Dunaharaszti várossá válása
   
  A 90-es évektől kezdődően mind a gazdasági, mind a társadalmi élet felélénkült. Az újonnan kiépülő 51-es gyorsforgalmi és az M0-s elkerülő autóút kiépülése, valamint a kedvező helyi adófeltételek a település iparterületi övezetére vonzott számos vállalatot, melyek közül megemlítendő a Coca-Cola óriási üdítőital gyártó és palackozó üzeme, a Schwarzmüller Kft. Járműgyártó üzeme, a P&O szállítmányozási Kft. Raktártelepe.
  A bővülő ipartelep mellett a Posta Sándor u., a Határ út, a Vásárhelyi Pál u. és a Bezerédi u. mentén új lakótelkeket is parcelláztak (mintegy 70 éves szünet után), amit az újra felerősödő betelepülések ösztönöztek. E népmozgások oka részben az új munkalehetőségek, részben az újra fejlődésnek induló infrastruktúra lehetett. Az utóbbi tíz év alatt kiépült a település telefonhálózata, csatornázása, saját szennyvíztisztító telep létesült, gyermekorvosi rendelő, könyvtár, piac és két nagy élelmiszer áruház épült. Újból látogatottá vált Dunaharaszti a vízisportok kedvelői által, köszönhetően az egykori bányatavakból átalakított Univerzum sportcenrum és kemping létesítményeinek.
  Dunaharaszti kulturális életét is fellendítette a rendszerváltás. A megalakuló nemzetiségi önkormányzatok mellett (Német és Roma), civil- és hagyományőrző szervezetek alakultak, illetve régiek alakultak újjá, mint pl. a Dunaharaszti Szépítő Egyesület, a Polgári Kör, Gazdakör. Újjá alakult a DMTK sportegyesület is. A dinamikusan fejlődő település szerkezetének fejlődését jól illusztrálja a 2000-ben kiadott várostérkép.
  E tíz év alatt lezajló gyors fejlődés, akárcsak 120 évvel korábban, nemcsak minőségbeli változásokat hozott, hanem a település rangja is megváltozott. Míg akkoriban a település nagyközségi státust kapott, addig 2000-ben Dunaharaszti városi rangra emelkedett.

vissza a tartalomjegyzékhez