2003.12.22.
 
Gallé Erika

Iskolai atlaszok a XX. század első éveiben
A Földrajzi Iskolai Atlasz (1908) és Kogutowicz Manó Földrajzi Iskolai Atlasz (1913) 
összehasonlító elemzése
Kartográfiatörténet szemináriumi dolgozat, ELTE Térképtudományi Tanszék, Budapest, 2002
Webes átdolgozás: Török Zsolt, 2003

Magyar Térképtörténet
A mű, illetve bármely részének bármilyen formában való sokszorosítása, beleértve az elektronikus másolást is, a szerző engedélye nélkül tilos!
Mindkét atlasz több, kiadásban is megjelent, így folyamatos módosításokon, javításokon mentek keresztül. A Kogutowicz Manó által tervezett, 1908-as atlasz egy korábbi kiadása az 1900-as párizsi világkiállításon, mint kiváló magyar termék jelent meg és aranyérmet nyert. Terjedelme 36 oldal, minden térkép és ábra hazai tervezésű és szerkesztésű, ebben a tekintetben első a magyar térképtörténetben. A szerző halála után a kiadás irányítása fiára, Kogutowicz Károlyra szállt, aki tartalmában teljesebbé, kidolgozásában részletgazdagabbá, egységessé kívánta tenni az elismerésben részesült iskolai atlaszt. Erre kétségtelenül szükség is volt. Az egységesítés és bővítés bizonyos téren sikeres volt, de ezzel együtt a nyomdai kivitelezés színvonala és a kiadvány esztétikai megjelenése negatív irányban változott.
 
Az 1908-as atlasz ábrázolásmódja kiegyensúlyozott, egységes stílusú. Domborzatábrázolása rétegszínezés és csíkozás kombinációjával szemléletes képet nyújt. Ezt jól kiegészíti a vízhálózat erős kék színe és markáns tagolása. A politikai térképek vízrajza megegyezik a természetföldrajzi lapokéval, domborzata, mintegy hátteret képezve, csak csíkozásos ábrázolással jelenik meg. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália térképei még nem készültek párban (domborzati és politikai), ábrázolásmódjuk általános földrajzi jellegű. A fekete síkrajz és névrajz lényegretörő. A települések kategorizálása a gyakorlatnak megfelelően lélekszám, illetve Magyarország lapjain közigazgatási jogállás alapján történt. A települések névanyaga a domborzati térképeken csak jelzésszerű (csak kezdőbetűk vagy rövidítések szerepelnek), a politikai, és általános földrajzi térképeken természetesen teljes. Vármegyék, tartományok és egyéb közigazgatási egységek nevei legtöbb esetben számozással kerültek a térképekre, kereten kívüli felsorolással. Így egyrészt a nevek ábécé sorrendben kiemelve jól áttekinthetőek, másrészt a térképi sűrűség ezt a számozást legtöbb esetben nem teszi szükségessé, így kissé feleslegesnek is hat.
 
Ez a megjelenítési módszer az átdolgozott atlaszban teljesen megszűnt. Egyéb módosítás a vetületeket, keretek és alkalmazott méretarányokat érintő egységesítése. Ezek egy atlaszban, főleg iskolai atlaszban mindenképpen pozitív változást jelentenek. A kiadvány emellett számos új részletlappal, melléktérképpel és kiegészítő ábrával bővült. Így a terjedelem a duplájára nőtt: az 1913-as kiadás 64 főtérképet tartalmaz, közel ugyanennyi melléktérképpel és összesen 14 oldalas névjegyzékkel. Gyökeres újításnak számít a magyarországi nagytájakat bemutató lapok és az egész Földet feldolgozó tematikus térképek (népek, vallások, vegetáció, tengeráramlások, csapadékviszonyok, szélirányok) bekerülése. Emellett Afrika, Ázsia és Amerika térképei új részletlapokkal bővültek és minden térképen kisebb-nagyobb módosítások történtek. A melléktérképek száma is megszaporodott, főleg várostérképekkel és az új, minden kontinensnél szereplő tektonikai térképekkel valamint függőleges tömbszelvényekkel. Az első oldalak térképi ábrázolást magyarázó képei is megváltoztak, főleg tartalmukat és funkciójukat tekintve. Az ábrázolásmód összességében kevésbé esztétikus és egységes, mint a korábbi Kogutowicz atlaszban. A domborzatábrázolás tekintetében öt különböző megoldással találkozhatunk: hipszometria csíkozásos háttérrel, hipszometria domborzatárnyékolással, kontúros rétegszínezés, szintvonalas ábrázolás, illetve van domborzatábrázolás nélküli lap is. A változatok alkalmazása logikus rendszert nem követ. A vízrajz képe sem egységes, a folyóvizek színe kék vagy fekete, a tavak kékek vagy fehérek, a tengerek egyszínű kékek, vagy mélység szerint színezettek.

Végül mindenképpen megjegyzendő, hogy az 1908-as Kogutowicz Manó által tervezett és kiadott atlasz Magyarország első nem külföldiből magyarított iskolai atlasza. Az első valóban középiskolai használatra alkalmas kiadvány, melynek kartográfiai színvonala minden tekintetben elérte a korabeli vezető német atlaszokét. Gyermekbetegségei ellenére is mindenképpen hagyományt teremtett, jó irányt adott a továbbfejlesztéshez. 1913-ra ez a törzsanyag elérte kiadásainak csúcspontját, a világháborút követően Kogutowicz Károly teljesen új iskolai atlaszsorozatot készített.

Most következzen a két atlasz lapjainak tételes összehasonlítása!
 

Földrajzi Iskolai Atlasz
Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi Intézet
1908
tervezte: Kogutowicz Manó




Elsőként a felülnézeti ábrázolást és a méretarány fogalmát szemléltető ábrák szerepelnek: egy kertes ház és egy városi jellegű épület látképe és alaprajza két, ill. három különböző méretben. Majd öt gömb rajza, a gömbi koordináták, a földrajzi fokhálózathoz kapcsolódó fogalmak és a koordináták alapján történő tájékozódás magyarázatához. Ezután az atlasz térképein alkalmazott domborzatábrázolás elvét bemutató látkép, függőleges metszet és térképek, egyaránt a Gellért-hegyről. Ezt hat különböző méretarányú térképrészlet követi, melyek jellegzetes térszínalakokat ábrázolnak. A magyarázatok zárásaként csillagászati alapfogalmakat bemutató ábrasorozat szerepel.

ALAPFOGALMAK
Kogutowicz Manó Földrajzi Iskolai Atlasz
Magyar Földrajzi Intézet Rt.
1913
átdolgozta: Kogutowicz Károly

A térképi ábrázolás sajátosságait és a földrajzi koordinátákat magyarázó ábrák már nem szerepelnek az átdolgozott változatban, ezek az alsóbb iskolák részére készített atlaszba kerültek át. Az első oldalon egy kilenc térképből álló sorozat került, amely a különböző méretarányok eltérő jellegű ábrázolását hivatott bemutatni. Ezeket Budapest madártávlati képe (Leidenfrost Sándor tusrajza) követi, egy oldalpáron ezzel Budapest áttekintő térképe. A Gellért-hegyet ábrázoló Talajmagasságok című oldal a korábbival megeggyező. A csillagászati fogalmakat bemutató oldal szintén a régi maradt, de az atlasz végére került. Ezeken kívül pedig három új lap került az atlaszba. Ezek a következőek: Jelmagyarázat és színkulcs, Magyarország tipikus tájai, Magyarországi tipikus települések.

Az első térkép dupla oldalon ábrázolja Budapest egész területét, 1:50000 méretarányban. A jelek és rövidítések magyarázatán kívül helyet kapott itt a főváros címere és a nevezetességek jegyzéke, valamint az adott méretarányban egy egy négyzetkilóméteres négyzet a terület méretének könnyebb becslésére. Ezt a gyarmatok és a világforgalom térképe, majd a planigobusok oldala után Magyarország politikai térképe követi. A korabeli tanmenetnek megfelelően a közigazgatási egységek területi színezéssel való kiemelésével. Majd sorban: az Osztrák—Magyar Monarchia hegy- és vízrajzi, ill. politikai térképei (természetesen azonos kivágatban és egyaránt 1: 5000000-s méretarányban), és a Magyar korona országainak domborzati térképe (Magyarország politikai térképének párjaként).
MAGYARORSZÁG
 
Budapest viszonylag nagy méretarányú térképét 1: 175000-es áttekintő jellegű változatra cserélték. Ezen a beépített terület nem tagolódik (a korábbitól eltérően) kerületekre, viszont a főváros környéke is (egészen a Dunakanyarig) része a kivágatnak. Az alapfogalmakat tárgyaló oldalak után Magyarország 1: 2400000-s hegy- és vízrajza, majd politikai térképe következik. A domborzati térkép Cholnoky Jenő útmutatásai alapján teljes át-szerkesztésre került, ennek köszönhetően a Kárpátok szerkezeti tagolódása és földrajzi nevei is sokkal pontosabbak lettek. A települések névanyaga szintén megváltozott, és a politikai térképen is történtek módosítások (pl. a vármegyék neve teljes egészében, nem pedig számozással került a térképre). Ezeket Budapest belső területének nagyméret-arányú, részletes térképe követi. Majd az ország jellegzetes tájait és településtípusait ábrázoló térképsorozat után a hét teljesen új, a magyarországi nagytájakat bemutató térképlap jön. A jellegzetes felszínek térképei a Katonai Intézet metszetei alapján készültek, így ábrázolásmódjuk sok tekintetben gyökeresen eltér az atlasz többi térképétől. További két lap Magyarország természeti és néprajzi viszonyait mutatja be. Végül Magyarország és Ausztria politikai térképei és az Alpok hegyrendszerének oldalai zárják a sort.
A Balaton és környéke az 1913-as kiadásban
 
Itt a politikai térképet megelőzi a domborzati, kivágatuk megegyezik, de méretarányuk nem azonos. A hegy- és vízrajz térképét két melléktérkép, a folyamvidékek és az esőzések térképei egészítik ki. Ezeket a lapokat Közép-Európa hegyei és vizei, valamint politikai térképe követi, egyaránt 1: 5000000-s méretarányban. Érdekesség, hogy a kivágat a keleti hosszúság második fokától a huszonkettedikig terjed, így Magyarország területét kettévágja. Majd a részletlapok: Balkán-félsziget, Appennini-félsziget, Franciaország, Pireneusi-félsziget, Svájc, Belgium, Németalföld, Luxemburg, Dánia, Nagy-Britannia és Írország, Skandinávia, végül Oroszország. Többségük egységesen 1: 5000000 méretarányban.
 

Európa általános bemutatását két új térkép, a Német birodalom hegy- és vízrajza, ill. politikai térképe követi. Majd a régi részletlapok új sorrendben, némi változtatással és egy új lappárral a Földközi-tenger vidékéről. Ez az ábrázolás is gyökeresen eltér a többitől: szárazföldi domborzatábrázolás nincs, tengeri területeken hipszometriás ábrázolás lenne (jelmagyarázatban szerepel), de a különböző mélységek a térképen nem különböztethetőek meg. A térkép tematikája a vasúti hálózat, hajójáratok útja, valamint a tengeri kábelvezetékek. Az oldal melléktérképein európai nagyvárosok szerepelnek. A változtatások csak a kivágatokat érintették az alábbi oldalakon: Svédország és Norvégia (1: 7500000), illetve Oroszország és Finnország (1: 15000000) került egy-egy térképre, a Benelux államok két térképéből (1: 2500000) pedig egy közös kivágat készült az egységesítés jegyében, 1: 5000000-s méretarányban.
 

EURÓPA
Közép-Európa az 1908-as kiadásban
A Német Birodalom az 1913-as kiadásban
 
Az egész kontinenset ábrázoló térkép politikai szemléletű, amihez külön domborzati nem párosul (1: 40000000). Ezt két részletlap követi, Előázsia ill. Dél- és Délkelet-Ázsia bontásban. Összesen három melléktérképpel, melyek Ázsia népsűrűségét, Jeruzsálem és Bombay városát mutatják. A "fejezet" zárólapja Palesztínát ábrázolja, a melléktérképeken az izraeliták tizenkét törzse, valamint újból Jeruzsálem látható. Ezúttal Jeruzsálem a korábbi méretarány duplájában, 1: 36000-ben.
A politikai mellett megjelenik a kontinens domborzati térképe is, azt sorrendben megelőzve, mindkettő 1: 50000000-s méretarányban. A megfelelő oldalkiosztás miatt ezeket megelőzi az Előázsia lap, majd Ázsia oldalpárja után jön a Dél- és Délkelet-Ázsia. Mindkettő a korábbihoz képest kissé módosítva. Új melléktérképek készültek a Krakatoa-vulkánról, Tokioról és a kontinens tektonikai szerkezetéről.
ÁZSIA
Ázsia az 1908-as kiadásban
Ázsia domborzata az 1913-as kiadásban
 

Afrikát csak egyetlen térkép ábrázolja, 1:50000000-s méretarányban. Két melléktérképpel, melyek közül az egyik Afrika politikai térképe, míg a másik a Nílus deltavidékét ábrázolja.

Az egységesítési törekvéseknek köszönhetően Afrikáról is megjelent a külön domborzati és politikai változat, azonosan 1: 50000000-s méretarányban. Két új melléktérképpel bővülve: Fokföld, Cape-Town.
AFRIKA
AMERIKA
 

Az Amerikai kontinensről egy duplaoldalas térképet találunk, szintén 1: 50000000-s méretarányban, a Panama-szorosról készített melléktérképpel társítva. De itt szerepel egy részletlap Az Egyesült-Államok, Közép-Amerika, Nyugat-India címmel (1: 25000000), emellett egy népsűrűség térkép is.

AUSZTRÁLIA
 
Amerika hegy- és vízrajzának térképe az átszerkesztés során kissé "összement", helyet szorítva így a kontinens tektonikai térképének. Ennek a kivágatnak érdekes módon politikai párja nincsen, de a régi atlaszban is szereplő Egyesült-Államok lap után részletesebb Észak- és Dél-Amerika térképek kerültek be. Azonosan 1: 40000000-s méretarányban, domborzati és politikai ábrázolással.
 
Az atlasz utolsó oldalán szereplő Ausztrália és Polinézia területéről készült térkép méretarányát tekintve ugyan illeszkedik a kontinensekről készített lapokhoz, de azoktól eltérően hengervetületben készült. Az egész oldal kissé elnagyolt hatást kelt, az ábrázolás módját, és részletességét tekintve egyaránt. Melléktérképen kiemelt a kontinens délkeleti régiója, emellett külön keretben kapott helyett Magyarországot a főtérkép méretarányában ábrázoló térképvázlat is. Viszont olyan nem elhanyagolható apróság, mint a mértékléc, lemaradt.
 
A korábbinál sokkal átgondoltabb, az atlasz egészébe jól illeszkedő ábrázolásban jelenik meg a legkisebb kontinens. Az ábrázolás itt is főleg a domborzat, a természeti adottságok érzékeltetésére épül, ezt egészíti ki a települések és közigazgatási egységek sík- ill. névrajza. Melléktérkép ábrázolja Ausztrália politikai egységeit. A viszonyítást segítendő, szerepel a kis Magyarország-vázlat is.
 
 
Felhasznált irodalom:
Fodor Ferenc: A magyar térképírás III. kötet. Honvéd Térképészeti Intézet. Budapest. 1954.
Klinghammer István: Földünk tükre a térkép. Gondolat Kiadó. Budapest. 1983.
Stegena Lajos: Térképtörténet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1985.
Kisari Balla György: Kogutowicz Manó térképei. Szerző kiadása. Budapest. 1995. 

Magyar Térképtörténet