BEVEZETÉS
Diplomamunkám témájának megválasztásakor fontos szempont volt számomra, hogy
a térképészet mellett jelentős szerepet kapjon a hidrológia. Ennek oka, hogy idén elvégeztem a hidrológus szakirányt, és rendkívül érdekel a természettudományoknak ezen területe is. Az már csak külön csemege volt, hogy a témából adódóan geológiával is kellett foglalkoznom.
A diplomamunka elkészítésének célja volt, hogy lineáris becslési eljárással –
krigeléssel – tematikus térképeket készítsünk hidrológiai és hidrogeológiai paraméterekre.
Háromfajta adattal dolgoztunk: csapadék – ezen belül napi, havi és éves –, beszivárgás és karsztvízszintadatokkal. A térképkészítéshez három programcsomagot használtunk: a Surfer 6.0-t, a Surfer 7.0-t és az S-Plus 2000-t. Ezért további célként fogalmazódott meg a programok egymással való összehasonlítása. Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak a Surfer 6.0-t hasonlítjuk össze az S-Plusszal, de miután már belekezdtünk a munkába, a hazai piacon is megjelent a Surfer 7.0-s verziója.
Az elérendő célok közé tartozott még annak vizsgálata, hogy érdemes-e kézzel
szerkeszteni az éves karsztvízszinttérképeket, ha rendelkezésünkre állnak a fenti szoftverek, illetve a matematikai eljárás. Ily módon kérdés, hogy a digitális úton szerkesztett térképek elegendő pontosságúak-e ahhoz, hogy egyéb programok bemenő adataiként szerepeltessük őket.
Végül választ kerestünk arra a kérdésre is, hogy elegendő-e az az adatmennyiség,
amiből a beszivárgás-számítást végzik a Dunántúli-középhegység területére.
A dolgozat felépítését tehát két irányelv határozta meg:
- A fent említett programok összehasonlítása a feldolgozott adatok tükrében.
- A feldolgozott adatok által meghatározott tematika, nevezetesen, hogy a dolgozat struktúrája követi azt a hidrológiai folyamatot, amelyben a csapadékvíz a felszín alá beszivárog, és ott karsztvízként tározódik.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!