Madagaszkár

 
 
  Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete: 587 000 négyzetkilométernyi területű. 1800 km hosszú és 650 km széles. Szülőföldjétől az afrikai kontinenstől, amelyről a földtörténeti múltban leszakadt, a Mozambiki- csatorna választja el. Már régen eltávolodott a szárzföldtől, ami azzal járt, hogy megmaradtak azok a növények és állatok, amelyek Afrikából az idők folyamán eltűntek.
Ezen a szigeten élte életének nagy részét Benyovszky gróf, akinek bátorsága rettenthetetlen volt, kit nehézségek ellenében a bajok csak edzettek, s aki minden veszély és szükséget sziklaszilárdsággal tűrt. E rendkívüli adományokkal nála mély emberismeret párosult. Már természeténél, nevelésénél és szokásainál fogva bírt azzal a tehetséggel, ami rábeszélni és parancsolni tud, és sorsa szabad utat adott neki képességei kifejtésére.
1784. október 25-én indult el Baltimore-ból Madagaszkár felé, ahonnan többé már nem is tért vissza. The Intrepid (Rettenthetetlen) nevű hajóját a szél a brazil partokhoz sodorta, ahol zátonyra futottak és ki is kötöttek. A hajó megjavítása után folytatták útjukat a Jóreménység fokot körülhajózva anélkül, hogy kikötöttek volna. Benyovszky partra szállt Madagaszkáron, ahol bennszülötteket gyűjtött saját seregébe a franciák ellen. Ez nem volt nehéz, hiszen nagy tiszteletnek örvendett az őslakosok körében. A francia kormányzó erről értesülvén, egy hatvan főnyi csapatot küldött ellene. A grófnak ekkor két európai és harminc bennszülött embere volt. Egy két ágyúból fedezett sáncot rakott, s itt várta a franciákat. A feketék az első lövéseknél elmenekültek. Benyovszky mellkasát ágyúgolyó találta el, a mellvédre rogyott, majd pár perc múlva meg is halt. 
 



Vissza a lap tetejére