Kartográfiai kommunikáció
Interaktív kommunikáció a kartográfiában 

Mitõl ineraktív?
A számítástechnikában az interaktivitás lehetõvé teszi, hogy a felhasználó a programokat maguk irányítsák, közbeszóljanak, saját akaratuk szerint változtathassák az események lefolyását. Az információk cseréjének eszköze a számítógép oldaláról lehet grafikus, hangos, filmes, a felhasználó a billentyûzettel, az egérrel vagy élõ szóval biztosíthatja a kapcsolatot. (http://www.nyitok.hu/nyitok/glossary.htm)

A kartográfiában minden olyan térkép interaktívnak tekinthetõ, ahol a térképolvasó saját kedve és igénye szerint megváltoztathatja a térkép tartalmát.


Analóg interaktivitás 
Svájc autótérképe (Hallwag)
Az autótérkép borítójába rejtett lap kihúzásával vagy betolásával a kiválasztott város (ponttal jelöli) és a többi megjelölt település közötti távolságot olvashatjuk le (km-ben). A képeken Aarau (bal) és Chur (jobb) településekre állítva látható a távolságmutató.

Magyar Földrajzi Múzeum (Érd)
A képen látható világtérkép a magyar földrajzi felfedezõk útjait ábrázolja. Interaktívvá az elõtte látható nyomógombos tábla teszi. A kiválasztott felfedezõ gombját megnyomva, annak útja(i) kigyulladnak a térképen.


A multimédia alkalmazása

A multimédia lehetõvé teszi, hogy a térképész jobban érthetõvé tegye térképét. A grafika mellé csatolhat olyan dolgokat, melyek szintén az ábrázolt terület sajátosságai, de rajzi módszerekkel nem lehet kifejezni.
 
Hang
Kevéssé elterjedt alkalmazási forma, mivel a térbeli információkat nehezen lehet hanghoz kötni. Fõleg digitális világatlaszok alkalmazzák, például a kiválasztott ország zenéjének, nyelvének bemutatásához.
Szöveg
A térképi objektumokhoz szöveget rendel. A földrajzi információs rendszerek (GIS) erre épülnek, s emiatt jelenleg ez a legelterjedtebb. A térkép egyes elemeire kattintva plussz információ nyerhetõ róla. Pl. a város története.
Képek, filmek
A legjobb térkép sem tudja visszaadni az ábrázolt terület minden sajátosságát. A többoldalú kutatást is segítheti, ha a térképhez képeket (az egyszerû fényképektõl az ûrfelvételekig), esetleg videofilmeket csatolunk.

 
Hipertérképek
Ezek azok a térképek, amelyek a fenti módszerek mindegyikét alkalmazzák. Céljuk azáltal az, hogy a térképolvasó a térképet arra használja, hogy a többi rendelkezésre álló információt könnyen és gyorsan megtalálhassa. A térkép ebben az esetben már nem (csak) a térbeli tájékozódást segíti, hanem az információk, adatok közti tájékozódást is könnyíti. A szomszédos ábra segítségével jól látható, hogy az ilyen térképekhez csatolt adatok egymásra is utalnak. Minden mindennel kapcsolatban áll, s a térkép az, ami ennek az adatbázisnak használatát átláthatóvá teszi.



Animációk

Animációnak tekinthetõ minden olyan térképi elem, mely statikus. Ám ebben az értelemben a dinamizmust szó szerint kell érteni. A grafika mozog, villog, folyamatosan változik, stb. Ennek segítségével a térbeli, idõbeni és szerkezeti változásokat nagyon jól lehet szemléltetni. Az animáció is a hipertérképek egyik alkotóeleme lehet.

Felépítésük:
  • Képrõl képre: Az animáció képekbõl épül fel, s ezek mindegyikét el is készítik. A vetítés során ezeket gyorsan egymás után lejátszák, mint a rajzfilmekben.
  • Kulcsképek: Csak a legfontosabb, legjellemzõbb képek készülnek el, s a többit a gép interpolálja.
  • Algoritmus: A térképész/programozó meghatározza az objektumokat. Utána egy programba beírja, hogy mely objektumokkal, mikor, mi és hogyan történjen.
Példa: http://www.igc.org/desip/mapanim.html
Az idõ fontos szerepet játszik az animációk során. Léteznek idõfüggõ (idõbeni) és idõtõl független animációk.
 
Idõfüggõ animációk

A bemutatott animáció szoros kapcsolatban áll az idõvel. A változások idõhöz vannak kötve. Ilyen például egy partvonal vagy határvonal változása, vagy például egy csata bemutatása.
Lényeges, hogy hogyan értelmezzük ezt az idõt, mivel különbséget tehetünk többféle idõ között:

  • Valós idõ: Amikor a változás a valóságban bekövetkezett. (Pl. megcsúszott a hegyoldal.)
  • Adatbázis idõ: Amikor a változás bekerül az adatbázisba. (Pl. légifénykép készül a hegyrõl.)
  • Megtekintési idõ: Amikor mindezt a felhasználó megtekint(het)i.
Az az ideális, ha ezek gyakorlatilag egybe esnek, de a valóságban még hónapok is eltelhetnek közöttük.

Példa egy csata bemutatására: http://plasma.nationalgeographic.com/pearlharbor/

Idõtõl független animációk

Ezeknél a bemutatóknál az idõ nem játszik kulcsszerepet. A hangsúly a térbeli jelenségek összekapcsolásán, egy-egy jelenség hangsúlyozásán van. Ilyen lehet például a 3D modellek szemléletessé tétele azáltal, hogy az egyes rétegek külön-külön jelennek meg. Ide sorolhatók még a tematikus térképek is.



Dinamikus elemek

A térképeken elõforduló, eddig részletezett animációkat, mozgó, változó elemeket dinamikus elemeknek is nevezhetjük. A térkép dinamikus elemei jó esetben segítik, könnyítik a térkép olvasását. A vélemények megoszlanak:

  • Bertin (1983): "A mozgások csak egyetlen elemet hangsúlyoznak, emiatt az lesz az uralkodó, s minden más grafikai elem háttérbe szorul."
  • DiBiase (1992): Kísérleteket végzett, s pont Bertin állításának ellenkezõjét bizonyította. A dinamikus elemek megértéséhez szükséges a többi elem is, épp ezért azok szerepét is növelik.
DiBiase meghatározott háromféle dinamikus változót, s ezekhez MacEachren (1994) további hármat tett:
  • Idõtartam: Annak az ideje, amíg valami állandó, változatlan.
  • Sorrend: A változások valós sorrendjének követése.
  • A változás mértéke: Egységnyi idõ alatt bekövetkezett változás utal annak sebességére.
  • Gyakoriság: Szintén a változatlanságot fejezi ki, de azzal, hogy többször jeleníti meg ugyanazt.
  • Megjelenési idõ: Adott idõhöz kötve jelennek meg a változások.
  • Összehangoltság: Több téma esetén adott idõhöz kötve pontosan lehet követni az egymásra hatással lévõ változásokat.

Az interaktív térképek használata
  • CD-Atlaszok
  • Térképszerverek (Mapservers): Ezek olyan szerverek, melyek egyetlen célja, hogy térképeket szolgáltassanak. Céljuk, hogy a Föld egészérõl legyen információjuk. Általában a méretarány, s egyszerûbb tematikák közül választhat a felhasználó. Nagyobb térképszerverek: 
    • Mapquest (http://www.mapquest.com/)
    • Xerox, CERN, MapBlast, TIGER
  • Adatbáziskezelõk: Ezeknél a térkép a mögötte lévõ adatbázis kezelését segíti. Például ûrfelvételek kikérésénél az Eurimage honlapján: http://eigate.eurimage.com/cgi-bin/hsrun.exe/webapps/LT5_ESA/MapXtreme.htx;start=HS_MapPage
  • Tematikus térképek: A felhasználó a felkínált tematikák közül választhat. Példák:
    • Országok (GA): http://lazarus.elte.hu/~guszlev/prg/ms1.html
    • Országok (Xerox): http://mapweb.parc.xerox.com/map/
    • USA: http://nationalatlas.gov/natlas/natlasstart.asp, USA érzékeny egérrel: http://nationalatlas.gov/virusmd.html
    • Budapest: http://map.budapest.hu/
    • A világ hét csodája: http://www.personal.psu.edu/users/l/a/law216/introduction.htm
    • Példa kiemelésre: http://www.century21buyfloridacoastalproperties.com/map.htm
  • A térkép, mint kommunikációs alapfelület: A hipertérképek megvalósulása. A térkép csak segít egy mögötte lévõ hatalmas adatbázis kezelésében. A felhasználón múlik, hogy abból mit, milyen formában és mennyit szed ki. Példák:
    • Szeged: http://vica.geo.u-szeged.hu/mapserver/szeged.phtml
    • Csehország: http://mapy.atlas.cz/aquariusnet/frm_uvod.asp
    • Kanada: http://www.discoverbanff.com/Maps/mapviewer.html
  • Játék, oktatás: http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/ruzsa/magyarorszag.htm

Interaktív térképek fõleg az interneten találhatók. A vizualizáció jelentõsége nõ. A térképek kínálta lehetõségek egyre bõvülnek, s a felhasználók száma is egyre nõ. Komoly segítséget nyújthatnak a döntéshozatalokban. 
A grafikon az internetrõl lekért napi térképek számát mutatja az évek függvényében.

Nincs mit hozzátenni ...

 



Összeállította: Orosz László, ELTE TTK Térképtudományi Tanszék, 2001.
Webes átdolgozás: Török Zsolt
Kartográfiai kommunikáció