Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén

Tanszéki oktatók (Gede Mátyás, Gercsák Gábor, Márton Mátyás), doktorandusz (Mészáros János) és egykori (Mészáros Evelin), valamint jelenlegi hallgatóink (Szabó Miklós, Ungvári Zsuzsanna, Zubán Diána) közreműködésével befejeződött egy magyar–szlovák térinformatikai projekt, a "Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén". A közös munka része volt egy átfogóbb, "Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013" kezdeményezésnek.

A projektet megvalósító konzorcium tagjai az alábbiak voltak: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest (vezető partner, a pályázat benyújtója); Technická universita vo Zvolene, Fakulta ekológie a environmentalistiky, Katedra UNESCO pre trvaloudržateľný rozvoj a ekologické vedomie, Zólyom; Cholnoky Jenő Környezetgazdálkodási Dokumentációs és Kutatási Központ Kht., Budapest, valamint Slovenskej akadémie vied, Ústav krajinnej ekológie, Pozsony.

A projekt az Ipoly folyó teljes vízgyűjtőterületét elemzi. A környezet jelenlegi állapotának vizsgálatából indul ki, és az adatokat összeveti a folyószabályozásokat megelőző időszaktól kezdődően a térképi, meteorológiai és vízjárási információkkal, és természetesen figyelembe veszi a történelmi korok társadalmának hatásait. Tudományos megalapozottságú, hosszú távú prognózist ad a területen folytatható mezőgazdasági, ipari és szolgáltatói fejlesztési lehetőségekről és korlátokról. Fontos elv, hogy biztosítsa a környezeti elemek jelenlegi állapotának megtartását és védelmét, illetve lehetőség szerint befolyásolja a környezeti állapot tervszerű javítását, a minél természet közelibb állapot helyreállítását. Ezt a célt szolgálta a résztvevők sokoldalú szakmai háttere: biológus, geofizikus, hidrológus, informatikus, meteorológus, térképész stb.

Annak a felismerése, hogy az azonos térben végbemenő folyamatok közötti kapcsolatot használjuk fel a környezetvédelmi döntések vizsgálatához, nem új, hiszen már 1993-ban megszületett „A Ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői” c. tematikus atlasz a Térképtudományi Tanszék és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség közös munkájaként (http://lazarus.elte.hu/hun/buszke/rackeve/eloszo.htm).

Egy terület környezeti folyamatainak megértéséhez, egy esetleges beavatkozás jövőbeni hatásainak előrejelzéséhez elengedhetetlen az adott területen lezajlott múltbeli változások minél pontosabb ismerete. Ettől a felismeréstől vezérelve készült el a "Térinformatikai alapú egységes környezeti monitoring kialakítása az Ipoly vízgyűjtő területén" projekt részeként az Ipoly vízgyűjtőterületének történeti kartográfiai feldolgozása. A munka célja az volt, hogy minél több időpontra álljanak rendelkezésre olyan tematikus geoinformatikai adatok, mint a felszínborítottság, az állandóan vagy időszakosan vízzel fedett területek. Ezek segítségével feltárhatók azok a (természetes és antropogén) folyamatok és összefüggések, melyek a mai állapot kialakulásához vezettek.

Az Ipoly-projekt nagy kihívása volt a még vetület nélkül készített korai topográfiai térképművek beépítése a rendszerbe, illetve a katonai térkép információinak értelmezése és transzformálása annak érdekében, hogy a mai igényeink szerinti környezeti rendszer harmonizált adatrétegeit is ki lehessen ezekből alakítani. A projektben közreműködő Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai Márton Mátyás irányításával elkészítették a XVIII. és XIX. századi katonai felmérések térképeinek georeferálását. Ehhez az ismert és rögzített környezeti alapállapothoz viszonyíthatók a társadalom által generált hatások és a környezeti állapotjellemzőkben bekövetkezett változások.

A munka során feldolgoztuk az elmúlt több mint 300 év során készült különböző katonai felmérések térképeinek a területre eső részeit. Az egyes térképsorozatok a következők voltak:

Míg az első három felmérés térképei az egész vízgyűjtő területet lefedik, a későbbi térképek csak a magyarországi és esetleg a határ menti szelvényekre eső (cseh)szlovákiai területeket ábrázolják. Ez alól kivétel az 1940–1944-es sorozat, amikor átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott az egész terület. Sajnálatos módon azonban ezen felmérés során nem készült el az Ipoly-vízgyűjtőt ábrázoló összes szelvény.

Az első feladat a különböző felmérések szelvényeinek georeferálása és egymáshoz illesztése volt. A II. és a III. katonai felmérés esetében a georeferálást már nem kellett elvégeznünk, hiszen felhasználtuk az Arcanum által DVD-n kiadott, georeferált anyagot. A felmérések egymáshoz illesztése a munka fontos mozzanata volt, hiszen a korabeli felvételi pontatlanságok miatt a különböző felmérések térképi tartalmát összevetve jelentős helyzeti eltéréseket tapasztalhattunk. Az illesztésnél időben visszafelé haladtunk: minden felmérést az utána következőhöz igazítottunk. Az 1953–1959-es felmérést a mai térképekkel összevetve nem tapasztaltunk korrigálandó eltérést, és szerencsére egészen a II. katonai felmérésig eljutottunk úgy, hogy csak az egész térképet érintő kisebb, egységes eltolásokat kellett alkalmaznunk. Ezek a hibák alighanem a különböző alapfelületek közti átmenetre alkalmazott transzformációk paramétereinek pontatlanságaiból adódtak.

Az I. katonai felmérésnél már egész más volt a helyzet. Itt jelentősek a térképszelvényeken belüli relatív hibák, azaz a térképi tartalom sok helyen akkor sincs jó helyen, ha a szelvény sarokpontjai pontosan vannak elhelyezve. Emiatt ebben az esetben először elkészítettünk egy nagy képet az egymáshoz illesztett szelvényekből. Ezután ezen a képen kerestünk illesztőpontként használható objektumokat, amelyek a II. felmérés térképein is azonosíthatók. Összesen több mint 800 olyan pontot sikerült meghatározni, amelyek feltételezhetően ugyanazon a helyen maradtak huzamosabb ideig (pl. templomok, hidak). Ezeknek a létesítményeknek a segítségével illesztettük az első katonai felmérést a másodikhoz.

A tanszéki közreműködőkre számos egyéb fontos szakmai feladat hárult:

A projekt megvalósítása több személyes találkozót igényelt. Így pl. 2009. augusztus 18-án Gercsák Gábor és Márton Mátyás a tanszék képviseletében részt vett a projekt szakmai programegyeztetésén, Selmecbányán. 2010. június 3-án a magyar résztvevők programegyeztető megbeszélést folytattak az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, majd 2010. június 17-én egy tanszéki bemutatóra és a mintaterületi feldolgozás átadására került sor (a II. katonai felmérés és a gyorshelyesbítés Balassagyarmat körüli szelvényeinek georeferált rendszerbe illesztése). 2010. augusztus 30-án Gercsák Gábor vett részt a Révkomáromban rendezett ülésen. A projekt végéhez közeledve, a 2010. szeptember 22–24. között megtartott szakmai konferencia helyszíne a határhoz közeli Gyűgy volt, társfinanszírozó az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az ötvenfős rendezvény résztvevőinek többsége magyarországi intézményekből érkezett. A nyelvhasználat nem okozott gondot: mindenki anyanyelvén adott elő, és a tolmácsok fordítottak. (A kötetlen beszélgetések közben azonban fel-felhangzottak angol és német mondatok is.)

A projekt honlapja: www.ipoly.eu
A projektet lezáró dokumentáció megtekinthető: http://www.cholnokykht.hu/images/stories/Ipoly_projekt_zarodokumentacio.pdf.