Máthé Tamás: A kerékpáros térképek fejlődése Magyarországon Török Zsolt: Kartográfiatörténet - Szemináriumi dolgozat vissza Budapest, 2002.  Webes változat: Török Zsolt, 2002

Magyar Térképtörténet

A dualizmus korának modern ifjai előszeretettel "gyakoroltatták testüket", többek között kerékpáron is, így hamar felmerült az igény kerékpáros térkép iránt: 

1899-ből maradt ránk a Kilométertérkép kerékpárosok számára, amely Maurer Mihály felmérő munkáját dicséri. Kartográfusi munkáját kevésbé, mivel az egy színben nyomott, 35x40 cm-es lapon egy vázlatszerű településhálózat látható az azokat összekötő "I., II. és III. rendű" utakkal. A kivágat középpontjában Arad található, a négy sarkában pedig Szolnok, Debrecen, Orsova és Újvidék. Minden két szomszédos település között tized pontossággal jelöli a távolságot. A térképet Réthy László és fia adta ki Aradon, talán ezzel magyarázható, hogy Aradot találjuk a lap kellős közepén. 

A magyar kerékpárosok először 1912-ben vettek részt olimpián, 1925-ben világbajnokságon, de 1928-ban már maguk szerveztek vébét, és 1928-tól 65-ig (majd 1993-tól újra) francia mintára évente megrendezik a Tour de Hongrie körversenyt. Ezek útvonalvázlatai helyett álljon itt egy rövidebb verseny térképvázlata a hőskorból: 

Kuriózum a VÁZLAT AZ 1925. ÉVI TOURIST TROPHY VERSENYZŐI RÉSZÉRE című alkalmi kiadvány, amelyen a címben szereplő kerékpárverseny útvonalát tanulmányozhatjuk 1 : 10 000-es méretarányú, egylapos, négyszínű nyomaton. A térkép a Magyar Királyi Állami Térképészet terméke, és a budai János kórház - Szépilona - Szépjuhászné - Jánoshegyi út - Nagyszálló által meghatározott területet ábrázolja. Érdekessége, hogy a kb. 13,2 km-es kör szintmetszetét is ábrázolja szakaszonként, 1 : 1 arányban, azaz torzításmentesen. Ez mintegy kiegészítése a 20 m-es alapközű szintvonalaknak. A 63x47 cm-es térképet négy színben nyomták: barna, fekete, piros és zöldes-barna színben. A barnát kizárólag a szintmetszetben alkalmazta a készítő, a zöldes színt az ún. szakaszhatárok jelölésére, valamint az útvonal fele is e színben pompázott, lévén az 500 méterenként felváltva feketével és zöldes színnel jelölve. Piros színben virítottak a telefonok és a segélyhelyek, megkülönböztetve ez utóbbiak közt azokat, ahol mentő is várja a sérült versenyzőt. 

A II. világháború után a kerékpár szerepe a sport és a szórakozás helyett egyre inkább a közlekedés lett (a két világháború között Magyarországon létezett kerékpáros hadtest is). Talán ezzel, és a lehetséges alapanyagok titkos voltával magyarázható, miért nem találunk a század ötvenes-hatvanas éveiben kerékpáros és még kevésbé kerékpáros turista tematikát hordozó térképet, eltekintve a kis példányszámú, speciálisan versenyekre készült vázlatoktól. 

Az 1980-as évekre azonban mind népszerűbbé vált a kerékpáros turizmus, és igény mutatkozott a nagyközönség számára is hozzáférhető "kerékpáros központú" térképek iránt. Létrehozták az Országos Kerékpár Körtúra nevű túramozgalmat, amely újabb lökést adhatott az immár tömegsporttá váló kerékpározásnak. Először megjelentek a biciklizésről szóló könyvek. Ezek némelyikében túraajánlatok is voltak, hevenyészett térképvázlatokkal (Bicajos könyv, 1987). 

Az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat 1989-ben jelentette meg Kerékpáros útikalauz című könyvét, amelyben először találkozhatunk a teljes országot bemutató, kerékpáros tematikájú szelvényezett térképpel (atlasz). Kerékpártörténet, kerékpáranalízis, kerékpárvásárlás és kerékpározási tudnivalók "foglalják el" a könyv első részét, majd egy hosszú, tömény látnivalójegyzék következik, és csak ezt követi a 87 oldalra felosztott, négy színnel nyomott, de csak direkt színeket használó szigettérkép. A méretarányt nem tüntette fel a szerző, de kb. 1 : 400 000-es lehet. A jelmagyarázat szerint megkülönböztet tiltott és javasolt utakat, de találkozni a jelmagyarázatban fel nem tüntetett szaggatott zöld vonallal is. Az egész térkép kicsit összecsapottnak tűnik, sok rajzi és szerkesztési hibával (pl. az alaprajzfolttal ábrázolt települések nevei nincsenek kategóriákba sorolva, egyedül Budapest neve más), alacsony információtartalommal, de mentségére szolgáljon, hogy az elsők között van, így tulajdonképpen "tűzoltásról" van szó. 

Szintén a "második hőskorból" származik az 1992-ben Németh László gondozásában megjelent Kerékpárral Magyarországon / Ungarn mit Fahrrad / Hungary by Bicycle című, már atlasz formátumot öltött spirál fűzésű kiadvány, amely a MH Tóth Ágoston Térképészeti Intézete 1 : 500 000-es méretarányú alaptérképének segítségével készült.A háromoldalnyi ajánlást rövid KRESZ- és műszaki ismertető követi, majd a XIX. századot idéző "A térképlapok áttekinthető vázlata", háromnyelvű, "katonás" küllemű jelmagyarázattal. Külön jel jut a szervizekre és a kerékpárboltokra, kiemelve közülük a szponzorok (Schwinn-Csepel, Hermes) üzleteit. Az utak tekintetében megkülönböztet javasolt kerékpártúra-útvonalat és kerékpárutat, megkülönböztetve ez utóbbiak közül az épülőket és tervezetteket. Jelöli továbbá a veszélyes ill. tilos útszakaszokat is. Az országot 28 szelvényre osztja, de egy-egy oldalpáron a térképlappal szemben az adott lapon található látnivalókat és szervizeket sorolja föl - három nyelven. A végén egy fővárost ábrázoló lap után településnév-mutatót találunk. 
 

A maga idejében viszonylag drága atlasz 1997-ben megért egy második kiadást is, ezúttal az NL kiadóhoz a Nyír-Karta is csatlakozott. Az új mű alapjaiban hasonlít elődjére, de több újdonság is gazdagítja: felsorolja és ábrázolja a világörökség hazai részeit, a kerékpárosbarát szálláshelyeket és a természetvédelmi területeket, valamint a regionális turisztikai hivatalokat és a külképviseleteket. [1. ábra, 2. ábra]

A Budapest kerékpárútjai 92-ben jelent meg, és a Kartográfiai Vállalat alaptérképét felhasználva 1 : 60 000-es méretarányban próbálja bemutatni a meglévő és a tervezett bringautakat, és ezen felül is javasol útvonalakat. A 40,5x33 cm-es térkép hátoldalán a Főpolgármesteri Hivatal ajánlása mellett hasznos címeket, valamint reklámokat találunk. 

1993-ban jelent meg szintén a Frigoria kiadásában a Magyarországi kerékpártúrák című útikönyv, amelyhez térképmelléklet is tartozott: két sajátos alakú (16,1x98 cm) lap, amelyeken a könyvben szereplő túráknak megfelelően szabdaltatik fel hazánk területe. Az egyes ablakok méretaránya különböző, de kb. 1 : 300 000-500 000 között alakul, és a jelkulcs is szemmel láthatólag a könyvben található túrákat követi. Szintén sajátossága e műnek, hogy három színben (barna, zöld és kék) nyomatott. [3. ábra] 
 

Németh László következő kiadványa a Budapesti bringás térkép 1993-ból. Ezúttal a Városi Biciklizés Barátaival karöltve készítettek egy minden eddiginél nagyobb szabású (és méretű) Budapest kerékpáros térképet. A négy, egyenként 95,5x32 cm-es részből álló térkép alapja a TÁTI-tól származik. Az első sávban található a Margitsziget, a belváros és a Városliget 1 : 15 000-es méretarányú térképe, hátulján pedig ajánlás és hasznos információk mellett a szelvényen szereplő utcanevek jegyzéke. A maradék három lapon a főváros ábrázoltatik - ismeretlen méretarányban. A kerékpározási lehetőségeket azonban igen részletesen megkülönbözteti. Újdonság például a veszélyes útszakaszok és kereszteződések ábrázolása, és azon helyeké, ahol villanyrendőr segítségével haladhatunk át. 

1994-ben Kállai Attila a MH Kartográfiai Üzemével fogott össze és az 1 : 100 000-es méretarányú katonai térképet egészítette ki kerékpáros és más tematikával. A Dunakanyar kerékpárostérképe / Das Donauknie ­- Fahrrad Karte / The Danube Bend - Cyclists' Map kivágata jócskán túlnyúlik a szűken vett Dunakanyaron. Praktikus mérete (125x180 mm) és méretaránya, jelkulcsi tartalma és hiánypótló volta miatt sokáig a fővárosi és környékbeli kerekezők kedvence volt ez a kiadvány. A háromnyelvű jelmagyarázatból kiderül, hogy a kevés bicikliút mellett az erdészeti műutakat túraútvonalként javasolja. A térkép hátulján a menetrendek (vasúti, rév-) és egyéb hasznos információk mellett jó tanácsokat is olvashatunk a térképet megálmodó "Két Kerékkel Kevesebb" Egyesülettől. 

1996-ban a Frigoria ezúttal a VBB-vel szövetkezve harmadszor is kiadta a Kerékpárral Budapestent. Az 1 : 60 000-es térkép (a méretarány ugyan sehonnan sem derül ki) a négy évvel korábbi kiadás átdolgozott kiadása, de a jelkulcsban nem történtek jelentős változtatások (a kevés újdonság közé tartozik a közterületi kerékpártárolók jelölése). 

Kállai Attila és a "KKK" Egyesület 1997-ben elszakadt a katonáktól és "légifelvételek kiértékelésével és helyszíni terepbejárással" elkészítette a kettővel ezelőtt tárgyalt Dunakanyar-térkép utódját, A Dunakanyar és az Ipoly mente kerékpáros térképét, 1 : 125 000-es méretarányban. E mű legfontosabb újdonsága, hogy ötletesen jelöli az utak forgalmának nagyságát. A jelmagyarázat is sajátosan ketté lett osztva, az első fele az elején, a másik a hátulján található. Ahogy elődjén, itt sem mulasztják el figyelmeztetni a bringásokat az erdészeti utak veszélyére, azok használatának szabályaira. A hátoldalon rengeteg hasznos információt, és csak kevés reklámot láthatunk, Vác 1 : 26 000-es kétszínű térképét és egy érdekességet: a kétnyelvű településnevek mutatóját. 

Hogy ne higgyük, hogy Budapesten kívül nincs (kerékpáros) élet, álljon itt egy példa a vidéki (nem Budapest környéki) kerékpáros térképekre: 

A mondást folytatva az viszont már igaz, hogy ha van (élet), az nem olyan. Mert a Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapítvány és az Egerszegi Bringa Klub közös kiadványa színvilágában és tartalmában némileg elüt fővárosi társaitól. Az 1998-ban kiadott Zalaegerszeg kerékpáros térképén például szerepelnek az általános rendezési tervben megelőlegezett bicikliutak. Sajátos az is, ahogyan megkülönbözteti az egyik irányból ill. a mindkét irányból tilos utcákat, utakat. Színvilága emlékeztet egy kalaptartón felejtett térképére, hátulján viszont annál inkább "egészséges színű" reklámokkal találkozhatunk. 

1999-ben a Frigoria újabb fővárosi kiadvánnyal rukkolt elő, a szokásos Kerékpárral Budapestent adta ki újra, ezúttal azonban merőben új alapokra helyezve: a DIMAP Bt. digitális Budapest térképét használták fel. A visszafogott alapon kellő hangsúlyt kap a tematika, és a mű az 1 : 60 000-es méretarányhoz viszonyítva igen gazdag információtartalommal bír. Hasznos "újítás" a kilométerhálózat. [4. ábra]

Szintén 1999-ben jelent meg egy átfogó mű a Paulustól: Magyarország - kerékpártúra térkép / Ungarn - Radrouten / Hungary cycle-route map. Az 1 : 550 000-es térképen a domborzatot summer hangsúlyozza, a tartalom elnyomásában segít neki a méregzöld erdő. Nem új ötlet, de a megvalósítást tekintve az, hogy a forgalom nagysága szerint négy kategóriába sorolja az utakat. A szokásos kerékpárút-jelölés mellett megírja a vasútvonalak számát, amit a hátoldalon található jegyzékkel összevetve kideríthető, mely állomásokon szállhat vonatra az ember a kerékpárjával együtt, és e számok megegyeznek a MÁV hivatalos menetrendjében található vonalszámokkal. Szintén a hátoldal hasznos információi közé tartozik a (három nyelvű) KRESZ-kivonat és a kerékpárral való utazás szabályairól szóló fejezet. Szintén hasznos tudnivaló (nem csak kerékpárosoknak) az összes révátkelőhely jegyzéke folyamkilométer szerint fölsorolva, teherbírással és telefonszámmal, valamint a határátkelőhelyek nyitva tartásának ideje és az esetleges korlátozások. [5. ábra, 6.ábra]

Szintén Szarvas kiadvány a Győr-Moson-Sopron megye - Turisztikai információs térkép, amely 1 : 100 000-es méretarányával optimális a kerékpáros felhasználó számára annál is inkább, hogy a biciklis tematika külön ötödik színt kap a térképen, a lilát. Itt is minden jelzett és kiépített út ábrázolásra kerül. 

Külön kategóriát képeznek az ingyenes kiadványok, amelyek tovább színesítik a palettát: 

Németh László 97-ben tőle szokatlan kiadvánnyal állt elő. Kerékpáros túratérképe négy nyelven, a Magyar Turizmus Rt.kiadásában jelent meg 1 : 833 000-es méretarányban (ez csak a mértéklécből derül ki), ami kevéssé alkalmas arra, hogy részletesen ábrázolja a kerékpárutakat (amúgy fekete színnel). A térkép olvasását nehezíti a szintvonalakkal kombinált hipszometria (!), és ha még ez se lenne elég a teljes konfúzióhoz, az erdőfoltokat is ábrázolja. Ezen kívül jelkulcsában újat nem mutat, a térkép valószínűleg a hátoldalon részletesen leírt túraútvonalakat volt hivatott ábrázolni. 

1997-ben a Tiszainform megbízásából A Cartographia adta ki az INFO-MAP sorozatban a Tisza menti kerékpárút és vízitúra térképét, amely egy vízisporttérképhez híven szalagszerűen, több darabban ábrázolja a folyót Tokajtól Szegedig. A méretaránya (1 : 100 000) inkább megfelel a kerékpáros téma ábrázolására (többnyire csak a gátat javasolja kerékpározásra, továbbá néhány szervizt feltüntet. 

Ahogy az eddigiekből kitűnik, komoly fejlődésen ment keresztül a hazai kerékpárostérkép-készítés, de még korántsem teljes a paletta. Megalkotásra vár egy optimális méretarányú (kb. 1 : 100 000-es vagy nagyobb), kifejezetten kerékpárosok számára kialakított jelkulccsal rendelkező, tartalmilag is helytálló térképsorozat vagy atlaszmű. Ha lenne ilyen, az könnyedén venné fel a versenyt az eddig megjelentekkel. Ezek ugyanis vagy nem fedik le az ország teljes területét, vagy nem megfelelő jelkulccsal készültek, több esetben másfajta térképek felülnyomásával. Egy ilyen átfogó művel talán egy lépéssel közelebb lehetünk a jóval nagyobb kerékpáros kultúrával (és kerékpárostérkép-készítői háttérrel) rendelkező Nyugathoz.

Végezetül álljon itt egy táblázat összefoglalva az elmúlt bő egy évtizedben megjelent kerékpáros térképek és atlaszok legfontosabb tulajdonságait:
 

Térkép neve, kiadás éve	Formátum	Méretarány	Kerékpárút-kategóriák	Domborzat	Használt színek száma
Kerékpáros útikalauz, 1989	A	kb. 1 : 400 000	JÚ, TÚ	-	4
Kerékpárral Ma-gyarországon, 1992	A	1 : 500 000	KK, TK, JÚ, TÚ	kótás	4
Budapest kerékpárútjai, 1992	ET	1: 60 000	KK, TK, JÚ	kótás	4
Magyarországi kerékpártúrák, 1993	TT (melléklet)	1 : 300 000 -  1 : 500 000	JÚ	-	3
Kerékpározás Északnyugat-Dunántúlon..., 1993	ET	1 : 200 000	KK, TK, KÚ, JÚ, TÚ	szintvonalas	5 (+sötétzöld)
Budapesti bringás térkép, 1993	TT	1 : 15 000 és kb. 1 : 30 000	KK, TK, JÚ, TÚ	-	4
A Dunakanyar kerék-párostérképe, 1994	ET	1 : 100 000	KK, TK, JÚ, TÚ	szintvonalas	5 (+kékeszöld)
Kerékpárral Budapesten, 1996	ET	kb. 1 : 60 000	KK, TK, JÚ	kótás	4
A Dunakanyar és az Ipoly mente kerék-páros térképe, 1997	ET	1 : 125 000	KK, TK, JÚ, TÚ	szintvonalas	4
Zalaegerszeg kerékpáros térképe	ET	?	KK, TK	-	4 (?)
Kerékpárral Budapesten, 1999	ET	1 : 60 000	KK, TK, JÚ	kótás	4
Magyarország - kerék-pártúra térkép, 1999	ET	1 : 550 000	KK, TK, JÚ, TÚ	kótás, summer	4

A: atlasz, ET: egylapos térkép, TT: többlapos térkép; 

KK: kiépített kerékpárút, TK: tervezett, épülő kerékpárút, KÚ: kijelölt kerékpártúra-útvonal, JÚ: javasolt kerékpártúra-útvonal TÚ: tiltott útvonal;
 

Frigoria GMK Kiadóiroda, Budapest, 2000 
 
 

Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza (közzéteszi: Dobozy László) 

Magyar Könyvklub, Budapest, 1993 
 

A túravezetés általános ismeretei 

Magyar természetbarát Szövetség, Budapest, 1986 
 
 

Dr. Nagy Sándor:Bicajos könyv

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988 
 
 

Kerékpáros útikalauz

Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989 
 
 

Magyar Nagylexikon
 
 

MÁV Menetrend, 2001-2002