Stationen der Livingstone Inland Mission am Congo. In: PGM 1881. p. 231.
  58. Stanley's Station Isangila am Congo. In: PGM 1881. p. 278.
  59. Stanley's thermobarometrische Beobachtungen auf seinem Zuge durch Afrika. Von Prof. Dr. K. Zöppitz. In: PGM 1882. pp. 94–98.
  60. Chavanne, mittlere Höhe von Afrika. In: PGM 1882. pp. 36–37.
  61. Ravenstein, Sketch Map of the Cunene Basin. In: PGM 1882. p. 68.
  62. Buchner's Reise zum Muata Jamvo. In: PGM 1882. p. 116.
  63. Neue Forschungen im Congo-Gebiete. Von H. Wichmann. In: PGM 1883. pp. 177–186., 220–229.
  64. Stanley's Forschungen am Congo. In: PGM 1883. pp. 35–36., 464.
  65. Capello und Ivens, From Benguella to the territory of Yacca. In: PGM 1883. pp. 73–74.
  66. Bichner, Reich des Muatiamvo. In: PGM 1883. p. 195.
  67. Pogge's Reise im Congo-Gebiet. In: PGM 1883. pp. 232., 464.
  68. Stanleys Fahrst Kongo aufwärts, 1883. In: PGM 1884. pp. 222–226.
  69. Das Gebiet zwischen Ogave und Kongo. In: PGM 1884. pp. 300–307.
  70. Dr. Pogges Rückkehr nach Loanda und Tod. In: PGM 1884. pp. 231., 353.
  71. Capello&Ivens, Expedition in Westafrika. In: PGM 1884. p. 315.
  72. Stanley letzte Kongo-Fahrt. In: PGM 1884. p. 353.
  73. Portugiesische Expedition unter Carvalho zum Muata Jamvo. In: PGM 1884. p. 353.
  74. Capello&Ivens, Karte des untern Kongo. (Carta do Curso do Zaire de Stanley Pool ao Oceano. 1:400 000, Lissabon, 1883.) In: PGM 1884. pp. 465–466.
  75. Der Kongo-Stadt und die europºäischen Kolonien in Afrika. In: PGM 1885. pp. 136–144.
  76. Carvalho, Expedition zum Muata Jamvo. In: PGM 1885. p. 186.
  77. Carta d'Angola. (1:3 000 000; Route von Benguela bis Bihe in 1:1 650 000.) In: PGM 1885. p. 272.
  78. Stanley Kongo-Werk. In: PGM 1885. pp. 307–308.
  79. Cloveira: Karte von Portugiesische-Südafrika. In: PGM 1886. p. 317.
  80. Reisen im südlichen Kongo-Becken. Von Premierleut. v. François. (Mit Karte 13.) 271–276. In: PGM 1886. pp. 322–326.
  81. Wichmann, H.: Durchkreuzung (Die) Afrikas durch Capello und Ivens, 1884 und 1885. In: PGM 1887. pp. 53–56. (Mit Karte 3.) (BSGL: Ideográfico)
  82. Jankó, Johann:Erklärung des Namens Kongo. In: PGM 1888. pp. 25–26.
  83. Supan, Alexander: Ein Jahrhundert der Afrikaforschung. Zum hundertjährigen Gedenktag der Gründung der African Association. 9. Juni 1788. In: PGM 1888. pp. 161–188.
  84. Paiva, Arthur de: Reisen zwischen Cunene und Cubango. In: PGM 1888. p. 224.
  85. Currie: Karte von Bailundu und Bihe. In: PGM 1889. p. 31.
  86. Ratzel, Friedrich: Versuch einer Zusammenforschung der wiisenschaftlichen Ergebnisse der Stanleyschen Durchquerung. In: PGM 1890. pp. 257–262., 281–296.

  1. KÉZIRATOK (MTA Kézirattárának katalógusa alapján):
  2. Magyar László: Utazás Dél-Afrika belsejében 1849dik 1850dik 1851dik 1852dik 1853dik 1854dik 1856dik és 1857dik évekbe tétetve által. Eredeti kézirat, 504. szám 8 tábla színes képpel és 1 térképpel. (MTA: Kézirattár Történelem Földl. 4-r. 13. sz.)
  3. Magyar László ltag afrikai kutatóútja tb. Eötvös J. levele Albert fhg. helytartóhoz. (MTA: Kézirattár 11/1856)
  4. Magyar László ltag afrikai sorsa felől érdeklődik Hunfalvy János ltag. (MTA: Kézirattár 66/1856)
  5. Magyar László afrikai útjáról ír olaszul Fiuméból Emilia Monteverdi. (MTA: Kézirattár 86/1856)
  6. Magyar László afrikai levelei kiadását megköszöni apja, M. Imre. (MTA: Kézirattár 63/1857)
  7. Magyar László ltag afrikai sorsáról az értesítést átküldi a portugál követség. (MTA: Kézirattár 25/1857)
  8. Magyar László afrikai utikönyve kiadásáról Reguly és Toldy Ferenc véleménye. (MTA: Kézirattár 50/1858)
  9. Magyar László afrikai utazásai felől érdeklődik a Pester Lloyd szerkesztője. (MTA: Kézirattár 586/1859)
  10. Magyar László afrikai útjáról kiadandó közlés tb.Toldy Ferenc fogalm. (MTA: Kézirattár 608/1859)
  11. Magyar László afrikai útjáról levél Magyar Imréhez. (MTA: Kézirattár 609/10.1859)
  12. Magyar László ltaghoz könyveket küldenek Afrkába: ehhez helytartói engedélykérés. (MTA: Kézirattár 674/1859)
  13. Magyar László levele a MTA-nak dél-amerkiai utazásai terveiről 1864. Jun. 24. (Széchenyi István levele mellett). (MTA: Kézirattár 4/1846)
  14. Magyar László levele Toldy F.-hez cimezve, Afrikából. (MTA: Kézirattár 1861:860)
  15. Magyar László levele Dessewffy elnökhöz Dél- Afrikából. (MTA: Kézirattár 1861:861)
  16. Magyar László délafrikai útjára segélyt kérünk a Külügymin.-tól (Szalay német fogalmazványa!). (MTA: Kézirattár 1862:939)
  17. Magyar László afrikai levelét közli a Gomostű folyóir. (MTA: Kézirattár 1862:1043)
  18. Magyar László ltag. Munkáinak jegyzéke. (MTA: Kézirattár 1184/1862)
  19. Magyar László afrkai cime után érdeklődik Arany + Hunfalvy János levele erről. (MTA: Kézirattár 1400/305.1868)
  20. Magyar László felől tett kérdésünkre a vkm. válasza. (MTA: Kézirattár 625/a.1868)
  21. Magyar László hagyatéka felkutatása tb. az elnökség levelezése: Arany fogal. Eötvöshöz. (MTA: Kézirattár 1400/583.1868)
  22. Magyar László afrikai cime után kérdezősködik Arany a belügymin. útján. (MTA: Kézirattár 1400/118.1868)
  23. Magyar László irományai felől tudósít a vkm.. (MTA: Kézirattár 33/a.1869)
  24. Magyar László irományairól igér a vkm. újabb közléseket. (MTA: Kézirattár 765/1872)
  25. Magyar László iratairól irja a VKM. hogy valószinüleg elégtek. (MTA: Kézirattár 38/1873)
  26. Magyar László részére, délafrikai kötetére a portugál követs. Utján 140 ar. Irói díjat küld Szalay L. (MTA: Kézirattár 1270/1862)
  27. Magyar Lászlóról a portugálok (Hunfalvy János hirei szerint) nem jól vélekednek. (MTA: Kézirattár 214/1858)
  28. Magyar Lászlóról ujabb értesités a vkm.-tól. (MTA: Kézirattár 745/a.1868)
  29. Magyar László . (MTA: Kézirattár 608/1859)
  30. Magyar László . (MTA: Kézirattár 608/1859)

LEVELEK:
  1. Magyar László levele gróf Széchenyi Istvánhoz. Maldonado (Uruguay), 1846. 06. 02. Kézirat. (MTA: Kézirattára: K. 166/210. I.) (Utalás: Budapesti Szemle 1895. 82. szám, p. 2.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 17; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 213.; Krizsán, L.: Első együttműködés a történelemben… In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1993. 12. szám, p. 15.; In: Élet és Tudomány 2000. 39. szám p. 903.)
  2. Magyar László Hunfalvy Jánoshoz. Lucira. 1859. febr. magyar másolat. (MTA: Kézirattár 4-r. 82. sz.)
  3. Magyar László levele Toldy Ferenchez. Gyikolo-Moino, 1861. december 25. Kézirat. MTA (Kézirattára ad. 861/1861.) (K.L.: Magyar László. 1983.)
  4. Magyar László Toldy Ferenczhez. Dél Afrika-Gyehole Monico. 1862. jan. 4. magyar. (MTA: Kézirattár 4-r 82. sz.)
  5. Magyar László levele Toldy Ferenchez. Bahia dos elephantes, 1862. jún. 9. Kézirat. (MTA: Kézirattára: 1043/1862.) (K.L.: Magyar László. 1983.)
  6. Magyar László felhajózása a Kongó, vagy Zaire délafrikai folyamon a fároszongó Kataraktákig. 1848. május 9-től – 1848. július 1-ig. In: Magyar László levelei. 1857. pp. 26–50. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 213.; Balázs, D.: Magyar utazók lexikona. 1993. p. 254.)
  7. Magyar László levele Magyar Imréhez. Benguela, 1849. július 1. In: Magyar László levelei. 1857. pp. 11–12.) (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 213.)
  8. Kirándulás némely középafrikai országokba. 1849–1850 In: Magyar László levelei. 1857. pp. 51–59.) (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 213.)
  9. Magyar László levele Magyar Imréhez. Yak-Quilem, 1851. április 20. In: Magyar László levelei. 1857. pp. 60–92.) (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 123.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 214.)
  10. Magyar László levele Magyar Imréhez. Eupata, (v. Enpata), 1853. december 25. In: Magyar László levelei. 1857. pp. 20–25. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.)
  11. Magyar László levele Török Jánoshoz, a Pesti Napló szerkesztőjéhez. Ohilai Királyság, né. valószínűleg 1853. december 25. In: Magyar László levelei. 1857. pp. 18–20. (Utalás: Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.)
  12. Levél Benguela kormányzójához. Gambosz, 1853. március 21. ford.: ifj. Jankó János és Xántus János. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 124–127. (Utalás: Földrajzi Közlemények. 1888. pp. 336–341.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 214.)
  13. Magyar László levele a benguelai kormányzóhoz. Benguela, 1853. augusztus 8. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 129. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 214.)
  14. Magyar László folyamodványa I. Ferenc József császárhoz. Ohila, 1853. december 25. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 128. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 214.)
  15. Levél Magyar Etelkához. Ohila, 1853. december 25. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 130. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 85.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.)
  16. Levél Magyar Imréhez. Ohila, 1854. február 11. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 130. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 215.)
  17. Levél Magyar Imréhez. Bihé, 1856. augusztus 20. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 130–135. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  18. Levél a benguélai Kormányzóhoz. Válaszul a Londoni Királyi Geographiai társaság főtitkárának Norton Shaco-nak levelére. Bihé, 1856. augusztus 20. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 135–136. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  19. Levél Hunfalvy Jánoshoz. Bihé, 1857. február 20. és március 1. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 136–137. (Utalás: Thirring, G.: Újabb adatok Magyar László életrajzához. 1888. p. 11.; Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  20. Levél Magyar Imréhez. Bihé, 1857. március 1. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 138–142. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  21. Levél a benguelai kormányzóhoz. h.n. 1857. június 9. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 143–144. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  22. Levél a benguelai kormányzóhoz. h.n. 1857. június 13. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 144. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 216.)
  23. Levél Petermannhoz. Lucira, 1858. február 20. In: PGM 1860. p. 44. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.)
  24. Levél Magyar Imrének. valószínűleg Lucirából. 1858. április 13. (Utalás: Thirring, Gusztáv: Magyar László élete. 1937. p. 86.)
  25. Levél Hunfalvy Jánoshoz. Lucira, 1858. november 16. In: Kivonatosan: Budapesti Szemle 1866. 6. kötet, pp. 28–31.; Teljes terjedelemben: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 145–149. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.)
  26. Rövid vázlat a Kunéne és Kubangó folyamok között elterülő tartományokról. 1858. október. In: Kivonatosan: Budapesti Szemle 1866. 6. kötet, pp. 32–35.; Teljes terjedelemben: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 161–164. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.)
  27. Levél Hunfalvy Jánoshoz. Lucira, 1859. február 20. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 149–150. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 217.)
  28. Levél gróf Dessewffy Emilhez, az MTA elnökéhez. Gyikolo-Moino, 1861. december 25. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 150. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  29. Levél Magyar Imréhez. Gyikolo-Moino, 1861. december 25. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 151–154. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  30. Levél Toldy Ferenchez. Gyikolo-Moino, Felső Kárum-Dsámba, 1861. december 25. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 154–158. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  31. Levél Hunfalvy Jánoshoz. Gyikolo-Moino, Felső Kárum-Dsámba, 1861. december 25. In: Kivonatosan: Budapesti Szemle 1866. 6. kötet, pp. 35–36.; Teljes terjedelemben: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 158–159. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 218.)
  32. Levél Toldy Ferenchez. Bahia dos elephantes, 1862. június 9. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. pp. 159–161. (Utalás: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937. p. 86.; Krizsán, L.: Magyar László. 1983. p. 219.)

TÉRKÉPEK:
  1. Mappa Hidro-Geographico Da Costa Ocidental de áfrica comprehendido entre 5 e 16 grados e 40 minutos de Latitude Sul, reprezentado no continente o estado presente dos Reinos de Angola e Benguella; com as expediçãens,... ...Tenente Coronel Luis Candido Cordeiro Pinheiro Furtado... 1791. dsz.: 5°00'–16º40', hosszúság nincsen rajta. (BPMP: Sala Reservados: P24(17))
  2. Mappa Geografico Da Costa Occidental de Africa, comprehendido entre 5, e 19 grados de Latitude sul. Reprezentado no Continente o Estado actual dos Reynos de Angola, e Benguela; com os Descobertos, e grandes Expediçőes feitos na sua parte Meridional, durante os annos de 1785, 1786, e 1787:... ...De sanchado em Lisboa, em 1796; por Justino José d'Andrade, san gento Mór do mesmo Real Corpo. Graus de Latitude Sul. 5° – 19°. (BPMP: Sala Reservados: P24(18))
  3. Karte zur Übersicht der Wichtigen Entdeckungen im Innern Süd-Afrika's in den Jahren 1849–1853. A. Petermann, Maasßtab: 1:14 000 000, dsz.: 5º–35º; kh. Párizs: 10º–40º; In: PGM 1855. Tafel 5. (Utalás: PGM 1855. p. 41.)
  4. Karte vom Inner Süd-Afrika's enthaltend Dr. Livingston's Reiseroute nach Loanda 1853–1854 und die Forschungen über Lobale und das Stromgebiet des Congo von W. Desborough Cooley. Nach den Karten-Skizzen und Beschreibungen von W. D. Cooley, Gezeichnet von A. Petermann. 1:8 000 000, dsz.: 4º20'–17º10'; kh.: 11º–28º; In: PGM 1855. Tafel 21. (Utalás: PGM 1855. p. 311.)
  5. Angola. Costa de Mossamedes a Cabo Frio. Rio Cunene. 1:2 800 000, dsz.: 13º–19º; kh. Castello de Lisboa: 20º–26º; In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial I. pp. 101–146.
  6. Mappa dos rios Cunene e Cubango em parte do seu curso; e do paiz adjacente. Districto de Mossamedes. Africa Austral Occidental. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial I. pp. 187–197.
  7. Mello, Coronel Fortunato de: Vista de uma pequena parte das Pedras de Pungo-Andongo ou Pedras Negras – Angola. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial I. pp. 475–496.
  8. Teatro da Guerra contra o soba de Baylundo e seus alliados. Desenhada pelo Major Luiz Candido Cordeiro Pinheiro Furtado e pelo Capitão João Pedro Migueis. 1776. kb.: ~1:1 200 000, Melléktérképek: Planta da fortificação da Quipaca do soba de Quingolo, principal alliado de Baylundo. kb.: ~1:2 200; Vista das povocaçőes forteficadas como ordinariamente costumam os Negros. In: Boletim Annaes do Conselho Ultramarino, 1856. nº.2. Parte não oficial I. pp. 519–521.
  9. Kartenskizze von Africa zur vergleichen Übersicht der Reisen Dr. Barth's und Livingstone's. Ger. von A. Petermann. ész.: 24º – dsz.: 35º; nyh. Párizs: 20º – kh.: 45º; Der Zambesi-Storm nach der Forschungen Dr. Livingstone's in den Jahren 1851–1856. Ger. A. Petermann. dsz.: 8º–19º; kh.: 19º–40º; In: PGM 1857. Tafel 3. (Utalás: PGM 1857. p. 91.)
  10. – Detailed Map of the Rev.d D.r Livingstone's route across Africa Constructed from his Astronamical Observations Bearings. (Esta carta indica o itinerário a seguido pelo Rev. Dr. Livingstone através de África desde S. Paulo de Luanda até Quelimane, durante o ano 1856.) 1:4 020 000, dsz.: 7º30'–19º20'; kh.: 12º00'–37º40'; Lisboa, J. Arrowsmith, 1857. (BNL: Sala de Cartografia: cc390A, cc40R)
  11. Dél-Afrika térképe, a 8dik és 15dik szélességi, s a 11dik és 19dik hoszasági fokok között. Készitve Magyar László által 1857 évben. (Fakszimile kiadás: Cartographia Vállalat, Budapest, 1993.)
  12. Provincias do Ocidente e Centro de Angola. Mapa com manuscritos de László Magyar sobre as provincias ocidentais de Angola de 1857. 1993. (BSGL: 1–P–6)
  13. Dél-Afrika térképe a legujabb felfedezések szerint. Rohn A. Pest 1857. dsz.: 5°–35°; kh. Párizstól: 11°–38°; In: Magyar László levelei. 1857.
  14. Karte von Süd-Afrika zur Übersicht der neuesten Entdeckungen von Livingstone, Moffat, Galton, Anderson, Bain's geol. Aufnahme, Forschungen in Benguela &&&. 1:6 300 000, dsz.: 8º–36º; kh.: 11º40'–36º20'; In: PGM 1858. Tafel 7.
  15. Dél-Afrika Földképe a déli szél. 8- és 15-dik s a keleti hossz. 11- és 19-dik fokai között. Készítette Magyar László. 1857. Rohn A. Pest. In: Magyar László délafrikai utazásai 1849–57 években. 1859.
  16. Karte zu Übersicht der Reise von H. Hahn und Rath im Südwestlichen Afrika. 1:3 000 000, dsz.: 17º–22º; kh.: 16º–23º; Mai–September 1857. In: PGM 1859. Tafel 11.
  17. Mappa dos Reinos de Angola e Benguela. dsz.: 4°–18°; kh. Castello de Lisboa: 21°–28°; N.º33. Lisboa, 1860. (BNL: cc21V; BPMP: Sala Reservados: Y.4.6., P-7-10,)
  18. Kartenskizze über Livingstone's Entdeckung des Schiwa-See's April 1859. Von A. Petermann. Maasßstab 1:6 300 000, dsz.: 12º10'–19º00'; kh.: 32º–42º; In: PGM 1860. Tafel 8.
  19. Originalkarte von Ladislaus Magyar' Reisen in Central Afrika 1850, 1851 und 1855. Von A. Petermann. Maasßstab 1:4 000 000, dsz.: 7º50'–14º10'; kh.: 16º00'–24º30'; In: PGM 1860. Tafel 10.
  20. dsz.: 0º–7º; kh.: 15º–24º; (címet nélkül) In: PGM 1862. Tafel 9.
  21. Karte von Kongo & Angola. Von A. Petermann. Maasßstab 1:3 000 000, dsz.: 3º50'–10º10'; kh.: 12º20'–17º20'; In: PGM 1862. Tafel 17.
  22. Angola. Mappa coordenado pelo Visconde de Sá da Bandeira Tenente Geral. Ministro da Guerra, e por Fernando da Costa Leal Tenente Coronel, Governador de Mossâmedes. kb.: ~1:2 000 000, dsz.: 4°–19°; kh.: 10°30'–19°40'; Lisboa, 1863. (BSGL: 7–B–10, 2–C–15)
  23. Planta da abertura ou garganta na Serra da Chella. 1:5 000, Mossamedes, 1865. (BSGL: 6–D–5)
  24. Süd-Afrika & Madagaskar. Karl Mauch's Reise im Innern von Süd-Afrika, 1866–67, & Übersicht der Geographischen Entdeckungen bis 1867. 1:12 500 000, ész.: 2º – dsz.: 35º; kh.: 5º–50º; In: PGM 1867. Tafel 10.
  25. Originalkarte der Portugiesischen Reisen in Inner-Afrika seit 1798. Livingstone's Reise 1866–1869. 1:4 500 000, dsz.: 4º30'–14º00'; kh.: 22º10'–34º20'; In: PGM 1870. Tafel 9.
  26. Chronologische Übersicht von Livingstone' Reisen in Süd-Afrika 1840–1869. 1:12 500 000, ész.: 2º – dsz.: 27º; kh.: 8º–42º; In: PGM 1870. Tafel 10.
  27. Livingstone's Reisen in Inner-Afrika 1866/72 und Stanley's Reise zum Tanganyika 1871/72 nebst Übersicht der Höhen-verhältnisse. 1:5 000 000, KhGr.:21º20'–40º00'; Dsz.: 2º00'–12º00'; In: PGM 1873. Tafel 2.
  28. Die Deutsche Afrikanische Expedition. Originalkarte von West-Afrika zwischen Muni und Koanza. 1:3 000 000, ész.: 2º40' – dsz.: 10º10'; kh.: 8º00'–17º20'; In. PGM 1875. Tafel 1.
  29. Livingstone's Reisen in Inner-Afrika. 1866–1873. 1:2 500 000, dsz.: 3º10'–14º40'; kh.: 25º30'–35º; In. PGM 1875. Tafel 4.
  30. Közép- és Dél-Áfrika Magyar László 1850–1855, Livingstone, du Chaillu, Burton és Speke útjaival. Livingstone után rajzolta Tót Márton, 1:25 000 000, Budapest. In: Sámi, L.: Dél-afrikai utazások és fölfedezések. 1876.
  31. Die resultate der Deutschen Afrikanischen Expedition in West-Afrika 1873–1875. 1:1 500 000, dsz.: 2º45'–6º00'; kh.: 10º15'–12º40'; In: PGM 1876. Tafel 3.
  32. Lieut. V. L. Cameron's Reise durch Afrika vom Tanganyika See nach Loanda, 1874–1875. 1:4 800 000, dsz.: 3º00'–13º10'; kh.:12º40'–30º30'; In: PGM 1876. Tafel 7.
  33. 20. Standpunkt der Erforschung von Central und Süd-Afrika bis September 1876. 1:12 500 000, ész.: 3º – dsz.: 27º; kh.: 8º–44º; In: PGM 1876. Tafel 20.
  34. – Carta Geographica da Costa occidental Da Africa Comprehendida entre 5.° e 19.° de Lat. sul, mostrado parte do Congo, e os Reinos de Angola, Benguella. Desenhada pelo Ten.e Coronel Eng.o Pinheiro Furtado em 1790. Gravada em Paris por Ordem do Major João Carlos Teo Cardoso do Castellobranco e Torres em 1825. 1:3 500 000, In: Boletim da Sociedade de Geografia de Lisboa, 1877. p. 462.
  35. Aufnahme des Untern Congo und seiner Delta Verzweigungen. 1:150 000, dsz.: 5º53'–8º12'; kh.:12º13'–12º47'; In: PGM 1877. Tafel 16.
  36. Standpunkt der Erforschung von Äquatorial-Afrika, 1877. 1:12 500 000, ész.: 20º – dsz.: 14º; kh.:5º–43º; In: PGM 1877. Tafel 22.
  37. Reduktion von H. M. Stanley's originalkarte vom Fussgebiet des Congo d. d. Loanda, 5. Sept. 1877. Nyagwe (1876. Nov. 5.) – Kabinda (1877. Aug. 11.) 1:7 500 000, KhGr.: 11º–32º; Ész.: 4º – dsz.: 12º; In: PGM 1877. Tafel 23.
  38. Schweinfurth (1868–1871), Baker (1870–1872), Livingstone (1866–1873), Stanley (1871) & Cameron (1873–1875). 1866–75. ész.: 10º – dsz.: 15º; kh.: 3º–47º; In: Stanley, H. M.: Through the dark continent. 1878.
  39. Expedição Africo–Portugueza de 1877. Extracto de um Mappa Africano de A. Petermann (1876.) Contendo a zona d'exploração comprehendida Entre Bihé e os rios Cunene e Zambeze. (BNL: Sala de Cartografia: cc21P2, cc22P2, cc234, cc235, cc40R; BSGL: 1–S–37)
  40. Itinerários seguidos pelos principaes exploradores Africanos. Extracto de um Mappa distribuido pela Sociedade Belga de Geographia. kb.: ~1:10 000 000, Lisboa, 1877. (BNL: Sala de Cartografia: cc63V; cc218; cc238; cc239; láttam; BSGL: 1–S–46)
  41. Carta do Africa Central e Meridional e dos territórios portugueses ali contidos para servir para o estudo do itinerario da expedição Africo–Portugueza de 1877. 1:10 000 000, dsz.: 0º–18º; kh.: 5º–43º; (BNL: Sala de Cartografia: cc65V, cc240, cc241; BSGL: 1–S–45)
  42. Africa Central. Referida à exploração de Cameron. (Expl. Cameron 1873–1875.) 1:3 000 000, Lisboa, 1877. (BNL: Sala de Cartografia: cc61V, cc236, cc237)
  43. Map showing the Eastern Half of Equatorial Africa and the Explorations by Land and Water of Henry Morton Stanley in the years 1874–1877. 1:2 000 000, ész.: 6º – dsz.: 15º; kh.: 26º–43º; In: Stanley, H. M.: Through the dark continent. 1878.
  44. Krapf, Rebmann, Livingstone, & Erhardt's Map. 1849–1856. ész.: 10º – dsz.: 15º; kh.: 3º–47º; In: Stanley, H. M.: Through the dark continent. 1878.
  45. Livingstone (1856), Burton & Speke (1857–59), Speke & Grant (1860–63) & Von der Decken (1862–3). 1856–1863. ész.: 10º – dsz.: 15º; kh.: 3º–47º; In: Stanley, H. M.: Through the dark continent. 1878.
  46. – Benguela–Bié. Viagem dos offaes da armada Capello e Ivens de Benguella para o sertão do Bihé. Perfil da parte do continente percorrida. dsz.: 11º–16º; kh.Gr.: 12º00'–17º30'; 1878. (BSGL: 2–D–17)
  47. Carte de la Moitié Orientale de l'Afrique Équatoriale et des Exploration par terre et par eau de Henry M. Stanley. kb.: ~1:2 700 000, ész.: 6° – dsz.: 15°; kh. Párizs: 23°30'–40°00'; In: Stanley, H. M.: A travers le continente mystérieux. 1879. Vol. I.
  48. Westlichen Zuflüssen des Congo. 1:3 000 000, ész.: 1º – dsz.: 2º; kh.: 11º00'–15º30'; In: PGM 1879. Tafel 104.
  49. M. Serpa Pinto's Reise durch Süd-Afrika. 1:12 500 000, Dsz.: 10º00'–21º12'; kh.: 13º–29º; In: PGM 1879. Tafel 298.
  50. Provisorische Karte zu Übersicht der Portugiesischen Expedition unter B. Capello und R. Ivens von Nov. 1877 bis Oct. 1879. 1:4 500 000, dsz.: 5º40'–15º20'; kh.: 12º20'–19º40'; In: PGM 1880. Tafel 16.
  51. Africa Tropical Austral Mostrando a viagem de exploração do Major Serpa Pinto de 1877 a 1879. O caminho de Daca até Shoshong foi feito em campanhia de Mr. F. Coillard. kb.: ~1:3 220 000, dsz.: 10º–30º; kh.: 9º30'–38º30'; oldalt: Secção do caminho do Major Serpa Pinto de Benguella a D'Urban. No escala horizontal 254 decimilimetros correspondem a 80 Milhas Geographicas. A escala vertical em Metros. In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I.
  52. Itinerario do Major Serpa Pinto de Benguella ao Bihé Novembro de 1877–Março de 1878. kb.: ~1:1 390 000, dsz.: 11º45'–14º40'; kh.: 12º55'–17º00'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 184.
  53. Quadro das Observaçőes Astronómicas feitas pelo Major Serpa Pinto entre Caconda e o Rio Cuanza. In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. pp. 184–185.
  54. Carta do entre Cubango e Cuanza por Serpa Pinto em 1878. 17 de Junho. kb.: ~1:695 000, dsz.: 12º–13º; kh.: 16º00'–17º30'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 186
  55. Pais dos Quimbandes. Viagem do Major Serpa Pinto junho de 1878. kb.: ~1:176 500, dsz.: 12º15'–12º45'; kh.: 17º20'–18º05'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 208.
  56. Disposição da Agua em Congála. Viagem do Major Serpa Pinto Junho–Julho de 1878. 1:695 000, dsz.: 11º00'–13º30'; kh.: 17º30'–19º00'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 237.
  57. Ganguelas á Quimbandes. kb.: ~1:176 500, dsz.: 12º30'; kh.: ?; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 240.
  58. De Cambuta ao Rio Cubanguí. Viagem do Major Serpa Pinto Julho de 1878. 1:695 000, dsz.: 12º30'–13º30'; kh.: 18º30'–20º00'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 243.
  59. Paul da Nascente do Cuando. Viagem do Major Serpa Pinto Julho de 1878. 1:2 780, Posição da Barraca dsz.: 18º57'54”; kh.: 12º59'51”; alt.: 1362 m; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 248.
  60. De Cangambe ao Cuchibi. Viagem do Major Serpa Pinto em 1878. 1:695 000, dsz.: 13º00'–14º30'; kh.: 19º30'–20º25'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. p. 258.
  61. Disposição da Agua em Caminha. Viagem do Major Serpa Pinto Junho e Julho de 1878. Observaçãoes Astronómicas, Observaçãoes Hypsomètricas, Observaçãoes Meteorològicas, Oscilaçãoes do Barometro. 1:695 000, dsz.: 12º00'–13º00'; kh.: 17º30'–19º00'; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. I. Conclusão.
  62. Alto Zambeze Cataractas de Gomba. Major Serpa Pinto 1878. 1:4 000; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. II. p. 74.
  63. Cataracta de Cale. In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. II. p. 77.
  64. Rapidos de Bombue. In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. II. p. 78.
  65. Mosi-Oa-Tunia a major catarcta do Mundo. Major Serpa Pinto viagem ao Centro d'Africa em 1878. ~1:10 700; In: Serpa, P.: Como eu atravessei a África. 1881. Vol. II. p. 136.
  66. Carta das terras entre de Luanda e Ambaca e do curso do Rio Cu-anza do Dondo ao Oceano por Capello e Ivens. 1:370 370, dsz.: 8º35'–9º55'; kh.: 12º50'–15º40'; Lithographia da Imprensa Nacional. Lisboa, 1880. (BNL: H.G.2593//2A, Sala de Cartografia: cc179R)
  67. Carta de Quillengues. 1:370 370, dsz.: 13º48'–14º22'; kh.: 13º52'–14º15'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. I. 1881. p. 39.
  68. Carta de Cassanje. 1:1 000 000, dsz.: 8º50'–10º00'; kh.: 16º20'–18º17,5'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. I. 1881. p. 289.
  69. Carta de Malanje. 1:370 370, dsz.: 9º22'–9º48'; kh.: 16º10'–16º47'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 40.
  70. Carta do Duque de Bragança. 1:370 370, dsz.: 8º31'–9º10'; kh.: 16º06'–16º30'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 136.
  71. Fac-simile de uma folha do registo das observaçoes meteorologicas. In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 174.
  72. Carta de Pungo N'Dongo. 1:370 370, dsz.: 9º27'–9º52'; kh.: 15º33'–17º00'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 198.
  73. Carta de Capanda ao soa Dumba. 1:370 370, dsz.: 9º37'–9º52'; kh.: 14º80'–15º34'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 216.
  74. Curvas meteorologicas. In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 338.
  75. Carta magnetica. kb.: ~1:7 500 000, dsz.: 5º–16º; kh.: 12º20'–20º00'; In: Capelo – Ivens: De Benguela ás Terras de Iacca. Vol. II. 1881. p. 352.
  76. Carta da África Occidental Austro-Equatorial. Contento o Itinerario e Exploraçőes de Capello e Ivens 1877–1880. 1:1 481 480, dsz.: 4º–20º; kh.: 11º15'–24º50'; L'ithographi da Imprensa Nacional. Lisboa, 1881. (BNL: Sala de Cartografia: cc60R, cc61R, cc171, cc172, cc1870, 1884. – cc299, cc300)
  77. Map of South Equatorial Western Africa showing the Explorations of Capello and Ivens 1877–1880. dsz.: 9º20'–16º30'; kh.: 11º40'–20º20', London, Sampson Low Marson, Searle & Rivington, Edwd. Weller, lith., Red Lion Square. In: Capelo – Ivens: From Benguella to the Territory of Yacca. 1882.; 1969. Vol. I.
  78. Map of South Equatorial Western Africa showing the Explorations of Capello and Ivens 1877–1880. dsz.: 4º10'–10º10'; kh.: 11º40'–20º20'; London, Sampson Low Marson, Searle & Rivington. In: Capelo – Ivens: From Benguella to the Territory of Yacca. 1882. Vol. II.
  79. Carta do curso do Rio Zaire do Stanley-Pool ao Oceano. 1:410 000; Lisboa, 1883. (BNL: C.C.201R, C.C.340A)
  80. Übersichtkarte der Neuesten Forschungen im Aequatorialen West-Afrika. 1:5 000 000, ész.: 2º05' – dsz.: 11º05'; kh.: 8º30' – 27º00'; In: PGM 1883. Tafel 6.
  81. Serpa Pinto: Africa Oriental anno 1884. (BSGL: 146–A–18)
  82. Das gebiet der Internationalen Kongo-Gesselschaft. dsz.: 0º00'–6º25'; kh.: 8º50'–13º45'; In: PGM 1884. Tafel 12.
  83. Carta du Bassin du Congo. Dressée par le Dr. Richard Kiepert. 1:4 000 000, dsz.: 1º30'–13º30'; kh.: 8º25'–34º00'; Berlin, 1885. (BNL: Sala de Cartografia: cc529A, cc1590)
  84. Carta de Angola. 1:3 000 000, dsz.: 4º–19º; kh.: 11º–20º; Commissão de Cartographia, Lisboa, 1885. (BSGL: 2–D–2)
  85. Esboço da Africa Austral. Contendo o itinerario da travessia de Capello e Ivens e d'outros exploradores portuguezes por Antonio Augusto d'Oliveira. 1:12 500 000, ész.: 2º – dsz.: 35º; kh.: 7º–25º; Lisboa, 1885. (BSGL: 2–H–9)
  86. A Map of the Congo Basin and adjoining territories shewing the extent of the Congo Free State. 1:1 900 000; ész.: 10º – dsz.: 13º; kh.: 8º–22º; London, Sampson Low, Marston, Searle&Rivington. In: Stanley, H. M.: The Congo and the founding of its free state. 1885. Vol. I.
  87. A Map of the Congo Basin and adjoining territories shewing the extent of the Congo Free State. 1:1 900 000; ész.: 10º – dsz.: 13º; kh.: 22º–35º; London, Sampson Low, Marston, Searle&Rivington. In: Stanley, H. M.: The Congo and the founding of its free state. 1885. Vol. II.
  88. The River Congo from Banane to Boma and Boma to Vivi. kb.: ~1:200 000; dsz.: 6º4'36”; kh.: 12º17'00”; In: Stanley, H. M.: The Congo and the founding of its free state. 1885. Vol. I. p. 79.
  89. Sketch Map of Vivi Station and surrounding country by compass. kb.: ~1:43 000; In: Stanley, H. M.: The Congo and the founding of its free state. 1885. Vol. I. p. 140.
  90. A Sketch of Stanley Pool by compass. Sketch of river at the entrance to Staney Pool. 1:2 000 000; In: Stanley, H. M.: The Congo and the founding of its free state. 1885. Vol. I. p. 313.
  91. Afrika. Politische Übersicht. 1885. 1:25 000 000, ész.: 38º – dsz.: 34º; nyh.: 25º – kh.: 65º; In: PGM 1885. Tafel 8.
  92. Carta da Africa Meridional Portugueza. 1:6 000 000, dsz.: 2º–27º; kh.: 6º00'–44º20'; Carta color contendo o itinerário de vários exploradores. Commissão de Cartografia. Paris, 1886. (BNL: Sala de Cartografia: cc425A, cc1136)
  93. Originalkarte des Gebietes der Muschi-Congo im Portugiesischen West-Afrika. Nach eigenen Aufnahmen gereichnet von dr. Josef Chavenne. 1:400 000, dsz.: 5º40'–6º40'; kh.: 13º40'–15º10'; In: PGM 1886. Tafel 6.
  94. Originalkarte der Itinerar-Aufnahmen&Erkundigungen des Prem. Lieut. Curt von François. Mitglied der 2 Wissmannischen Forschungs Expedition. 1884–1885 im Stomgebiet des Kassei 16. Juni 1884. bis 17. Juli 1885. Nach den Original-Aufnahmen in Maßsstab von 1:400 000 reduzier auf den Maßsstab 1:2 000 000. dsz.: 2º20'–10º00'; kh.: 15º50'–25º00'; In: PGM 1886. Tafel 13.
  95. Die Nebenflüsse des Mitteren Congo Lulango, Tschuzapa, Mobanei u.a. 1:2 000 000, kh.: 16º50'–25º05'; ész.: 4º25'– dsz.: 3º15'; In: PGM 1886. Tafel 16.
  96. – Carta da Africa Meridional Portugueza (1886.). – O Mapa «Côr de Rosa» 1:6 000 000, Comissão de Cartografia, Imp. Nac., Lisboa, 1887. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo V. p. 352.)
  97. Die Portugiesische Expedition quer durch Südafrika, 1884&1885. Nach den Originalkarten von Capello&Ivens im Maßsstab 1:1 000 000, dsz.: 8º10'–21º25'; kh.: 12º–38º; In: PGM 1887. Tafel 3.
  98. Expedição Portugueza ao Muatianvua. Africa Austro-Equatorial. Parte da Região Occidental Portugueza. Contendo o itinerarios da Expedição e diversos caminhos percorridos pelos indigenos e os factos meteorologicos mais principaes observados durante a viagem 1881–1888. 1:400 000, dsz.: 7º–10º; kh.: 16º–24º; 1888. (BSGL: 7–B–8)
  99. Die Fortschritte der Afrikaforschung, 1788–1888. Von Alexander Supan. 1. 1788–1880. 1:60 000 000, ész.: 38º – dsz.: 38º; nyh.: 25º – kh.: 60º; In: PGM 1888. Tafel 10.
  100. Expedição Portugueza ao Muatianvua. Feito por Marques Perreira 2.° official do Ministerio da Marinha e Ultramar, segundo um plano completamente novo, principalmente na parte relativa dos ventos, estado do tempo, do céu, configuração das nuvens, etc. Lisboa, 1889. (BSGL: 6–E–17)
  101. Carta da Guiné Portugueza. Carta do Curso do Rio Zaire de Stanley-Pool ao Oceano, coordenado por Capello e Ivens. 1:500 000, ész.: 10º30'–13º00'; nyh.: 12º15'–17º00'; Lithographia Imprensa Nacional. Lisboa, 1889. (BNL: Sala de Cartografia: cc48R, cc1150, cc1151, cc1153)
  102. Contão das Pessőes Portuguesas da Africa Meridional segundo as convençőes celebradas em 1891. 1:6 000 000, dsz.: 2º–26º30'; kh.: 6º–44º20'; szelvényszám: 286. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  103. Carta de Angola. Comissão de Cartografia. 1:3 000 000, dsz.: 3º–19º; kh.: 6º–26º; 1892. szelvényszám: 284. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  104. Carta do região hidrografia entre o Cunene, Zambéze, Cassai, Cuanza. 1:3 000 000, dsz.: 11º–18°; kh.: 12º–24º; (BSGL: 2–D–11)
  105. Provincia d'Angola. Esboço figurativa da Região Cunene–Zambeze pelo Missionario Lecomte em 1893. (BSGL: 2–D–11–A)
  106. Karte der Politischen Eintheilung von Süd-Afrika. Zugleich zur überschicht der Verkehrsverhältnisse, Goldfelder & c. entworfen von Dr. B. Hassenstein. 1:10 000 000, dsz.: 7º30'–35º05'; kh.: 10º00'–45º00'; In: PGM 1896. Tafel 17.
  107. Estudos do planalto do Districto de Benguella. De „Silva Porto” (Bihé) a „Ferreira d'Almeida” (Mochico) por Alfredo Filippe de Andrade, 1896–1897. 1:1 000 000, dsz.: 12º mentén; kh.Gr.: 16º40'–21º20'; (BSGL 2–D–10)
  108. Carta de Angola. 1:3 000 000, dsz.: 3º00'–19º00'; kh.: 8º00'–25º10'; Commissão de Cartographia. Lisboa, 1900. (BNL: Sala de Cartografia: cc59A)
  109. Mappa de Portugal Ultramarino províncias de Angola e Moçambique. 1:15 000 000 – 1:16 000 000, 1902. (BNL Sala de Cartografia: cc1069A)
  110. Africa Occidental Portugueza. Esboço Chorographico da Provincia d'Angola. 1:1 000 000,
Folha N.°8 – Huila: dsz.: 14°30'–18°00'; kh.: 12°50'–17°00';
Folha N.°15 – Moxico: dsz.: 11°00'–14°30'; kh.: 21°05'–21°15';
Folha N.°7 – Benguella: dsz.: 11°00'–14°30'; kh.: 12°50'–17°00';
Folha N.°11 – Bihé e Moxico: dsz.: 11°00'–14°30'; kh.: 17°00'–21°10';
Lisboa, Ministerio da Marinha e Ultramar, Commissão de Cartographia. 1906. (BSGL: 2–D–1)
  1. Esboço do Districto da Huilla. 1:2 500 000, dsz.: 13º40'–18º50'; kh.: 11º00'–25º20'; (BSGL: 2–D–5)
  2. Campanha do Bailundo. 1:1 000 000, 19… (BNL: Sala de Cartografia: cc522A)
  3. Angola Folha N.°2. 1:1 500 000, dsz.: 4º–12º; kh.: 18º–25º; szelvényszám: 24/2. Ministerio das colonias – Comissão de cartrographia. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  4. Angola Folha N.°3. 1:1 500 000, dsz.: 11º–19º; kh.: 11º–18º. szelvényszám: 231. Ministerio das colonias – Comissão de cartrographia. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  5. Angola Folha N.°4. 1:1 500 000, dsz.: 11º–12º; kh.: 18º–25º. Ministerio das colonias – Comissão de cartrographia. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  6. Mossamedes – Sá da Bandeira. Carta do Sul de Angola. 1:500 000, dsz.: 13º10'–17º30'; kh.: 11º–13º40'. szelvényszám: 212. Ministerio das colonias – Comissão de cartrographia. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  7. Esboço Geographico da Parte Central do Planalto de Benguella. 1:500 000, dsz.: 11º30'–13º30'; kh.: 15º15'–18º30'; Companhia do Caminho de Ferro de Benguella. Lisboa, 1913. (BNL: Sala de Cartografia: cc401A)
  8. Mappa traçada pelo Escritorio Technico da Companhia de Diamantes de Angola com a colaboração da Société Internationale Forestière et Minière du Congo. 1:500 000, Institut cartographie militaire. 1924. (BSGL: 2–D–16)
  9. Carta de Angola. Folha N.º1. 1:1 500 000, 1928. (BNL: Sala de Cartografia: cc490A)
  10. Carta de Angola.
Folha N.º1. 1:1 500 000, dsz.: 4°00'–11°40'; kh.: 11°30'–18°00';
Folha N.º2. dsz.: 4°00'–11°40'; kh.: 18°00'–24°40';
Folha N.º3. dsz.: 11°40'–19°00'; kh.: 11°30'–18°00';
Folha N.º4. dsz.: 11°40'–19°00'; kh.: 18°00'–24°40';
Ministerio das Colonias, Junta das Missőes Geográficos e de Investigaçőes Coloniais. Lisboa, 1935. (BNL: Sala de Cartografia: cc487A, cc19792–4)
  1. Carta de Angola. Folha N.º1. 1:1 500 000, szelvényszám: 225. Ministerio das Colonias, Junta das Missőes Geográficas e de Investigacőes Clonias. Luanda, 1935. (Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo)
  2. Magyar László utazásainak átnézeti térképe. kb.: ~1:7 143 000, dsz.: 5–19 ; kh.: 10–26 ; Razolta: Dr. Irmédi-Molnár László, tervezte: Dr. Thirring Gusztáv. In: Thirring, G.: Magyar László élete. 1937.
  3. Magyar László útvonalai Dél-Afrikában. dsz.: 4º–22º; kh.: 12º–34º; In: Halász, Gy.: Öt világrész magyar vándorai. Magyar László. 1936. (OSZK: Általános olvasóterem – szabadpolc: IV. 91.51.)
  4. – Esboço das Principais viagens de penetração e exploração do continente Africano Feitas pelos portugueses no século XIX. (Utalás: História da Expansão Portuguesa no Mundo. 1940. Vol. III. Capítulo IV. p. 332.)
  5. – Carta de Angola (em 4 folhas) por J. Pereira Dias. 1:1 000 000, Junta das Missőes Geográficos e de Investigaçőes do Ultrmar. Lisboa, 1958 e 1964. (BNL: Sala de Cartografia: cc487A, c19792–4)
  6. Carta de Angola. 1:2 000 000, Ministério do Ultramar, Junta de Investigaçőes do Ultramar, Missão Geográfico de Angola. 1966. (BSGL: 1–P–3)
  7. Carta Rodoviária – turistica. 1:2 000 000, dsz.: 4º–8º; kh.: 11º45'–24º00'; Centro Informação e Turismo Angola, Sociedade Publicitária de Angola. Luanda, 1967., 1971. (BNL: Sala de Cartografia: cc747R, cc748R, cc749R)
  8. Map of the routes taken by Oswell, (William Cotton,) and Vandon on 1845 and 1846. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 27.
  9. Tropical South Africa, showing the exploration of Major Serpa Pinto from 1877 to 1879. dsz.: 10º00'–30º00'; kh.: 9º30'–38º30'; Philadelphia, J. B. Lieppincott & Co. In: Serpa, P.: How I crossed Africa. 1971.
  10. Carta de Angola. 1:2 000 000, dsz.: 4º00'–18º30'; kh.: 11º00'–25º00'; Junta de Investigaçőes do Ultramar, Centro de Geografia do Ultramar. 1973. (BNL: cc740R, cc741R; BSGL: Catalogue da Cartografia: 7-B-17)
  11. Oswell, (William Cotton,) Map showing Lake Ngami. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 40.
  12. A map showing the Zambezi from Seketelu's town in the South to the Lobal country in the north. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 72.
  13. Magyar's travels from 1844, when he left Trieste, until 1849, when he went into the service of King Trudodat of Calabar. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 82.
  14. A map of Magyar's travels in Central Africa between 1850 and 1855. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 94.
  15. The Map of South Africa according to the latest discoveries. Pest, 1857. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 122.
  16. Landscape of Southern Africa between 8  and 15  southern lattitude and 11  and 19  eastern longitude. Drawn by László Magyar. 1857. Bold lines show of Magyar's travels (on land). (ld. DÉL-AFRIKA FÖLDKÉPE a déli szél. 8- és 15-dik s...) In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 135.
  17. Part of Livingstone's map of the Zambezi area. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 183.
  18. Notes and sketch map from Livingstone's diary of the area and Lakes Bengevolo and Moero. In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. p. 199.
  19. – Approximate location of some tribes in mid-19th century. Some main route: Livingstone, Magyar, Oswald, Stanley. kb.: ~1:20 000 000. dsz.: 0°–35°; kh.: 8°–43°; In: Listowel, J.: The other Livingstone. 1974. Belső borító.
  20. Localização dos topónimos e etnónimos referidos no texto. In: Santos, Maria Emília: Perspectiva do comércio sertanejo do Bié na segunda metade do século XIX. 1981. p. 17.
  21. Angola, exploraçőes. Comparação entre o mappa explicativo da memoria britannica, o mappa do memorandum Goold Adams e a carta da viagem de Capello e Ivens. 1:2 000 000, dsz.: 10º–19º; kh.: 17º–25º; Commissão de Cartografia, Lisboa, én. (BNL: Sala de Cartografia: cc64A)

Rövidítések (Siglas):
  1. Porbase: www.sirius.bn.pt
  2. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
  3. Biblioteca Nacional Lisboa
  4. Biblioteca Pública Municipal do Porto
  5. Biblioteca da Sociedade de Geografia de Lisboa
  6. DARMAD: Direcção Regional dos Assuntos Culturais – Biblioteca de Documentação Contemporãnea
  7. Egyetemi Könyvtár
  8. Escuéla Secundária de Santa Maria Maior, Viana do Castelo
  9. FCGBG: Fundação Galouse Gulbenkian – Biblioteca Geral de Arte
  10. FSZEK: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára
  11. Országos Széchényi Könyvtár
  12. Petermann's Geographische Mittheilungen
  13. Universidade do Coimbra – Biblioteca Geral
  14. UCJPII: Universidade Católica – Biblioteca João Paulo II.
  15. Universidade de Coimbra – Faculdade de Letras
  16. UCMIG: Universidade de Coimbra – Departamento de Ciências da Terra (Ex-Museu e Lab. Mineral Geológico)
  17. Universidade do Minho – Serviço de Documentação
  18. Universidade de Lisboa – Faculdade de Letras
  19. Universidade de Lisboa – Serviço de Documentação
  20. Universidade do Porto – Faculdade de Letras
Vissza