A közlekedési térképek
  Dolgozatomban - diplomamunkámhoz kapcsolódóan - a Térképtudományi Tanszéken fellelhető néhány régi közlekedési térképet mutatok be röviden. Megvizsgálok három térképet, illetve kiadványmellékletet, melyek egymástól nagyon különbözően ábrázolják a térképeken a közlekedési elemeket. Időbeli különbség van az elkészítésük között, de ez nem jelenti azt, hogy az általuk képviselt ábrázolási mód nem lenne megfigyelhető napjaink térképészetében.

Ezeket a munkákat két csoportba sorolhatjuk. Egyik esetben a tömegközlekedés, mint fontos információ szerepel a térképen, segítve a gyalogosok helyzetváltoztatását. Ezeket autósok is használhatják, hiszen egy jól megszerkesztett térkép esetében a tömegközlekedést szimbolizáló vonalak hangsúlyosak, azonban nem nyomják el, és nem zavarják a tájékozódást. Ilyen térképek közé tartozik a legtöbb Budapest térkép kezdetektől napjainkig.

A másik csoport a  tömegközlekedési elemeket, és mellettük, kiegészítő közlekedési információképpen a fontosabb utakat, határokat megjelenítő térképek. Ilyen kiadványok Magyarországon legfőképpen Budapestről jelennek meg.

A most következő pár térkép a térképtörténet dolgozatban mutattam be részletessen, most lehetőségekhez mérten megpróbáltam hűen visszaadni a valóságot, az itt látható képeken. Melletük rövid szöveges eligazító található.
Jó példa az utóbbi tematikus térképekre az 1957-ben a Fővárosi Villamosvasút Főosztálya és Balesetelhárítási Csoportjának gondozásában kiadott Budapest tömegközlekedését bemutató térkép. Ezen a térképen szerkesztők színeket, csak a villamos, autóbusz, trolibusz, fogaskerekű vonalaknak adtak. A HÉV vonalakat szaggatottan ábrázolták. A Dunát csak körvonallal jelenítették meg. A szigetek közül a Margit-sziget és a Csepel-sziget nevét tüntették fel és azokat is csak azért mert autóbusz, illetve autóbusz és HÉV vonalak haladnak át rajtuk. Domborzatábrázolást nem alkalmaztak. Megírni is csak a fontosabb hegyeket írták meg. Érdekes megfigyelni, hogy a tájékozódás szempontjából sokszor a fontos pályaudvarok és vasútvonalak is hiányoznak a térképről. Az Budapesti utcajegyzéknél mellékletnél megfigyelt városhatár is hiányzik a térképről. Spártai módon minden a céltematikának van alárendelve.
Emellett, mint más művek mellékletében lelhetők fel. Budapesti utcajegyzékben, amely a budapesti utcaneveket sorolja fel. Ezeket a könyvecskék régebben a Panoráma Kiadó gondozásában jelentek meg. Tartalmazzák az utcaneveket, azok elhelyezkedését, illetve az utcanév változásokról is tájékoztatnak bennünket. A hozzájuk tartozó mellékelt térképen a közlekedési elemek vonalhálózata, és a fontosabb utak, utcák nevei vannak feltüntetve. Megjelenek rajtuk még a kerülethatárok és Budapest városrészei. Mindegyik kivezető főútvonalnál a kivezető irányokban fel van tüntetve a legközelebbi nagyobb település neve és az odavezető tömegközlekedési viszonylatok száma.

Az általam fellelt ilyen munka 1974-ben került kiadásra. A térkép maga elég kis méretű (30cm*30cm). Ehhez képest minden járat ábrázolásra került. Nagy az információsűrűsége, és az a térképolvasó aki még nem ismerős eléggé Budapesten, nagyon könnyen összezavarodhat. Ellentétben az 57-es kiadású térképpel, aminek a méretei nagyjából megegyeznek, de eligazodásra lényegesen alkalmasabb.
A múlt században és e század első felében sokszor, csak az utak közepén húzott vonalak jelölik a felhasználónak a jelenlévő közlekedési elemeket. Erre jó példa az 1872-ben kiadott "Pest város beltelkeinek térképe" (Halácsy Sándor: Sz. Kir. Pest város beltelkeinek térképe, 1872). Ezen ugyanis fellelhetőek a városi tömegközlekedés ábrázolásának a jelei. Jelen vannak a térképen az akkor még nemrégiben indult lóvasutak útvonalai, annak ellenére, hogy a térkép telekrendezési célból készült.
Készítette: Tóth Zoltán V. éves térképész
esszé 2000
Magyar Térképtörténet