Vissza
!A II. katonai felmérés
(1806-1869) felvételi szelvényei
Magyarország politikai
térképe kb. 1910
Tallián Ferenc: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
közigazgatási térképe. Budapest, 1930 után (csak
böngészéshez! kb.1,1 Mb!)
| Ptolemaiosz, Klaudiosz:
Tabula Quinta
Bologna, 1477 (kb. i.sz. 150)  |
Az ókori geográfia és térképészet összefoglaló munkáját, Ptolemaiosz Geográfiáját a XV. század elején fordították latinra. A kéziratos másolatok közül különösen jelentősek Nicolaus Germanus kozmográfus firenzei kódexei. A nyomtatás felfedezése után hamarosan kiadták az ókori munkát, a térképeket az első kiadásban, amely Bolognában 1477-ben jelent meg, rézlemezről nyomtatták. Az ősnyomtatvány készítői gyakorlatlanok voltak, ezért tábláikon még sok a hiba, elírás. A térkép a Római Birodalomnak a mai Dunántúlon fekvő Pannonia provinciáit mutatja. A Duna és a Tisza közén a felirat (Iasiges metanastes) a Jazigok földjét jelöli. |
| Lazarus: Tabula Hungarie ad quatuor latera…
Ingolstadt, 1528  |
A Lázár-térképként ismert, korát megelőző, világszínvonalú alkotás a modern európai térképészet mérföldköve. Szerzőjéről csak annyit tudunk, hogy tapasztalt magyar férfi volt, aki secretariusként, azaz titkárként dolgozhatott Bakócz Tamás esztergomi érsek kancelláriáján. Az 1528-as nyomtatott kiadás álló formátumú, plakátméretű lap, amely első pillantásra furcsa ábrázolás. Ennek legfőbb oka, hogy - a kereten megírt égtájak ellenére - a Duna átlós irányban, a lap közepén folyik keresztül, és ennek megfelelően a térképi tartalom is elfordul-ferdül. Magyarország első ország-térképének nagyjából a közepén található “Ungaria”
felett balra olvasható Czeglet neve és a tornyos város jel. Tovább
északra a kettős kék vonallal jelölt folyón (Zagyva) innen egymás mellett
bukkanhatunk a Megier (Tápiógyörgye) és Zele (Tápiószele)
nevekre. Tőlük balra Kata (Nagykáta (?)), alatta Setzy
(Tápiószecső)és
Pand
(Pánd) olvasható, az utóbbit várra emlékeztető képecske mutatja, amelyből
bástya magasodik ki. Nem azonosítható pontosan, hogy a Káta-család birtokán
található telpülések közül melyiket jelöli a térkép.
|
| Lazius, Wolfgang : Regni Hungariae Descriptio
vera...
Bécs, 1556 (1552) részlet  |
A neves osztrák humanista, Wolfgang Lazius udvari történészként is
érdeklődött a térképészet iránt. 1541-ben katonaorvosként maga is megfordult
a Dunántúlon, ekkor is tapasztalhatta a korabeli ábrázolások fogyatékosságait.
1552-re készítette el térképét, amit azután Bécsben adtak ki. Lazius elsősorban
Lázár térképét kívánta javítani, ez azonban nem nagyon sikerült neki. Elegendő
a Duna folyásirányát szemügyre venni, hogy lássuk, mennyire nem.
A Balaton ábrázolásánál a Tihanyi-félsziget nála a déli partra került! Innen tudhatjuk például, hogy azok a térképek, amelyeken ezt a hibát találjuk Laziust másolták. Lazius térképének jobb alsó szegletében felsorolta mindazokat a magyar közreműködőket, akik segítették munkájában. Ugyanitt a főként német anyanyelvűek számára megadta a magyar nevek kiejtésénék néhány alapelvét is. A Tápió-vidék a Zagyvától (Zagyva fl.(uvis)) délre, csupán néhány település ábrázolásával van jelen. Ennek egyik oka lehet a nagyméretű koszorúban elhelyezkedő ajánlás, amely sok helyet foglal el. Selle ezért északabbra, míg Ysmegyer délebre tolódott. Katha egészen Turáig (Thura) vándorolt. Ozlar alatt délre Pand nagyobb telpüléseket, vásáros helyeket megillető jelet kapott. |
| Ortelius, Abraham: Hungariae descriptio,
Wolfgango Lazio auct. …
Antwerpen, 1570  |
A világ első modern atlaszában, Ortelius munkájában jelent meg Wolfgang Lazius nagy Magyarország-térképének kisebbített és átszerkesztett változata. Mintegy ötven kiadása ismeretes, amelyek a hátoldalon található leírás nyelvében és a térképrajzban is enyhén különböznek. A nagyszámú nyomat lehúzása miatt a rézlemez gyorsan használódott, ezért 1580 körül az egész lapot újrametszették. A Kiskunságot (Cumanoru(m) Campus) díszítő két bors ökröcskét északról övezik a Tápió-mente települései. A Katna és Kana a hasonló nevű Káta (esetleg Katha) és Káva azonosítása körüli bizonytalanságot mutatják. Pand, Ozlar, Selle és Ysmigter hasonlóan többé-kevésbé azonosíthatóak (Pánd, Oszlár, Tápiószele, Tápiógyörgye) |
| Witt, Frederic
de: Regnum Hungaria…
Amszterdam, 1680 után részlet  |
A holland kiadó hazánkat ábrázoló szép térképe a török elleni háborúkban szenvedő és részekre szakadt Magyar Királyság vármegyéit először mutatja be a teljességre törekedve. A lap jobb alsó sarkában látható címmező körüli angyalkák a keresztények (és Habsburgok) győzelmét és a török hatalom bukását jelképezik. A térkép tartalmi érdekessége a magyar Alföldön, így Pest megyében is sorakozó magas hegyek látványa. A tévedés forrása egy korábbi munka, Martin Stier térképe (Bécs, 1664). A Tápió hiányában Kata a Zagyva mellé került, Pándot jelöli a Pancti felirat. |
| Mikoviny Sámuel: Mappa Districtus Iazygum…
Kézirat, 1731  |
A Hadtörténeti Intézet Térképtárában taláható szép térképlap a magyar térképészet megújítójának 1731-ben készült munkája. Ekkor a Jász-kun kerület gazdát cserélt, és ezért bízta meg a császári udvar Mikovinyt a mérnöki felméréssel. A térkép ugyan elsősorban a Jászság kitűnő ábrázolása, de az ezzel a területtel határos Tápió-vidék egy része is kitűnően tanulmányozható rajta. Mivel Mikoviny térképeit igen szigorú, a korban korszerű mérésekre alapozva rajzolta meg, munkája a valóság tükre. Jászberényben például 1731. április 30-án és május 8-án végzett csillagászati méréseket nagy kvadránsával a földrajzi koordináták meghatározához!. A lap közepén kígyózó Zagyvától délre találjuk a Tápiót (Tapjo fl.), a kettő között a Hajta tűnik fel, amely azonban egy lápos-tavas foltban végződik Jászberény határában. A “káták” közül a térképen megtaláljuk a kicsiny Tamáskátát és Boldogkátát, a nagyobb Szentlőrinckátát (Sz. Lorentz káta) Szentmártonkátát (Sz. Mártonykáta) és Nagykátát, Egreskáta azonban hiányzik. Tápiószentmárton és Szele már inkább csak kiegészíti a képet a Tápió mentén, hiszen utóbbi például már a déli partra került. A térképlap bal alsó szegletében egy művészi kompozícó veszi körül a címfeliratot. Látjuk a térképész néhány eszközét, a távcsövet, körzőt, iránytűt, léptékvonalzót. Mellettük békésen pipázó magyar pásztor és bóbiskoló kutyája Jászberény városának határában. |
Balla Antal: Mappa specialissima…Regni
Hungariae Comitatuum Pesth Pilis et Solth…Bécs, 1793 északi fele
 |
Balla Antal a kitűnő vármegyei mérnök előbb uradalmi felmérőként dolgozott. 1777-től 1812-ig volt Pest vármegye mérnöke. Számos nagyszabású munkában vett részt, térképet készített Pestről és Szegedről, javasolta egy állandó Duna-híd megépítését. Elkészítette a Dunát a Tiszával összekötő csatorna tervét is, amelyet láthatunk például Karacs Ferenc térképén. Balla Antal hatalmas méretű munkája a hosszú folyamat után 1659-re egyesült három vármegyét ábrázolja. A vármegye címere a kettős farkú oroszlánnal a címfelirat bal oldalán látható. A körülötte elhelyezett allegorikus alakok a megszemélyesített Duna (Danubius) és (Tibiscus) Tisza közti terület gazdagságát jelképezik. A Káta-nemzetség birtoka a XV. század elejéig Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. 1455-ben azonban V. László király a birtokosok kérésére a területet áthelyezte Pest vármegyéhez. Újszász tulajdonosai 1462-ben követték a példát. A térképen Nagy Káta mezőváros (oppidium). Tamáskáta, Boldogkáta és Egreskáta a térképen puszta (proedium), ahol a korábbi települések nyomait romok (rudera) jelölik. A hatalmas területet (északon Váctól délre, Szegedig) bemutató térkép magyarázatai a kor legkorszerűbb méréseire utalnak, külön említik Hell Miksa, Josef Liesganig és Mikoviny Sámul nevét. Balla alaposságát mutatja a felirat, amely szerint az egyesült vármegyék határvonalát (eredetileg) zölddel, a Jászságét és a Kunságokét vörössel kellett színezni! |
| Görög Demeter: : Pest,
Pilis, és Solt törvényesen egyesült Vármegyék A'Jászság, A' Nagy és A'
Kis-Kunság.
(A Magyar Átlás lapja) Pest (Bécs), (1797) 1811  |
Görög Demeter (1760--1833) Nagyváradon majd Bécsben folytatta jogi és irodalmi tanulmányait. 1784 és 1796 között a főúri Kollonits családnál volt nevelő és tanítványai kíséretében sokat utazott. Személyesen is megtapasztalta hát az országot helyesen és részletesen ábrázoló magyar nyelvű térképek hiányát. 1789-ban ezért egy folyóirat kiadását határozta el, amelyben rendszeresen közölt térképeket is, így 1790-ben egy nagyméretű lapot Europa közönséges táblája címmel. Ez a térkép 31 krajcárba került, de az iskoláknak 20 krajcárért adták, hogy a hazai művelődést támogassák. A Hadi és más nevezetes Történetek című újság elsősorban az ekkor folyó orosz--török háborúról tudósított. Ennek befejeztével 1791-ben Görög lapjának címét a kevésbé harcias Magyar Hírmondóra változtatta. A magyar nyelvű újságban ezután is jelentek meg térképek, a haditérképek témáit a francia forradalom majd Napóleon hadjáratai szolgáltatták. 1796-ban Esterházy Pál nevelője lett Görög Demeter, aki a hercegi palotában rendezte be az első magyar térképkiadót. Itt folytak meglehetősen szerény körülmények között a pompázatos terv, Magyarország atlaszának munkálatai. Az intézmény főmunkatársa Kerekes Sámuel, a magyar nyelv tanára és a lap szerkesztője volt 1800-ban bekövetkezett haláláig. Az utókor elismerése, hogy az 1798-tól laponként kiadott Magyar Átlás Görög-Kerekes atlaszként ismeretes a szakirodalomban. A munka kiadását Görög Demeter már 1791-ben meghirdette, de a vármegyék első térképei csak hét év elteltével jelentek meg. 1803-ig 35 lap jelent meg, ekkor azonban a trónörökös nevelőjévé előlépő Görög lapját betiltották, így a további mappák már nem jelenhettek meg mellékleteként. Görög 1803-ban ezért egy címlapot készíttet, amely a korábban kiadott és sorszámozott térképekkel egybekötve a Magyar Átlás első kiadását jelentette. A vármegyei térképek szerkesztése azonban tovább folyt és Görög egy nagy Magyarország-térképet is szeretett volna ezekből összeállítani. Amikor azonban megjelent a nagy Lipszky-térkép, amelyhez vázlatait rendelkezésre bocsátotta, kiábrándult és visszavonult a további térképkiadástól. A megyei atlasz anyagát azonban átadta Márton Józsefnek, aki azután szorgalmas munkával 1811-re befejezte az összes vármegyei lap kiadását. Ekkor csatolták a az atlaszhoz a Repertórium című névmutatót is. Márton később a Magyar Kurir című lap szerkesztője lett, amelynél a Görög-féle hírmondó méltó utódaként ismét mellékletként jelentette meg a megyei lapokat 1828-tól. Sajnos a lap 1834-ben megszűnt, így csak 28 térkép jelehetett meg. 1839-ben azonban a Hartleben kiadó vásárolta meg a térképek nyomólemezeit és némi változtatással 1860-ig négyszer is megjelentette a Görög--Kerekes atlaszt. Csaknem egy egész évszázadon keresztül a Magyar Átlás volt az ország képének magyar nyelvű tükre, amely ezért igazi mérföldkő a magyar kultúrtörténetben. |
Col: XVII. Sectio XXI. részlet
Col: XVII. Sectio XXII. részlet  |
Az I. katonai felmérés (1764-1785) eredeti
felvételi szelvényei (1783) (1: 28 800) a Tápió-vidékről
Nagykáta (1782) és környezete színes
színes másolatban!
Az eredeti felmérési szelvények színesek. Magyarországra azonban csak
a közelmúltban érkeztek meg a Bécsben őrzött térképekről készült színes
másolatok, így az évszázados levéltári rejtőzködés után először csodálhatjuk
meg őket eredeti szépségükben. A szelvény finom színezése mutatja, milyen
alapossággal végezték munkájukat a felmérő tisztek. A vizek és vizenyős
területek uralják a térképlapon ábrázolt területet, amely a Tápió (Tabiu
fl.) mentén Szentmártonkátától (MartonyKatta vel Kata) Farmosig
terjed. Nagykáta a környék kereskedelmi központja, ezt jelöli a neve elé
tett Markt (piac, vásár) jelző (Nagy=Katta vel Kata).
Szent Martony, Szelle és Tapju Györgye a bemutatott nagyobb helységek. A lap felső széle mentén szeszélyesen szétfutó, ágakra szakadó, tavakkal, vizenyős foltokkal övezett vízfolyások (mint a Hajta (Hayda)), elsősorban a Tápió jellemezték a táj képét. Tápiószelétől délre jól látható az ekkor még itt létező nagy tó. Félegyháza a mai Tápiószöllős, Birincsek pedig az elpusztult árpádkori telpülés, amelynek már csak a neve maradt fent. |
| Tápió Szele
Helység Belső Telkeinek nem különben a közöttük esendő ürességeknek és
rétségnek Föld Abrosza.
Kézirat, 1837 
|
|
Section No. 50 Colonne No. XXXV. részlet
 |
A II. katonai felmérés (1806-1869)
1:28 800-as felvételi szelvényei
A katonai mérnök-geográfusi kar századosa, von Wanka irányítása alatt 1855-ben felvételezte és szerkesztette: Hennig főhadnagy, Würtschl hadnagy, Schmitt von Keblau főhadnagy és von Topolnicki hadnagy. A Szentmártonkátától észak-keletre fekvő területen találjuk Almás Tó (Tóalmás) és Káta-Szent-Lőrinz a nagyobb településeket. Az elnéptelenedett helységeket jelölik a Puszta feliratok a hajdani Tamáskáta, Boldogkáta és Egreskáta határában. A területen azonban számos tanyát találunk, ezek tulajdonosait is név szerint feljegyezték a térképre. Érdekes vállakozás a téképlapon végigkísérni a Jászfelsőszentgyörgy felé igyekvő korabeli utast, akit az útmentén sűrűn sorakozó csárdák bizony gyakran eltéríthettek eredeti céljától. Ha azután a megfáradt vándor a Topoifa Csárda, a Török Csárda és a Csárda után még betért a Kutyaseg Csárdába is, akkor a Zagyvához már a névadó eb megfelelő részéhez hasonló állapotban ért el… |
| Magyarország politikai térképe
Magyar Földrajzi Intézet Rt,. kb 1910  |
Kogutowicz Manó emlékülés |
| Tallián
Ferenc: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe. Budapest,
1930 után
( Figyelem! Csak böngészéshez ajánlott! kb.1,1 Mb)
|
