Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete: 587 000 négyzetkilométernyi
területű. 1800 km hosszú és 650 km széles. Szülőföldjétől az afrikai kontinenstől,
amelyről a földtörténeti múltban leszakadt, a Mozambiki- csatorna választja
el. Már régen eltávolodott a szárzföldtől, ami azzal járt, hogy megmaradtak
azok a növények és állatok, amelyek Afrikából az idők folyamán eltűntek.
Ezen a szigeten
élte életének nagy részét Benyovszky gróf, akinek bátorsága rettenthetetlen
volt, kit nehézségek ellenében a bajok csak edzettek, s aki minden veszély
és szükséget sziklaszilárdsággal tűrt. E rendkívüli adományokkal nála mély
emberismeret párosult. Már természeténél, nevelésénél és szokásainál fogva
bírt azzal a tehetséggel, ami rábeszélni és parancsolni tud, és sorsa szabad
utat adott neki képességei kifejtésére.
1784. október
25-én indult el Baltimore-ból Madagaszkár felé, ahonnan többé már nem is
tért vissza. The Intrepid (Rettenthetetlen) nevű hajóját a szél a brazil
partokhoz sodorta, ahol zátonyra futottak és ki is kötöttek. A hajó megjavítása
után folytatták útjukat a Jóreménység fokot körülhajózva anélkül, hogy
kikötöttek volna. Benyovszky partra szállt Madagaszkáron, ahol bennszülötteket
gyűjtött saját seregébe a franciák ellen. Ez nem volt nehéz, hiszen nagy
tiszteletnek örvendett az őslakosok körében. A francia kormányzó erről
értesülvén, egy hatvan főnyi csapatot küldött ellene. A grófnak ekkor két
európai és harminc bennszülött embere volt. Egy két ágyúból fedezett sáncot
rakott, s itt várta a franciákat. A feketék az első lövéseknél elmenekültek.
Benyovszky mellkasát ágyúgolyó találta el, a mellvédre rogyott, majd pár
perc múlva meg is halt.
Vissza a lap
tetejére
|