1.4. A felhasznált adatok mérése és számítása
1.4.1. A csapadékadatok észlelése Magyarországon (Stelczer K., 2000)
Az országban a csapadékadatok rendszeres észlelése már 1782-ben megkezdődött. Ma
az országos hálózatban lévő állomások száma 834 db (ezek az OMSZ kezelésében vannak), ezen kívül a vízügyi igazgatóságok 90 db üzemi állomást működtetnek. Ez átlagosan 100,6 km2/állomás sűrűséget jelent. Az észlelés pontossága megkívánja, hogy a magasság növekedésével az állomások sűrűsége egyre nagyobb legyen.
Észlelés az OMSZ állomásain a Meteorológiai Világszervezet ajánlása alapján
naponta egyszer, kétszer, négyszer vagy nyolcszor van, és a csapadékadatok továbbítása URH rendszerrel, telexvonalon, táviratban, telefonon vagy radarral történik. A beérkezett adatok feldolgozásának első lépéseként ellenőrzik azokat, vagyis kiszűrik a durva hibákat. Az így kapott eredményt tovább feldolgozzák, illetve adattárba helyezik. Ilyen adattárak az Országos Vízjelző Szolgálatnál az INFOBOX, a VITUKI-ban a HYDROINFORM, a Vízrajzi Évkönyv, az OMSZ kiadásában a Magyarország Éghajlati Atlasza vagy a VITUKI kiadásában a Hóviszonyok a Duna vízgyűjtő területén. A csapadékadatok további feldolgozásához el kell
végezni a matematikai statisztika alapfeltételeinek megfelelően a függetlenségi és a reprezentativitási vizsgálatokat. Csak a megfelelő matematikai statisztika teljesülése esetén szabad az adatokat felhasználni. Ezután meg lehet határozni a pontbeli mérések jellemző mennyiségeit: a csapadékösszeget és -időtartamot, a csapadék intenzitását, a csapadék gyakoriságát és a valószínű legnagyobb csapadékot, illetve a csapadék területi eloszlását.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!