Tanszéki oktatók (Gede Mátyás, Gercsák Gábor, Márton Mátyás), doktorandusz (Mészáros János) és egykori (Mészáros Evelin), valamint jelenlegi hallgatóink (Szabó Miklós, Ungvári Zsuzsanna, Zubán Diána) közreműködésével befejeződött egy magyar–szlovák térinformatikai projekt, a "Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén". A közös munka része volt egy átfogóbb, "Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013" kezdeményezésnek.
A projektet megvalósító konzorcium tagjai az alábbiak voltak: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest (vezető partner, a pályázat benyújtója); Technická universita vo Zvolene, Fakulta ekológie a environmentalistiky, Katedra UNESCO pre trvaloudržateľný rozvoj a ekologické vedomie, Zólyom; Cholnoky Jenő Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Központ Kht., Budapest, valamint Slovenskej akadémie vied, Ústav krajinnej ekológie, Pozsony.
A projekt az Ipoly folyó teljes vízgyűjtőterületét elemzi. A környezet jelenlegi állapotának vizsgálatából indul ki, és az adatokat összeveti a folyószabályozásokat megelőző időszaktól kezdődően a térképi, meteorológiai és vízjárási információkkal, és természetesen figyelembe veszi a történelmi korok társadalmának hatásait. Tudományos megalapozottságú, hosszú távú prognózist ad a területen folytatható mezőgazdasági, ipari és szolgáltatói fejlesztési lehetőségekről és korlátokról. Fontos elv, hogy biztosítsa a környezeti elemek jelenlegi állapotának megtartását és védelmét, illetve lehetőség szerint befolyásolja a környezeti állapot tervszerű javítását, a minél természet közelibb állapot helyreállítását. Ezt a célt szolgálta a résztvevők sokoldalú szakmai háttere: biológus, geofizikus, hidrológus, informatikus, meteorológus, térképész stb.
Annak a felismerése, hogy az azonos térben végbemenő folyamatok közötti kapcsolatot használjuk fel a környezetvédelmi döntések vizsgálatához, nem új, hiszen már 1993-ban megszületett „A Ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői” c. tematikus atlasz a Térképtudományi Tanszék és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség közös munkájaként (http://lazarus.elte.hu/hun/buszke/rackeve/eloszo.htm).
Egy terület környezeti folyamatainak megértéséhez, egy esetleges beavatkozás jövőbeni hatásainak előrejelzéséhez elengedhetetlen az adott területen lezajlott múltbeli változások minél pontosabb ismerete. Ettől a felismeréstől vezérelve készült el a "Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén" projekt részeként az Ipoly vízgyűjtőterületének történeti kartográfiai feldolgozása. A munka célja az volt, hogy minél több időpontra álljanak rendelkezésre olyan tematikus geoinformatikai adatok, mint a felszínborítottság, az állandóan vagy időszakosan vízzel fedett területek. Ezek segítségével feltárhatók azok a (természetes és antropogén) folyamatok és összefüggések, melyek a mai állapot kialakulásához vezettek.
Az Ipoly-projekt nagy kihívása volt a még vetület nélkül készített korai topográfiai térképművek beépítése a rendszerbe, illetve a katonai térkép információinak értelmezése és transzformálása annak érdekében, hogy a mai igényeink szerinti környezeti rendszer harmonizált adatrétegeit is ki lehessen ezekből alakítani. A projektben közreműködő Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai Márton Mátyás irányításával elkészítették a XVIII. és XIX. századi katonai felmérések térképeinek georeferálását. Ehhez az ismert és rögzített környezeti alapállapothoz viszonyíthatók a társadalom által generált hatások és a környezeti állapotjellemzőkben bekövetkezett változások.
A munka során feldolgoztuk az elmúlt több mint 300 év során készült különböző katonai felmérések térképeinek a területre eső részeit. Az egyes térképsorozatok a következők voltak:
Míg az első három felmérés térképei az egész vízgyűjtő területet lefedik, a későbbi térképek csak a magyarországi és esetleg a határ menti szelvényekre eső (cseh)szlovákiai területeket ábrázolják. Ez alól kivétel az 1940–1944-es sorozat, amikor átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott az egész terület. Sajnálatos módon azonban ezen felmérés során nem készült el az Ipoly-vízgyűjtőt ábrázoló összes szelvény.
Az első feladat a különböző felmérések szelvényeinek georeferálása és egymáshoz illesztése volt. A II. és a III. katonai felmérés esetében a georeferálást már nem kellett elvégeznünk, hiszen felhasználtuk az Arcanum által DVD-n kiadott, georeferált anyagot. A felmérések egymáshoz illesztése a munka fontos mozzanata volt, hiszen a korabeli felvételi pontatlanságok miatt a különböző felmérések térképi tartalmát összevetve jelentős helyzeti eltéréseket tapasztalhattunk. Az illesztésnél időben visszafelé haladtunk: minden felmérést az utána következőhöz igazítottunk. Az 1953–1959-es felmérést a mai térképekkel összevetve nem tapasztaltunk korrigálandó eltérést, és szerencsére egészen a II. katonai felmérésig eljutottunk úgy, hogy csak az egész térképet érintő kisebb, egységes eltolásokat kellett alkalmaznunk. Ezek a hibák alighanem a különböző alapfelületek közti átmenetre alkalmazott transzformációk paramétereinek pontatlanságaiból adódtak.
Az I. katonai felmérésnél már egész más volt a helyzet. Itt jelentősek a térképszelvényeken belüli relatív hibák, azaz a térképi tartalom sok helyen akkor sincs jó helyen, ha a szelvény sarokpontjai pontosan vannak elhelyezve. Emiatt ebben az esetben először elkészítettünk egy nagy képet az egymáshoz illesztett szelvényekből. Ezután ezen a képen kerestünk illesztőpontként használható objektumokat, amelyek a II. felmérés térképein is azonosíthatók. Összesen több mint 800 olyan pontot sikerült meghatározni, amelyek feltételezhetően ugyanazon a helyen maradtak huzamosabb ideig (pl. templomok, hidak). Ezeknek a létesítményeknek a segítségével illesztettük az első katonai felmérést a másodikhoz.
A tanszéki közreműködőkre számos egyéb fontos szakmai feladat hárult:
A projekt megvalósítása több személyes találkozót igényelt. Így pl. 2009. augusztus 18-án Gercsák Gábor és Márton Mátyás a tanszék képviseletében részt vett a projekt szakmai programegyeztetésén, Selmecbányán. 2010. június 3-án a magyar résztvevők programegyeztető megbeszélést folytattak az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, majd 2010. június 17-én egy tanszéki bemutatóra és a mintaterületi feldolgozás átadására került sor (a II. katonai felmérés és a gyorshelyesbítés Balassagyarmat körüli szelvényeinek georeferált rendszerbe illesztése). 2010. augusztus 30-án Gercsák Gábor vett részt a Révkomáromban rendezett ülésen. A projekt végéhez közeledve, a 2010. szeptember 22–24. között megtartott szakmai konferencia helyszíne a határhoz közeli Gyűgy volt, társfinanszírozó az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az ötvenfős rendezvény résztvevőinek többsége magyarországi intézményekből érkezett. A nyelvhasználat nem okozott gondot: mindenki anyanyelvén adott elő, és a tolmácsok fordítottak. (A kötetlen beszélgetések közben azonban fel-felhangzottak angol és német mondatok is.)
A projekt honlapja: www.ipoly.eu
A projektet lezáró dokumentáció megtekinthető: http://www.cholnokykht.hu/images/stories/Ipoly_projekt_zarodokumentacio.pdf.